Növénytermesztés

A jól választott silókukorica-hibrid a takarmányelőállítás alapja

Corteva Agriscience

A magyarországi kukoricatermesztés főleg a szemes hibridekre fókuszál és Európában is ezeket a hibrideket vetik nagyobb többségben. A 2023-as évre elmondható, hogy itthon a silókukorica vetésterülete nem csökkent olyan mértékben, mint a szemes kukoricáé, hiszen az állatállomány jelentősen nem lett kisebb. A szemes hibridekhez hasonló tulajdonságokkal és technológiával termesztett silókukoricákból jellemzően takarmányt állítanak elő itthon, de jelentős mennyiség kerül felhasználásra a biogáz-előállításban is.

A silókukoricából készített kukoricaszilázs magas rosttartalma és emészthetősége miatt a kérődző állatok takarmányozásának egyik fontos alapanyaga. A kukoricaszilázs előállításának egyik alapja a megfelelő silóhibrid gondos és tudatos kiválasztása.

A később érő, jó szemtermő képességű fajták jobban megfelelnek a silózásra. A silókukoricák legfontosabb vetési tulajdonsága, hogy magas tőszámmal (megközelítőleg 70-80 000 tő/ha) termeszthetők. Általában magas, erős felépítésű növények, melyek látványosan nagy csöveket hoznak.

A kukoricaszilázs előállítása során a teljes silókukorica növény betakarításra kerül. A szántóföldről betakarított növény még korántsem kész takarmány. Oltóanyagok használatával megvalósítható a tömegtakarmányok tartósítása és emészthetőségük javítása. Silókukorica-nemesítők és takarmányozási szakértők folyamatosan keresik annak lehetőségét, hogy hogyan lehet növelni a takarmánynövény termését és takarmányértékét. A technológia fejlődését nézve, a leggyorsabban az oltóanyagok terén érhető el eredmény.

A leszecskázott növényt minden esetben légmentesen, megfelelően terítve és tömörítve kell tárolni. A zölden, takarmányozás céljából betakarított és részleges erjesztéssel, légmentes silókban tárolt kukoricák könnyen emészthetőek és nagyobb tápértéket kínálnak a legtöbb kérődző állat számára.

A Corteva Agriscience nemzetközi mezőgazdasági vállalat Pioneer® nemesítésű, kiváló genetikával rendelkező silókukoricák megbízhatóan magas hozamukkal, kiváló megoldást kínálnak, azoknak a gazdálkodóknak, akik állati takarmányelőállítással foglalkoznak. A Corteva 2024-es tavaszi kínálatába 2 új silóhibrid érkezik Magyarországra. A P0920 silókukorica minőségi silókészítésre javasolt, száraz évjáratban is jól teljesítő kukoricahibrid, mely szemes hibridként is megállja a helyét és dinamikus szemszáradásra képes. A vállalat portfóliójában szintén új P15382 a legkésőbbi és egyben az egyik legnagyobb terméspotenciállal rendelkező hibrid a vállalat silókukorica-kínálatában. Gyors, korai fejlődés jellemzi ezt a hibridet, mely érésideje miatt elsősorban a déli országrészbe ajánlott. A Corteva kínálatába érkező mindkét hibrid egyaránt alkalmas biogáz-előállításra is.

A vállalat prémium kategóriás Pioneer® vetőmagjai majdnem egy évszázados nemesítési tapasztalatra épülnek. A vállalat silókukorica vetőmagjainak és kukoricaszilázs oltóanyagainak együttes alkalmazása lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy az általuk előállított takarmány megfelelő minőségű, magas rosttartalmú és jól emészthető legyen az állatok számára.

Szerző: Sólyom János, vetőmag termékmenedzser, Corteva Agriscience

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A mikroműanyagok a talajtulajdonságokra is hatással vannak

2024. november 21. 06:40

Honnan jut a legtöbb mikroműanyag a talajba? Nem, nem az eldobált szemét a fő forrás. Érdekes kutatási eredmények a mikroműanyagokról.

Beszéljünk az ureázinhibitorokról úgy, hogy mindenki értse!

2024. november 20. 13:40

Bár sokat hallunk róluk, mégsem teljesen világos, hogyan „tartósítják” az ureázinhibitorok a nitrogént. Ebből a videóból Ön is meg fogja érteni.

Megnövekedett kukorica-vetésterület, kisebb termés az EU-ban

2024. november 18. 11:10

Az Európai Bizottság arra számít, hogy 2024-re jelentősen visszaesik a kukoricatermés az Európai Unióban, különösen a keleti tagállamokban.

Elkeserítő: 3,3 tonnás kukoricák is születtek idén Magyarországon

2024. november 15. 16:10

Az idei aszály a kukorica esetében is okozott terméskiesést, a hektáronkénti hozamok csökkentek a korábbi évekkel összevetve.

Silókukoricát vetne?

2022. január 28. 05:47

Kínálatunk kialakításakor igyekszünk minden elvárásnak eleget tenni, és nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a szarvasmarhatartással és a biogáz-előállítással foglalkozó gazdálkodók is megtalálják számításukat a portfóliónkban.

Szerves trágyák jelentősége és használata a zöldségtermesztésben, II. – Takarmányozás és az alom hatása a trágya tulajdonságaira

2023. november 27. 07:10

Előző írásban ismertettük a zöldségtermesztésben leginkább használatos állati eredetű szerves trágyákat, továbbá kertészeti szempontból legfontosabb tulajdonságaikat. De tudni kell, hogy a trágyák használhatóságát a tenyészállaton kívül befolyásolja még a feletetett takarmány, valamint nagymértékben az alom minősége és mennyisége is.

A jó minőségű szálastakarmányokhoz éles kések kellenek!

2019. március 14. 09:13

Az AQUA NON STOP COMFORT késélezőben a 2019-es évtől integrált LED-es belső világítás is található. Így a gép kezelője a köszörülés folyamatát mindig jól láthatja és felügyelheti.

Sertéstenyésztés - magasabb szintre kell lépni

2021. március 3. 08:36

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.