Szőlő-Bor

Európai hálózat a szőlőültetvényeket fenyegető betegségekkel szemben

Agrofórum Online

A WINETWORK projekt célja egy tematikus hálózat megalkotása a tudástranszfer és az információcsere biztosítására a szőlészeti-borászati szektor résztvevői között

A WINETWORK projekt célja egy tematikus hálózat megalkotása a tudástranszfer és az információcsere biztosítására a szőlészeti-borászati szektor résztvevői között

A WINETWORK project az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs keretprogramjának támogatásában valósul meg. A projekt célja egy tematikus hálózat kialakítása a szőlőültetvényeket és a bortermelést fenyegető két jelentős betegség: a szőlő tőkepusztulása (GTD) és a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma (Flavescence dorée) elleni küzdelem terén. A projekt lehetővé teszi az innovatív és fenntartható törekvések megismerését és megosztását e két betegség elleni küzdelemben.


A WINETWORK projekt a Francia Szőlészeti és Borászati Intézet (IFV) kezdeményezésével 2015 áprilisában indult (a projekt időtartama 30 hónap) azzal a céllal, hogy kifejlesszen egy tematikus hálózatot az innovatív tudástranszfer és információcsere biztosítására az említett két jelentős szőlőbetegséget érintően. A projektben résztvevő 11 partner Európa 7 országát (Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Portugália, Németország, Horvátország és Magyarország), a kontinens bortermelő vidékeinek csaknem egészét képviseli. A projekt két fő témája a szőlő tőkepusztulása (GTD) és a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma (FD). A betegségekre irányuló kiemelt figyelmet indokolja egyrészt a GTD elmúlt években tapasztalt újbóli nagyarányú térnyerése, másrészt a két betegség komoly gazdasági károkat okoz, illetve okozhat a szőlőültetvényekben. Tanulmányozásuk és megismerésük, valamint a velük szembeni, helyi adottságokra szabott megoldások kutatása elsődleges fontosságú a szőlőtermesztők számára.

A WINETWORK projekt korábbi európai projektek alapján kifejlesztett és tesztelt innováció-orientált, újszerű módszertanon alapszik, mely a kutatás és a gyakorlat közötti szakadékot hivatott áthidalni. Ez a módszertan három kulcsfontosságú elemen alapszik: az ügyvivő szakértőn (FA), a technikai munkacsoportokon (TWG) és az európai tudományos kutatócsoportokon (SWG). Az ügyvivő szakértő egy új szakértői profil, akinek feladata a kutatás és a gyakorlat, illetve a szakemberek és a szőlőtermesztők összekapcsolása. 10 ügyvivő szakértő (FA) vesz részt a projektben, minden európai borvidékről egy (Elzász, Délnyugat-Franciaország, Douro, Rioja, Galícia, Isztria, Rajna-vidék–Pfalz, Piemont, Veneto Fruili és Eger). A projekt során az ügyvivő szakértő összegyűjti a szükséges információkat az általa képviselt borvidékről, felkutatja a szőlőtermesztők körében a GTD és a FD ellen alkalmazott módszereket, továbbá közreműködik a mindenki számára hozzáférhető, személyre szabott tudásanyagok összeállításában.

Az ügyvivő szakértő az, aki összehívja a technikai munkacsoportot (TWG), mely szakértőkből, tanácsadókból és szőlőtermesztőkből épül fel. A technikai munkacsoportok fő feladata, hogy teljes körű rálátást biztosítsanak a régiók jellegzetességeire. Döntő szerepük van a promóciós és disszeminációs tevékenységekben, ugyanis a TWG minden tagja közvetlen kapcsolatban áll a borászati ágazat helyi szereplőivel. A tagok gyűjtik be a jó gyakorlatokat és a szabadföldi tapasztalatokat, továbbá közreműködnek a végfelhasználók számára készítendő szakmai anyagok elkészítésében.

Az ügyvivő szakértők munkáját ugyanakkor a tudományos kutatócsoportok (SWG) is segítik, az egész európai kontinensről segítségül hívott kutatókkal. Céljuk, hogy mindenki számára érthető és hozzáférhető ismeretanyagot dolgozzanak ki a szőlő tőkepusztulásáról (GTD) és a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmáról (FD).

A módszer sikere a bortermelőkkel, kutatókkal és a szektor egyéb résztvevőivel megteremtendő közvetlen kapcsolatban rejlik, amit az ügyvivő szakértő biztosít. A WINETWORK projekt regionális és egyben európai szintű együttműködésen alapszik. Harminc hónap közös munkájának köszönhetően intenzívebbé válhat a kutatók és a gyakorlati szakemberek közötti információcsere, létrejöhet egy könnyen hozzáférhető, elméleti és gyakorlati ismereteket egyesítő tudásbázis, megvalósulhat az európai borvidékek közti fokozottabb kommunikáció az innovációs igényekről, továbbá új innovatív technikák és kutatási tervek kerülhetnek kidolgozásra. A projektnek tudományos, gyakorlati és gazdasági utóhatása is lesz egész Európára nézve.

A projekt és eredményeinek hatékony kommunikációjára a WINETWORK létrehozott egy weboldalt. Az alapvető kommunikációs eszközök nyolc különböző nyelven érhetőek el, a weboldal továbbá ingyenes és mindenki számára hozzáférhető képzési és kommunikációs anyagok formájában teszi elérhetővé az összegyűjtött tudásanyagot. Keresse fel oldalunkat: www.winetwork.eu

Az Eszterházy Károly Főiskola kiemelkedő minőségű oktatási és kutatási tevékenységet végez, köszönhetően az Egerben két és fél évszázados múltra visszatekintő, ám a jövő kihívásaira is nyitott felsőoktatásnak. Az Élelmiszertudományi és Borászati Tudásközpont a főiskolához kapcsolódó kutatóintézetként működik 2006 óta. Az Élelmiszertudományi és Borászati Tudásközpont az élelmiszertudományok, az élelmiszerbiztonság valamint a bioanalitika terén tevékenykedő vezető szakmai intézmény. A szőlészeti és a borászati kutatások az elmúlt évben váltak hangsúlyossá, alkalmazkodva a borvidék által támasztott igényekhez a helyi szektor optimalizálásával és újjászervezésével. Az intézmény fő tevékenységei az élelmiszertudományokhoz köthető különböző tudományágak és technológiák – élelmiszer analitika, molekuláris biológia, mikrobiológia, műszer-fejlesztés és élelmiszerbiztonság – tudományos alapjaira épülő kutatás-fejlesztés megvalósítása és technológia-transzfer közvetítése az élelmiszeripar különböző szereplői felé.

További információért keresse fel oldalunkat: http://ret.uni-eger.hu/

A projekt az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs keretprogramjának finanszírozásában, a 652601 számú támogatói szerződés alatt valósul meg.

Kapcsolat: Burghardt Natasa
+36 36 520 400/2060
burghardt.natasa@ektf.hu

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A bor a rekordszintű balkáni hőség nyertese

2024. október 8. 12:10

A balkáni bortermelők szerint ritka nyertesei lehetnek ezeknek a folyamatoknak, mert a meleg időjárás miatt nőtt a szőlő cukortartalma.

Extrém klíma: már szüretelnek a Balaton-felvidéken

2024. szeptember 9. 11:10

A száraz nyári hónapok miatt a szőlő idén a szokásosnál jóval gyorsabban érett, így a betakarítást a tervezettnél három héttel hamarabb kellett elkezdeni.

Fordított tájkép alakult ki a Balaton-felvidéken – ezt most díjazták is

2024. szeptember 5. 13:10

Talán kevesek számára ismert az, hogy földtörténeti léptékben mérve nem is olyan régen hazánkban is aktív vulkánok működtek.

Hihetetlen, de a globális szőlőtermesztés felülmúlja a banánét, narancsét, almáét is

2024. augusztus 18. 08:10

A szőlőtermesztés több fejhosszal más gyümölcsök előtt jár: a világ ugyanis évente 72 millió tonna szőlőt termel.

A kalászosok barátja az Elatus Era

2023. március 17. 09:34

A kalászos kultúrák területe növekedett a 2022/23 szezonban, és a növekvő területtel növekednek az elvárások.

A kukorica gombás betegségei és ellenük való védekezés – A kukorica szár- és levélbetegségei (2/2.)

2019. június 9. 04:36

A fuzáriumos betegségeken kívül egyéb gombás betegségeit is ismerjük a kukoricának. A cikkben ezek közül mutatjuk be a legjelentősebbeket, megemlítve még néhány Magyarországon is előforduló érdekesebb kórokozót.

Határszemle-sorozatot tartottak kertészek és szőlészek számára

2023. április 24. 18:37

Nyolc időpontban és helyszínen rendezték meg a Lucza Kertész Praktikum szőlő-gyümölcs továbbképzést és határszemle-sorozatot.

A gabona lisztharmat fertőzésért nagyban felelős a technológia is!

2020. március 23. 09:57

Mint minden gombának, így a lisztharmatnak is megvan a maga kedvelt klímája, amikor szeret „előbújni”, fertőzni, így a lisztharmat a melegebb, párás (de nem nedves, mivel a cseppfolyós víz a micélium fejlődését gátolja) időjárást kedveli. Megjelenését gyors felszaporodás követi, ha a közepesen meleg és párás idő tartósan fennáll.