Életmód, gasztronómia

A rovarevés nem menti meg a Földet, jobb, ha ezzel tisztában vagyunk

Agrofórum Online

Mintegy 2 milliárd ember étrendjében máris szerepet kapnak a rovarok – de vajon érdemes globálisan is fehérjeforrásként tekinteni rájuk?

A magyarok nem akarnak rovarokat enni – jelentette ki legutóbb februárban Nagy István agrárminiszter, arra reagálva, hogy az Európai Unió egyre több rovarfaj esetében ad engedélyt az étkezési célú felhasználásra. Nem véletlenül, ugyanis részben a rovarfehérje jelentheti a megoldást a növekvő globális népesség biztonságos táplálék-ellátására.

Nem ördögtől való ez, hiszen már ma is mintegy 2 milliárd ember étrendjében szerepelnek rendszeresen a rovarok, de természetesen ez szokás, kultúra, hagyomány (és néha gusztus) dolgának tartható.

A „rovartenyésztés” ugyanakkor nem varázslat, nem fogja megmenteni a Földet – olvasható a time.com oldalon. Abban viszont segíthet, hogy csökkentsük a hagyományos állattenyésztésből származó üvegházhatású gázok kibocsátását, amely jelenleg az összes kibocsátás 37 százalékáért felelős.

„Bogarak, lepkék, tücskök, szöcskék és darazsak szerepelnek a legnépszerűbb fogyasztható rovarok között. Sütve, főzve, párolva, füstölve vagy akár pörköltbe dobva egyaránt fogyasztják azokat”

– olvasható a cikkben. A nyugati ízlés viszont szívesebben fogadja be ezeket darálva vagy lisztté őrölve, és például az így feldolgozott alombogár (szójával összekeverve) már jó néhány étteremben és élelmiszerüzletben elérhető a távoli nyugaton.

A rovarok nyilvánvalóan egyszerűbben „tenyészthető” fehérjeforrások, mint a szarvasmarhák, sertések és baromfifélék, de még így sem elég hatékony az előállításuk. Gazdaságossági téren a fekete katonalégy és az argentin csótány állnak a lista élén, ám persze ezek is sokkal több élelmet fogyasztanak el, mint amennyi utána belőlük válik.

A mai haszonállatokkal az az egyik legnagyobb gond, hogy a takarmányozásukra annyi gabonát és szóját áldozunk, amennyi 4 milliárd ember táplálására lenne elegendő, ezen a helyzeten tehát változtatni kell.

Akárcsak a rovarokhoz való hozzáállásunkon, hiszen jelenleg ezeket az apró állatkákat a mezőgazdaság gyakran károsítóknak tekinti, és hatékony vegyszerekkel irtja. Szakértők szerint mintegy félmillió rovarfajt pusztított ki mára az ember, és a következő évtizedekben még ugyanennyit ki fog.

A permetezés mellett az élőhelyek pusztulása, a klímaváltozás, az invazív fajok terjedése szintén jó néhány rovarfaj eltűnéséhez vezet. Ahelyett tehát, hogy fehérjeforrásként tekintenénk rájuk, a biogazdaságok és a regeneratív gazdálkodás még szélesebb körű kiterjesztésével meg kellene tanulnunk a velük való együttélést.

(Fotó: SadiaK123/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mi történik, ha nyersen eszünk homoktövist?

2025. október 26. 07:10

Vitaminban verhetetlen, de a nyers homoktövis íze próbára teszi az ízlelőbimbókat – mutatjuk, mire figyeljünk.

Készítsünk mennyei házi almalikőrt pár óra alatt!

2025. október 25. 16:10

Készítsünk házilag zamatos almalikőrt, ami nemcsak téli estékhez, de ajándéknak is tökéletes – pillanatok alatt elkészül!

Gyömbér szárítása otthon – gyorsan, egyszerűen, illatosan

2025. október 23. 15:10

Három otthoni gyömbérszárítási módszer, amivel fillérekből készíthetünk tartós, aromás fűszert.

Eldőlt a nagy kérdés, hogy mossuk vagy ne mossuk a diót

2025. október 22. 09:10

A héjas és a hántolt dió tárolás, felhasználás előtt nagyjából hasonlóan kezelendő, a tisztítás, mosás terén is szinte ugyanaz javallott az esetükben.

Állatorvosok, figyelem! Leállt az antibiotikum-felhasználás bejelentő rendszer

2023. január 18. 13:42

Értékelve a tavalyi év tapasztalatait több újítást is bevezet a Nébih az antibiotikum-felhasználás bejelentő rendszerben.

AKI: nőtt a baromfihúsexport

2023. május 18. 12:22

Az AKI vágási statisztikai adatai alapján Magyarországon 145 ezer tonna (élősúly) baromfit vágtak le 2023. január–márciusban, 7,5 százalékkal többet, mint 2022 azonos időszakában.

Növényi eredetű takarmányadalékot fejlesztettek ki

2023. május 16. 13:46

Az ellenőrzött, természetes anyagokra alapozott állati eredetű élelmiszerek iránt egyre nő a fogyasztói igény.

Az Országgyűlés előtt van az új állattenyésztési törvény

2019. május 29. 11:33

Az egyéb, vagyis az unió által a szabályozás alá nem vont állatfajtákra nemzeti előírásokat kell alkotni.