A paradicsom egy nagyon könnyen megnevelhető növény, de a minőségi terméshez több olyan dolgot is be kell tartani, amiket manapság ebben a változó klímában nem is olyan egyszerű. Nézzük, hogyan oldotta ezt meg a Varga-kordon!
A paradicsomnevelés nehézségei – mire figyeljünk, ha bő termést szeretnénk?
A paradicsom az egyik legnépszerűbb zöldségnövény a házikertben, hiszen ízletes, sokoldalúan felhasználható, és viszonylag kis helyen is nevelhető.
Ugyanakkor a látszat csalóka: a paradicsomgondozásnak számos buktatója van. Egy-egy hiba vagy elhanyagolt részlet a termés rovására mehet, sőt, akár teljesen tönkre is teheti a növényt. Az alábbiakban a leggyakoribb nehézségeket gyűjtöttük össze, hogy felkészülten vághasson bele a sikeres paradicsomnevelésbe.
Talaj- és tápanyagproblémák
A paradicsom tápanyagigényes növény, különösen káliumra és kalciumra van nagy szüksége. Ha nem megfelelő az ültetőközeg, vagy nem pótoljuk időben a tápanyagot, a növény fejlődése lelassul, a termések torzulnak, a levelek sárgulni kezdenek. A kalciumhiány jellegzetes tünete a csúcsrothadás, amikor a termés alsó része barnul, majd rothadni kezd.
Helytelen öntözés
A túl kevés vagy túl sok víz egyaránt gondot okoz. A rendszertelen öntözés hajlamossá teszi a növényt a repedésre, a gyümölcsök héja megrepedhet. A pangó víz viszont gyökérrothadást és gombás betegségeket idézhet elő. A legjobb, ha mélyen, de ritkábban öntözünk, mindig a növény tövét, nem pedig a lombot érintve.
Kórokozók és betegségek
A paradicsom egyik legnagyobb ellensége a paradicsomvész (Phytophthora infestans), amely nedves időben gyorsan terjed, és napok alatt elpusztíthatja a teljes állományt. Ezen kívül gyakoriak a lisztharmat, a szürkepenész, a mozaikvírus vagy a baktériumos betegségek is. A betegségek megelőzése érdekében fontos a megfelelő tőtávolság, a jó szellőzés és a levelek rendszeres ellenőrzése.
Kártevők
Levéltetvek, molytetvek, bagolylepkelárvák – csak néhány példa a paradicsomot kedvelő kártevőkre. Ezek nemcsak közvetlenül károsítják a növényt, hanem különféle vírusok terjesztői is lehetnek. A rendszeres ellenőrzés, a természetes ellenségek támogatása (pl. katicabogarak, fürkészdarazsak), vagy biológiai növényvédelem segíthet a probléma kezelésében.
Túlzott lombnövekedés, kevés termés
Ha túl sok nitrogénnel tápláljuk a növényt, előfordulhat, hogy hatalmas lombozatot nevel, de alig hoz termést. A kiegyensúlyozott tápanyagellátás mellett fontos a hajtásválogatás: a kacsolás, azaz az oldalhajtások eltávolítása elősegíti a jobb termésképzést és a jobb szellőzést is.
Hőmérsékleti ingadozások
A paradicsom melegigényes növény. A hideg éjszakák, huzatos helyek, vagy a túl forró, tűző napsütés egyaránt gondot okozhat. A virághullás, a termékenyülési zavarok, a megállt növekedés mind visszavezethetők a nem megfelelő hőmérsékleti viszonyokra. Ezért fontos a védett, napos fekvés, valamint – fóliás termesztés esetén – a szellőzés biztosítása.
Mit tud a Varga-kordon?
A szabadföldi termesztésnél ritka a kordonra nevelése a paradicsomnak. Maximum karózni szokás, de rendezett, akár több emelet magas kordonra ritkán hoznak fel paradicsomot.
Mivel felénk gyakoriak a jégesők, rettenetesen tűz a nap, sok a poloska is, így kellett egy olyan módszer, ami hatékony.
A paradicsomot felvezetjük akár karó mentén kordonra, mint a szőlő esetében és az alsó leveleket leszedjük. A hajtást elfektetjük a kordon drótozatán és levelet csak itt hagyunk. A paradicsomtermések meg lefelé lógva növekednek. Folytonnövő és fürtös paradicsomokkal működik a legjobban.
Így a jégveréstől megvédi a sok meghagyott lomb a paradicsomot, a nap körbejárja, az eső vagy öntözés után hamar felszáradnak a termések – így elkerülhető a gombásodás, de mivel a terméseket süti a nap, így a kártevők sem szeretnek megbújni a fürtökön.
Kiemelt kép: V. Topor Erika felvétele
