A Rádpuszta Szőlőbirtokot 1998-ban egy szőlész-borász szakmai-baráti társaság alapította. Az egykor mindössze pár hektárnyi terület ma már megközelítőleg 90 hektárra növekedett, amelyen immár saját telepítésű szőlők találhatóak.
Dr. Podmaniczky Pétert a borvidékről, telepítésekről és a kísérletükbe bevont új magyar rezisztens fajtáról is kérdeztük.
Jellemezné nekünk a Dél-Balatoni borvidéket?
A borvidék Somogy-megye északi részén található, pontosabban Zamárditól egészen Balatonberényig húzódik. Területe 9980 hektár, amelyből 8200 első osztályú. Ha az adottságokat röviden akarom összefoglalni, akkor azt mondom, hogy a klíma kiegyenlített, a feltételek pedig remek hátteret adnak a szőlőtermesztéshez. A Balaton közelsége kedvezően hat a klímára, hiszen a sekély víz hamar felmelegszik, és kedvező mikroklímát biztosít. A talaj lösz és kötött vályog.
A borvidék melyik részén található a szőlőbirtok?
A birtok nagyobb része a kiváló fekvésű Balatonlelle-Rádpusztán, kisebb része a szomszédos Balatonszemesen található. Löszös barna erdőtalalajon gazdálkodunk.
Milyen fajták határozzák meg ezt a borvidéket?
Chardonnay, Irsai Olivér, Királylányka, Olaszrizling, Ottonel Muskotály, Zenit, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Zweigelt, Pinot Noir, Merlot.
Önök milyen fajtákkal dolgoznak?
Szőlőink új telepítésűek, a régi, Téesz időkből származók ugyanis már elöregedtek, ezenkívül nem voltak alkalmasak a korszerű művelési módokhoz. A birtok fő profilja a szőlőtermesztés, a termés 80%-át állandó partnereink dolgozzák fel. A pincészet kapacitása lehetővé tenné, hogy éves szinten 3500-4000 hektoliter bort palackozzunk, de nem szoktunk ennyit, évente 25-30 000 palackot dobunk piacra. A pincészetünk közelében van egy termelői borkimérés, ahol szintén elérhetőek a boraink, illetve a gasztronómiában is értékesítünk. A fehér fajtáink: Chardonnay, Irsai Olivér, Olaszrizling, Rajnai rizling, Szürkebarát. Vörösboraink jellemzően Cabernet sauvignonból, illetve Merlot-ból, a rozénk pedig Pinot Noir-ból készül. A pezsgőkészítéssel is úgymond ’szemezgetünk’, hiszen a Pinot Noir nagyon jó alap lenne ehhez… Azt gondolom, hogy a közeljövőben megtesszük a szükséges lépéseket, hogy a piacon a saját pezsgővel is megjelenhessünk.
Mielőtt a birtokközpontról beszélgetnénk, térjünk vissza kicsit a dűlőkhöz. Milyen művelési mód a jellemző a Rádpusztai Szőlőbirtokon?
A művelési mód egységesen ernyő művelés. Így szellős lombfal alakul ki, ami kedvezően hat a minőségre. A céljaink között szerepel a pezsgőkészítés, valamint hosszú távon átálljunk a biogazdálkodásra. A telepítéseket már ennek a jegyében végeztük és ezért is dolgozunk a pécsi kutatóközpont által rendelkezésünkre bocsájtott fajtákkal. Ezek – azt reméljük – csökkentett vegyszerfelhasználás mellett is jól tudnak majd működni. Néhány éve foglalkozunk még csak ezzel, így meghatározó tapasztalataink még nincsenek, és sajnos az sem könnyítette meg a dolgunkat, hogy tavaly a jég nagyon elverte az ültetvényt.
Elérkeztünk a birtokközponthoz, amely az egykori Festetics majorsági épületében kapott helyet.
Igen, a borház az 1800-as évek elején Rádpusztán felépített, majd megújított majorság gazdasági épületeiben létesült. A szemet gyönyörködtető, több, mint 180 éves gerendák, a teret szépen keretező boltívek, ódon falak látványa nem csak a borkedvelőket ejti ámulatba. Túlzás nélkül mondhatom, hogy az épület igazi turisztikai látványosság is. A látványt tovább fokozza, hogy a Rádi-dűlő mindössze néhány méterre a pincétől kezdődnek. Azok, akik előzetes bejelentkezést követően érkeznek hozzánk borkóstolásra, a borok mellett ebben a látványban is gyönyörködhetnek.
Az acéltartályok mellett szerepet kapnak a hordók is?
Igen, a fehérborok egy részénél is előfordul, hogy hordós érlelést alkalmazunk, de a vörösboraink, mint pl. a 2018-as Cabernet Sauvignon érlelése jellemzően fahordóban történik. Ennek időtartalma sok mindentől függ, az említett tétel két évig pihent így.
Miként jellemezné a boraikat?
Azok a borvidék többi boraihoz hasonlóan frissek, gyümölcsösek. A rozénk, a Pinot Noir fajtára jellemző élénk, jellegzetes eper illatú bor, amelyet a finom, karakteres savak jellemeznek. Az Irsai, amely kiemelten nagy népszerűségnek örvend, intenzíven gyümölcsös-citrusos-muskotályos illatú és zamatú, elegáns, könnyű bor, harmonikus élénk savakkal.
Ez idáig milyen évet tudhatnak maguk mögött, és legfőképp, milyenek a kilátások?
Csendes bizakodás jellemez bennünket, hiszen az ültetvények szépek, és úgy tűnik, hogy az idei év mind a mennyiség, mind pedig a minőség tekintetében megfelelő lesz. Az viszont már biztosan látható, hogy a szüret időpontja idén a megszokottól korábbra esik majd.
Szöőr Bea
A borvidéken a szőlőművelést egészen a római korig lehet visszavezetni. Szintén mérföldkő a borvidék történetében 1091, amikor Szent László franciaországi szerzetesekkel megalapítatta a Somogyvári Apátságot. Az adományozó levelek tanúskodnak arról, hogy a szerzetesek igen jelentős birtokokhoz jutottak hozzá: erdőköz, szántókhoz és közel sem utolsó sorban szőlőskertekhez. Ezen pedig a kor legmagasabb szintű szőlőművelési és bortermelési technológiáját alkalmazták. A lakosság az apátság közelében egyre több szőlőt telepített, majd 1498-ban II. László királytól megkapta Somogy Vármegye a címerét, amin egy nagy szőlőfürtöt tartó kar látható. A királyi adománylevelek szerint ebben az időben már olyan jelentős a bortermelés Somogy Vármegyében, hogy ezáltal a leggazdagabb vármegyék közé sorolták. Ennek a virágzó szőlőtermesztésnek -mint ahogyan az ország számos bortermelő vidékén- a török idők vetettek véget. A hosszú kihagyás után újrainduló szőlőtermesztést és borkészítést pedig a filoxéra vész pusztította el teljesen. A járvány után az egykori Festetics birtokokon és a Tihanyi Bencés Apátság birtokain indult újra el a bortermelés. (Forrás: vinopédia)
