Az almaféléken is tömegesen jelenlevő levéltetvek a hajtásvégek mintegy 30 %-án fertőzik a növényeket. A kolóniák képződése a kedvezően párás és meleg idő hatására gyorsan bekövetkezik, amit a hajtásvégek besodródása is jelez. A kiválasztott mézharmaton tömegesen jelen vannak a hangyák is. A korábbi időszakhoz képest felgyorsult az almamoly rajzása is, a heti fogás helyenként eléri a 30 db-t csapdánként. Erősödőben az almafa vértetvek kolónia képződése, fokozatos a terjedés a friss hajtások irányába. Az almafalisztharmat fertőzés szekunder tünetei tovább erősödtek, egyes, fogékony fajtákon a beteg hajtások aránya eléri a 30-40 %-ot.

A körtelevélbolhák felszaporodása folyamatos, de a terméskezdeményeken megfigyelhető a körtevarasodás első tünete is. Az erwíniás tűzelhalás fertőzés veszélye most kissé alacsonyabb a szárazabb időjárási periódus miatt, de ez a helyzet bármikor megváltozhat.

Kajszin és szilván aggasztóan magas a levéltetű fertőzés, a szívogatott hajtásvégek aránya olykor meghaladja a 25-40 %-ot is. Emelkedik a keleti gyümölcsmolyok és a szilvamolyok száma a feromon csapdákban. Érdemes figyelni a rajzáscsúcsot, a helyes védekezés időzítés miatt. A csonthéjasok sztigminás fertőzöttsége most alig változott a korábbi időszakhoz képest.

A szőlő ültetvényekben a tarka szőlőmoly rajzása erősödő tendenciát mutat, a heti fogás 45-100 db/ csapda. Nem láthatók még lisztharmat tünetek a növényeken, de az időjárási körülmények kedveznek a kórokozó megjelenésének. Egyes, érzékeny fajtákon gyakori a szőlő gubacsatka fertőzés a leveleken, a további fertőzés csökkentése érdekében ott érdemes védekezni. Most gyakori jelenség a szivarsodró eszelények károsítása a leveleken, de a kártételnek alig van gazdasági jelentősége.

A burgonyabogarak az emelkedő számú betelepedése mellett intenzíven rakják tojásaikat, az első lárvák kelése a napokban várható. Házikertekben a kiültetett padlizsán szintén veszélyben van a burgonyabogár fertőzéstől.