Primőrök lombtrágyázása rossz kondíció esetén

A növénykondíció fogalmát használjuk az erőnlét, a forma, a habitus, az egészségi állapot, az állóképesség, az ellenálló képesség jellemzésére, de számokkal kifejezhető paraméterei alig vannak. A jó növénykondíció a buja, a kövér és a satnya, a sovány növényhabitus között van!

A kondícióra valamennyi élettényező (fény, hő, víz, tápanyagok) hatással van, mégis sokszor csak a tápanyagokkal, azok ellátottságával hozzák összefüggésbe, amiből adódóan a megoldást is a tápanyag-ellátásban, a trágyázás valamilyen formájában, és mértékben, többnyire növelésében látják. Gyakran hallható ötlet és javaslat, mint a legjobb megoldás: a lombtrágyázás formájában végzett fejtrágyázás! Pedig a gyenge, fejletlen, sápadt lombozat különösen rosszul hasznosítja a tápanyagokat.

A növény környezeti igénye a fejlődése folyamán változik, ebből adódóan a jó kondíció eléréséhez és megtartásához szükséges feltételek is módosulnak, nem tekinthetők statikus értékeknek. Ebből adódóan, ha környezeti feltételeket és a termesztési technológiát az igénynek megfelelően nem tudjuk változtatni, a kondíció szükségszerűen leromlik.

Az üvegházakban, az intenzíven fűtött fóliák alatt, az elmúlt hetek, sőt lassan már több mint két hónap esős, borús és napfényszegény időjárása – mikor még a déli órákban sem érte el a sugárzás értéke a 5-6 ezer lx-ot – nyomott hagyott a növényeken, egyértelműen felfedezhető rajtuk a kondíció leromlás jól ismert jelei. Ismerve a Liebig-törvény szabályait, melyek kimondják, hogy leghatékonyabban a minimumban lévő tényező növelésével lehet a termést fokozni, és az élettényezők egymással nem helyettesíthetők, ebből az következik, hogy kondíció javulást, a legjobb hatékonysággal, a fény növelésével lehetne elérni. A fényhiány mellett a hőmérséklet emelése, hasonlóan az öntözés fokozásához, a legrosszabb megoldás. De addig, amíg a fényviszonyok nem javulnak, vagy nem tudjuk javulásukat valamilyen mesterséges formában elérni, a tápanyagokkal sem lehet hatásosan beavatkozni.

Általában február második felétől, végétől, amikor nemcsak a naphosszúság változik lényegesen, de a sugárzás ereje is, mint kondíciót javítók számításba jöhetnek egyes tápanyagok, amelyek levélen keresztül adva valóban gyors, szokás mondani, szemmel látható hatást érhetnek el.

A növény a tápanyagokat, nem számítva a három organikus tápanyagot (szén, hidrogén és oxigén), a gyökérzeten keresztül, általában ionos, ritkán molekuláris formában veszi fel, ezért a termesztési technológiákban – így a zöldséghajtatásban is – alapvetően a gyökéren keresztüli tápanyag-hasznosulásra építünk, az így felvett tápelemekkel számolunk. (Kivételnek tekinthető a nitrogén és a kén, amelyek az említett organikus elemeken kívül, ugyan lényegesen kisebb mennyiségben, levegő útján is kerülhetnek a növénybe, ami inkább a szabadföldi termesztésben igaz, kevésbé a zárt terű kultúrákra jellemző.)

Fontos szem előtt tartani! Intenzív termesztési körülmények között, ahol a környezeti tényezők, így a tápanyag-ellátottság is a növény számára „optimum-közelibbnek” tekinthetők, mint a szántóföldi növénytermesztésben vagy a szabadföldi zöldségtermesztésben, kevésbé indokolt a lombtrágyázás. Ugyanakkor vannak esetek, amikor a levélen keresztüli növénytáplálás, vagy pusztán egyetlen megoldás hatékonyabb, célravezetőbb bizonyos tápanyag-ellátással összefüggő fejlődési zavarok megelőzésére, illetve megszüntetésére. Ezek a következők:

• Relatív tápanyaghiány esetén, amikor a talajban, a gyökérközegben jelen vannak a tápanyagok, csak a növénybe jutásuk belső (növényi) és külső (környezeti) okok miatt gátolt.
• Átmeneti tápanyaghiány van a gyökérközegben, amikor gyorsan kell a hiányzó tápanyagok pótlásáról gondoskodni.
• Gyors növekedés esetén, amikor rövid idő alatt sok tápanyagot kellene a gyökereknek szállítani. Hajtatásban magnézium és nitrogén esetében szokott előfordulni.
• Leromlott növényállomány gyors kezelése, kondíció javítás.

A fentiekből következik, hogy a levéltrágyázás ez esetekben sem helyettesíti a talajon keresztüli trágyázást, annak csupán kiegészítője!   

A levélen keresztüli tápanyagfelvétel kétféle módon történhet: diffúzióval és aktív transzport útján, amihez az ATP molekulák biztosítják az energiát. A diffúziós tápanyag-hasznosulás egyszerű fizikai törvényen alapszik, a tápanyagok áramlása a nagyobb koncentrációjú hely irányából a hígabb irányába tart. A mozgás intenzitása függ a koncentráció különbségétől és a hőmérséklettől.

Milyen előnyökkel jár a lombtrágyázás útján történő kondíció javítás?

Lényegében azok a kedvező hatások, amelyeket a lombtrágyázás kapcsán szokás említeni, a kondíció javulását is elősegítik:

• A lombtrágyázás legnagyobb előnye, hogy a tápanyagfelvételt gátló tényezők – mindenekelőtt egyes talajtényezők -– nem vagy csak kismértékben érvényesülnek, de gyakran a rossz növénykondíciót okozó klimatikus hatások is ilyen formán kizáródnak (pl. magas páratartalom). Lombon keresztül történő táplálás esetén lényegesen kisebb mértékben befolyásolja az elemek felvételét más konkurens ionok koncentrációja, például a közismert ionantagonizmus jelenség (pl. meszes talajok, egyoldalú trágyázás stb.).
• Hatása gyors! A rossz kondíciót kiváltó egy vagy több tápelemtől, a növény egészségi állapotától, korától függően 1-2 nap.
• Segítségével kedvezően befolyásolható a gyökerek növekedése, kiváltképpen gyökérműködést nagymértékben fokozó foszfor adásával. Nagyobb gyökérzetből adódóan javul a hideg talajból a tápanyagok felvétele és azok hasznosulása.

Talán a lombtrágyázás hátrányaként lehet megemlíteni a talajon keresztüli trágyázáshoz viszonyított nagyobb költségeket:

• Lombtrágyázással – növénykultúrától és tápelemektől függően – csak kis mennyiségű tápanyagot lehet hatékonyan kijuttatni,
• nitrogénből, foszforból és káliumból az összes igény 1-3%-át,
• magnéziumból és kalciumból 10%-át,
• kénből és vasból 40-50%-át,
• mikroelemekből (bór, mangán, cink, molibdén stb.) 80-90%-át.
• A gyökéren keresztüli tápláláshoz képest költségesebb, mert maguk a lombtrágyák is drágábbak, mint a talajtrágyák.

Összességében a lombon keresztüli táplálás drágább trágyázási megoldásnak tekinthető, mint a talajon keresztüli tápanyag-utánpótlás, ugyanakkor a kondíció-javítás lehetőségéből adódóan nagy jelentősége van a zöldséghajtatásban.

Mely tápelemek pótlása különösen hatékony levélen keresztül?

Lombtrágyázással elsősorvban a mikro- (cink, bór, molibdén, mangán) és mezoelemeket pótoljuk (vas, magnézium, ritkán kén), ugyanakkor ismert néhány olyan eset, amikor érdemes a makroelemeket is (nitrogén, foszfor) levélen keresztül adni. A felsoroltak közül – felvetődik a kérdés – mely elemek lombtrágyázásával lehet hatékonyan a kondíciót javítani?

A levelek fejlesztésére, a lombozat növelésére – ha már ezt a klimatikus tényezők javulása lehetővé teszi és indokolja – a nitrogén-, vas- és magnéziumkezelés, mint a zöld növényi részekért leginkább felelős elemek használata jön elsősorban számításba. Az arányokra vigyázni kell! Ilyenkor legtöbbre nitrogénből van igénye a növénynek, lehetőség szerint a gyorsabban hasznosuló formát, a nitrát-nitrogént célszerű adni. Ezt követi kisebb mennyiségben (maximum harmada-negyede) a magnézium. A vasból – a nitrogénhez és a magnéziumhoz képest – még kevesebbet adjunk, legfeljebb a magnézium 20-30%-át. (A tápelemek mennyisége és aránya függ a növényfajtól és azok fejlettségétől!)

Gyakran a gyökérzet működése sem tökéletes (hideg talaj!). A víz- és tápanyagfelvétel élénkítését, új tápanyagfelvevő gyökerek fejlesztését foszforral lehet elindítani. Ha már van jelentős, funkcióképes (egészséges) lombozata a növénynek, a foszfor további adagolásával lehet a reproduktív részek szöveti differenciálódását elősegíteni, a virágképződést serkenteni.

Borús, hosszantartó, párás időnek gyakori következménye a mészhiány betegség megjelenése, amely uborkán, paprikán, paradicsomon, de más primőrökön is elő szokott fordulni. Az intenzív szellőztetés mellett kalcium tartalmú lombtrágyák (pl. kalciumnitrát) többszöri permetezésével megelőzhető, illetve gyógyítható.

Lombtrágyázás során elkövetett hibák, ami miatt gyakran a hatás is elmarad!

Előfordul, hogy a lombtrágyázás nem váltotta be a hozzá fűződő reményt, a növény kondíciója nem, vagy csak nagyon lassan javul, várt hatásfok elmarad. Nem biztos, hogy rosszul választottunk műtrágyát, vagy esetleg maga a készítmény rossz. Ilyen esetben az alábbi okokat érdemes még megvizsgálni, átgondolni:

• Alkalmas volt-e a víz lombtrágya készítéshez? Az egyes lombtrágyák hatóanyaga kemény, vagy erősen szikesítő (magas EC értékű) vízben könnyen kicsapódik, oldhatatlan csapadékot, üledéket képez, a növény számára felvehetetlen kémiai formává alakul át. Elég gyakori jelenség!
• Jobb hatásfok érhető el, és kisebb a perzselési veszély is, ha hígabb oldatot készítünk. Inkább ismételjük meg a permetezést több alkalommal, mint sem túl tömény oldatot használjunk!  
• Hideg vízben, 10-15 ⁰C alatt, romlik a lombtrágyák oldékonysága, ugyanakkor túl meleg vízben (21-25 ⁰C felett) bizonyos vegyületek bomlása, gázosodása következhet be, ami nemcsak abban mutatkozik meg, hogy rosszabb a lombtrágya hatásfoka, de a levelek is leperzselődhetnek. Lehetőség szerint 15-20 ⁰C-os vízzel dolgozzunk.
• Érdemes a felhasználás előtt a lombtrágya EC értékét ellenőrizni, különösen, ha növényvédő szerrel együtt visszük a növényre. A lombtrágya oldat EC értéke, a lombtrágyából és a növényvédő szer töménységéből, illetve az öntözővíz sótartalmából adódik, ez az érték beteg, rossz kondícióban lévő növény esetén ne haladja meg (együtt) a 2,5-3 EC-t.
• A lombtrágyák döntő többsége növényvédő szerekkel is kijuttatható. De a jó oldódás miatt fontos a bekeverési sorrend. Először a por alakú (WP) növényvédő szert oldjuk fel, ezt kövesse az oldat formájú növényvédő szer hozzáadása (EC), és csak ezután keverjük be a lombtrágyát.

Ne felejtsük el! A lombtrágyázás ugyan nagyon hatásos, de nem helyettesíti a gyökéren, ill. a talajon keresztül végzett fejtrágyázást. Meglehetősen kevés az így kijuttatott tápanyag mennyisége, hektárra átszámítva mindössze 1-2 kg. Nagy termésátlagok eléréséhez a tápanyagok visszapótlását a gyökéren keresztüli trágyázásra kell alapozni, és ezt a lombtrágyázással csak kiegészíteni lehet.