A gyomirtás 1996-ban örökre megváltozott, amikor a Stine Seed Co. piacra dobta az iparág első „Roundup Ready" szójabab fajtáit. A Roundup Ready technológia – amelyet a Monsanto, a Roundup gyomirtó szer gyártója jegyzett – megkönnyítette a gyomirtást. A totális gyomirtó szer, a Roundup egyszeri kijuttatása a szójaföldeken minden gyomnövényt elpusztított, a szóját azonban nem bántotta.
Egy évtizeden belül azonban a gyomok rezisztensek lettek a Roundup hatóanyagával, a glifozáttal szemben. Ma már 37 ország 34 növénykultúrájában 38 gyomfajnál fordul elő glifozátrezisztencia.
Nem meglepő, hogy a gyomirtás már nem egyszerű. Pont az „egyszerűség” vezetett bennünket a mostani problémákhoz
– mondta Aaron Hager, az Illinois-i Egyetem gyomnövényszakértője.
Mi magunk okoztuk ezeket a problémákat, mert egyszerű gyomirtásra vágytunk. A természet viszont minden, csak nem egyszerű.
A gyomirtás talán soha többé nem lesz egyszerű, de ez nem lehet gátja az alternatív gyomirtási módszerek keresésének. Az alábbiakban nyolc módszert mutatunk be, amelyekkel a szójatermelő gazdák távol tarthatják a magokat – és végső soron a gyomokat – a földjeiken.
1. A GYOMNÖVÉNY MAGJAINAK MEGSEMMISÍTÉSÉRE IS ALKALMAS BETAKARÍTÓGÉPEK
Az ausztrál gazdálkodó, Ray Harrington célja az volt a 2000-es évek elején, hogy megakadályozza a gyommagvak növénnyé cseperedését, amikor egy kombájn mögé szerelt, utánfutós terménymaradvány-őrlőgépet épített. Azóta több cég továbbfejlesztette ezt a koncepciót a kombájnok pelyva-elosztó rendszerére csavarozható őrlőgépek formájában.
A Harrington Seed Destructor, a Redekop Seed Control Unit és a Zürn Seed Terminator mind olyan pelyvaőrlő malomnak minősülnek, amelyek valamilyen őrlőt használnak a gyommagvak porrá zúzására, amint azok a kombájn pelyvaáramából kijönnek. Az első vontatott egységtől kezdve a három vállalat mindegyike rendelkezik olyan gépekkel, amelyek a kombájn pelyvaelosztó rendszerébe integrálhatók.
A Redekop 2019 óta elérhető rendszere három fix rudat tartalmaz, amelyek két forgó rúddal vannak egymásba ágyazva. Az anyag a rudak közé esik, amelyek az összes növényi maradványt a cséplőfej szélességében elporlasztják és szétszórják. A tesztek szerint a vállalat 98%-os sikerarányt mutat a gyommagvak porlasztása terén.
Ez a jó hír. A rossz hír az, hogy ez azt jelenti, hogy nem minden mag pusztul el.
A legfontosabb: csak azt tudjuk elpusztítani, ami a gépbe kerül
– mondja Trevor Thiessen, a Redekop Manufacturing elnöke.
Sok aprómagvú gyomnövény, például az amaránt és a vízi kender hajlamos a betakarítás előtt széttöredezni. Az Illinois Egyetem gyomnövénykutatói szerint a hároméves kutatás során a vízikender magjainak 72%-a, 92%-a és 95%-a maradt a növényen a betakarításkor. Ez azt jelenti, hogy a magok jelentős része kikerül a gyomnövények betakarítására szolgáló magkezelő eszközökből, mondja Thiessen.
Tegyük fel, hogy a magok egyharmadát elveszítjük a betakarítás előtt. Ha a maradék bekerül az őrlőbe, akkor az rendkívül hatékonynak mondható. Ha meg tudjuk akadályozni, hogy ezek a magok kicsírázzanak, az már önmagában is győzelemnek tekinthető
– állította a szakember.
A vetőmag-pusztító mechanizmusok egyik kihívása, hogy képesek-e a különböző növénykultúrákban is működni. Kevin Bradley, a Missouri Egyetem (MU) gyomnövénykutatója pl. arra hívja fel a figyelmet, hogy annak idején a szójabab betakarítása során zöld szójababszárak tömítették el a vetőmagpusztító gépet.
Emellett a gépek drágák. A Redekop vetőmag-ellenőrző egysége körülbelül 75 000 dollárba (26 029 687 Ft) kerül, és több lóerőt igényel, valamint több üzemanyagot fogyaszt, mint a felszerelés nélküli kombájnok. Thiessen úgy számolt, hogy a Redekop rendszerének működtetése hektáronként további 3 dollárba (1041 Ft) kerül, beleértve az induló költségeket, az értékcsökkenést és az üzemanyag-felhasználást.
Szerintem a gyommagvak megsemmisítése életképes ötlet, csak még nem gazdaságos. A gép ára az első számú akadály.
– mondta Bradley.
2. ÁRAM
Két gyártó olyan gépeket fejlesztett ki, amelyek menet közben árammal irtják ki a gyomokat. A Missouri állambeli Sedaliában található Old School Manufacturing által gyártott Weed Zapper Annihilator készülék a gyomokat a gyökerükig képes elpusztítani akár egyetlen áthaladással. Ezzel szemben a svájci Zasso társaság XP és XPS gyomirtó gépei a sorok közötti gyomirtásra szolgálnak.
Bradley szerint ezek a termékek még nem alkalmasak a nagy területű gazdaságok számára.
Véleményem szerint még nem sikerült olyan rendszerbe illeszteniük az elektromos gyomirtást, amelyet egy hagyományos gazdálkodó normális körülmények között használni tudna
– magyarázza. Az árammal végzett irtás legnagyobb, 18 kg hosszú gémszerkezete még mindig 200 lóerős traktort igényel a gép beépített generátorának működtetéséhez. Ráadásul a gyomoknak magasabbnak kell lenniük, mint a növények lombkoronája, ami azt jelenti, hogy a felhasználóknak a szezon egy későbbi szakaszáig kell várniuk.
Ez azt jelenti, hogy ezek a növények már elég idősek. A gyomnövények már annyira előrehaladott állapotban vannak, hogy már kifejtették a termésre gyakorolt negatív hatásukat – tette hozzá Hager. – Amit az árammal való kiirtás eredményez, az a magtermelés csökkentése. Ez győzelemnek minősíthető. Ha sikerül megelőzni a magtermelődést, akkor nem az adott évre, hanem az elkövetkező évekre nézve előnyös. Ideális esetben a gyomirtás akkor történik, amikor a gyomok legfeljebb 30 centiméter magasak, hogy csökkentsék a konkurenciát a haszonnövényekkel szemben.
Beválhat-e a módszer? Igen, de szerintem még egy kicsit fejleszteni kell ahhoz, hogy az átlag gazda számára potenciálisan hasznos legyen
– mondta Bradley.
3. PELYVA KIHELYEZÉS
Lássuk egy újabb gyomirtási lehetőséget. Az egyik ilyen a pelyva kihelyezése, a betakarítás során alkalmazott, gyommagvak elleni védekezési módszer, amikor a gazdálkodók a pelyvát a kombájnból kivéve sorokba rendezik. Ideális esetben a gazdák évről évre ugyanabban a keskeny sorban dobják le a pelyvát, mondta Peter Newman, az Ausztrál Herbicid Rezisztencia Kezdeményezés agronómusa. Mivel a pelyva évről évre ugyanazon a helyen van, a gyomirtás egy sávban koncentrálódik. Newman szerint a gyommagvak vagy megfulladnak, és nem tudnak kikelni, vagy pedig néhány év alatt elrohadnak.
A pelyva kihelyezés számos kihívást tartogat. Először is, a betakarítóknak alacsonyan kell levágniuk a növényeket talajhoz képest, hogy a lehető legtöbb magot felfogják. Emellett a kombájnoknál szükség lehet egy elválasztó terelőlapra, hogy a magokat a pelyvafolyamba irányítsák, az ausztráliai Grains Research and Development Corp. kutatása szerint. Végül a pelyvakötegek feldarabolása hosszabb időt vesz igénybe, bár a gyakorlatot alkalmazó gazdálkodók szerint a pelyvakötegek nem jelentenek problémát a talajművelés nélküli vetőgépek számára a vetés során. Newman szerint a pelyvával való talajtakarás egy olyan olcsó, házilag elvégezhető gyomirtási lehetőség, amelyet becslései szerint az ausztrál kistermelő gabonatermesztők közel egyharmada alkalmaz.
4. ÉGESSÜK EL A MAGOKAT
Vigyük tovább a pelyva felhasználásának elvét egy lépéssel, és égessük el a pelyva nyesedékét! Ez a taktika az Arkansasi Egyetemen végzett kísérletek során hatékonyan, 73%-kal csökkentette a gyomnövények sűrűségét, valamint 62%-kal a talajban lévő magok mennyiségét.
Katie Patterson a Louisiana Állami Egyetem hallgatójaként egy hároméves kísérleten dolgozott, amelyben a szójabab betakarítása után égették fel a pelyva sorokat, hogy meghatározzák ennek a gyommagok jelenlétére és a gyomok sűrűségére gyakorolt hatását. Patterson 2018 és 2020 között mérte a gyomnövények fennmaradását és az amaránt, a hajnalka és a közönséges kakaslábfű sűrűségét. Önmagában a sorok felégetése 62%-kal hatékonyabban csökkentette a gyommagvak mennyiségét, mint a betakarítás utáni gyomirtás nélküli művelés. Ez az égetés – a többi betakarításkor végzett gyomirtási módszerhez hasonlóan – nem lesz hatékony az olyan fajok ellen, amelyek hajlamosak a betakarítás előtt széttöredezni (mint az amaránt). Azonban még ezzel együtt is a sávos égetés, valamint a hatékony elő- és utólagos gyomirtási programok a legjobb védelmet nyújtották a talaj feletti és föld alatti gyomnövények ellen.
A sávos égetés önmagában nem elég hatékony a gyompopulációk visszaszorításához, és még mindig lehetővé teszi, hogy a magok visszakerüljenek a talajba
– állapította meg.
5. TEMESD MÉLYRE A MAGOT
Bár a talajművelés nélküli vagy a csökkentett talajműveléses programok népszerűek, a mély talajművelés a gyommagvak eltávolításának egyik módja. Egy hét államot érintő, a United Soybean Board által finanszírozott kutatási projektben a mély talajművelés – legalább 15 centiméter, ekével beszántva – betemeti a gyommagvakat, amelyek gyakran a talajprofil felső 1-2 centiméterében találhatók, mondja Hager.
Az olyan problémás gyomok, mint az amaránt és a vízi kender, olyan apró magvakkal rendelkeznek, hogy nem kelnek ki, ha beszántják és betemetik őket.
Egyetlen probléma van: – Itt nincs második esély – figyelmeztet Hager. – Ezt csak egyszer és csakis egyszer tehetjük meg. A talajprofil felső kb. 5 centimétere ugyanis az a zóna, ahol a biológiai aktivitás végül lebontja és elpusztítja a magokat – magyarázta. – Ha a talajt beforgatjuk, és a magokat 15 centiméter mélyen elássuk, akkor sokáig sértetlenek és életképesek maradnak. Ez után, ha a szántóföldet újra felszántják, a magok ismét a felszínre kerülnek, ahol kikelhetnek – és valószínűleg ki is fognak – tette hozzá.
6. VÍZIMADARAK ELZAVARÁSA
2014-2015-ben egy egyetemi kutatócsoport rájött, hogy a libák és a kacsák hatékony terjesztői a gazdák által legjobban rettegett gyomnövények némelyikének.
A csapat tagjai két év alatt 526 kacsából és libából származó magot gyűjtöttek be, és a kacsákban 47, a libákban pedig 11 magfajra bukkantak; az említett vízimadarak emésztőrendszeréből gyűjtött több mint 35 000 magot ültettek el és hajtattak ki. A legtöbb ilyen gyomnövény rezisztenciát mutatott számos elterjedt gyomirtó szerrel szemben: glifozáttal, ALS vegyszerekkel és más vegyszerekkel szemben.
A vízimadarak sokféle gyommagot fogyasztanak, így potenciálisan terjeszthetik a gyomokat
– mondta Jaime Farmer, a MU akkori végzős hallgatója.
Vegyük a becslések szerint 49 millió kacsát, amelyek egyenként átlagosan 18 disznóparéj magot fogyasztanak. Ez 882 millió disznóparéj mag szállítására ad lehetőséget, hozzátéve, hogy egy Mississippiben amaránttal táplálkozó kacsa kevesebb mint 40 óra alatt elrepülhet Kanadába – és elméletileg lerakhat egy életképes, herbicid-rezisztens gyomnövényekkel teli „szállítmányt”.
7. IDÉNYMUNKÁSOK
Ha egy gazda talál ilyen munkaerőt, akkor egy csapat idénymunkás felfogadása a leghatékonyabb eszköz lehet a gyomok megfékezésére. Gondoljon csak bele! A szójababföldön az amaránt elszabadulása nulla termést eredményezhet.
Az emberek néha kinevetik az idénymunkásokat. Az én véleményem az, hogy azoknak, akik mégis velük végeztetik el ezt a munkát, igazuk van
– mondta Bradley.
8. A SOKFÉLESÉG A NYERŐ
Ha minden más kudarcot vall, a hatékony gyomirtáshoz változatos megközelítésre van szükség. A fenti megoldások önmagukban talán nem működnek, de valamilyen kombinációjuk, a hatékony gyomirtó szerek használata mellett, biztosíthatja a problémás gyomok elleni védekezést, mondta Hager.
Minél változatosabb a gyomirtási program, annál nagyobb az esélye a sikerre. Egy gazda minél inkább le akarja egyszerűsíteni ezt a folyamatot, annál több kihívással kell majd szembenéznie a jövőben
– hangsúlyozta.
Forrás: https://www.agriculture.com/crops/crop-protection/8-ways-to-snuff-weed-seeds
