Egy amerikai mondás szerint az „eke”, tehát a szántás meghozza az esőt. Kutatók annak jártak utána, van-e ennek igazságtartalma – az eredmény a magyar gazdáknak is érdekes lehet.
Mi okozza az esőt? Sokszor viccelődünk azon, hogy elég lemosni az autót vagy megpucolni az ablakot, és rögtön a nyakunkba szakad az áldás, de valójában mindannyian tudjuk, hogy nincs más kapcsolat közöttük, csak a véletlen.
Azt az állítást, hogy a szántást követően eső várható, a 19. században Amerikában találták ki annak érdekében, hogy az Óz a csodák csodájából is ismert Nagy Síkságra (Great Plains) csábítsák a betelepülőket. Egészen konkrétan azt állították, hogy a száraz-félszáraz éghajlatú vidék megművelésével növekszik a csapadék előfordulásának gyakorisága, és párásabbá válik a levegő. Azóta több kutatás is megcáfolta ezt az állítást, bár nagyon eltértek egymástól az időjárási modellekből számított eredmények és a gyakorlati megfigyelések.
Az arizonai egyetem PhD-hallgatója és konzulense is foglalkozott a témával, mivel feltűnt nekik, hogy még a szaklapokban is eltérő eredmények olvashatók. Bárki számára elérhető adatokkal dolgoztak, amelyeket atmoszférakutató obszervatóriumok gyűjtöttek össze Oklahoma és Kansas államokban 2002 és 2011 júniusa és szeptembere között. Azokat az adatokat vizsgálták, amelyek a reggel mért talajnedvesség és a délutáni csapadék közötti összefüggéseket mutatták.
Három összetevőre van szükség az esőhöz: a talajból, növényekből és atmoszférából származó nedvességre; a levegő feláramlására a talajszintről a hűvösebb légkörbe, amire száraz talaj esetén nagyobb az esély; továbbá magas páratartalmú levegő érkezésére.
A kutatók azt találták, hogy a vizsgált időszakban a reggeli talajnedvesség valóban hatással volt a délutáni esőre a Nagy Síkságon, azonban a hatás függött az atmoszférától.
Ha a széllel mérsékelt mennyiségű nedvesség érkezik a térségbe, akkor szárazabb talaj esetén nagyobb az esély az esőre. Ha viszont nagyobb mennyiségű vízgőz érkezik légmozgással, akkor a nedvesebb talaj segíti inkább elő a délutáni esőt.
Ennek oka, hogy szárazabb talaj esetén erősebb a feláramlás, ha ehhez rendelkezésre áll némi nedvesség, annak az eredménye eső lesz. Ha pedig sok a nedvesség az érkező levegőben, az nedvesebb talaj, tehát a gyengébb feláramlás is esőt okoz.
Végeredményben tehát az éghajlati tényezők, de az emberi tevékenység is szignifikáns hatással van arra, hogy mennyi csapadék hullik. A tudósok szerint eredményeik jó alapot adhatnak akár az egész bolygóra kiterjedő hasonló kutatásra. Részben az érkező csapadék mennyisége is szabályozhatóvá válhat, ami az egyre szárazabbá váló hazai klímán különösen fontos lenne.
