A dolgozat első részében a dió nemezes gubacsatka által okozott tünetek kialakulását és évközi változását mutattuk be. A gubacsok legfontosabb tulajdonsága a levélfonák érközeiben megjelenő nemezszerű szőrképlet fehéres foltja, amely felett a levéllemez zöldessárgán, ráncolódva kidomborodik.
A dolgozat második részében a dió levelén és a termés zöld burkán is szemölcsökhöz hasonló 1-2 mm átmérőjű gubacsokat okozó szemölcsös gubacsatkát ismertettük.
Harmadik fajként a magyarországi faunára új, idegenhonos Aceria brachytarsus-t ismertetjük, amelynek (még) nincs magyar neve.
Megjegyzés: A diónak páratlanul szárnyalt összetett levele van. A hajtáshoz kapcsolódó levélnyél a levélgerincben folytatódik, ez hordozza az egyes levélkéket. A levél említésekor minden esetben a levélgerincen elhelyezkedő egyes levélkéket értjük.
A faj első hazai megjelenéséről a NövényvédeleM tudományos folyóiratban 2018-ban számoltak be a szerzők.
Az atka gubacsait a közönséges dión és a fekete dión mutatták ki.
A szokatlan tüneteket először 2013. június 15-én észleltük Levél községben (Győr-Moson-Sopron vármegye) egy házi kertben álló közönséges dión. Később több helyről is előkerült (Budapest, Mosonmagyaróvár, Szada) közönséges és fekete dióról is.
A faj életmódja nagyon hasonló a szemölcsös gubacsatkáéhoz. A megtermékenyített nőstények telelnek a rügyekben, illetve azok felületi mélyedéseiben, réseiben. A nyugalmi állapot után az előjövő nőstények lerakják petéiket és a fejlődő egyedek táplálkozására a növény szokatlan alakú gubacsok kialakításával és levél torzulásával reagál.
A gubacsok leggyakrabban az elsődleges mellékerek, kisebb számban a főér mentén fejlődnek.
A tünetek 3 fő csoportba sorolhatók, de az egyes tünetek különböző kombinációkban is megjelenhetnek A tünetcsoportok kialakítása közel 300 digitális kép utólagos elemzése alapján történt.
1. Kúpos gubacstípus:
A mellékerek középértől távolabbi szakaszain illetve a levélcsúcs környezetében fejlődő gubacsok mérete felülnézetben 3-4 mm átmérőjű. (A szemölcsös gubacsatka gubacsai csak 1-2 mm átmérőjűek.) A gubacsok a levél mindkét felületén kúpszerűen kiemelkednek, de a levél fonákán a kúp „magassága” sokkal nagyobb.
A gubacsok belsejében a levéllemez síkjára merőlegesen egy hosszúkás, fent kiszélesedő üreg található, amely csőszerű járattal a gubacs alsó csúcsán nyílik a külvilágra. Ebben az üregben élnek az atkák. A gubacsok felső és alsó kúpjának csúcsán, apró éles. kemény kinövések vannak, ami miatt a gubacsos levelek érdes tapintásúak. Az ebbe a csoportba sorolt gubacsok színe a levél felső oldalán sárgás/világoszöld.
2. Lapos gubacstípus:
A levélke főerének érzugaiban vagy a főérhez közel elhelyezkedő mellékereken fejlődő gubacsok felülnézetben nagyobbak és laposabbak mint az 1. csoport gubacsai. Gyakori jelenség, hogy két összehúzott mellékéren egy közös (összenőtt) gubacs fejlődik, amelyek mérete – felülnézetben – elérheti a 6 mm-t is. Színük élénksárga, rajtuk sokkal kevesebb kinövés található, de gyakoriak a sima felületűek is.
3. A levéllemez deformációja, torzulása:
A tünetcsoport a lapos gubacstípussal mutat összefüggést. A torzulás olyan mértékű is lehet, hogy a levéllemez a „gyűrt” szóval jellemezhető. A torzulást az okozza, hogy a gubacs környezetében a levél növekedése gátolt, ezáltal szomszédos levél erek nem tudnak normálisan eltávolodni egymástól. A növény ezt a rendellenes növekedést a gubaccsal nem érintett szomszédos érköz fokozott növelésével próbálja meg ellensúlyozni. A gátolt és a fokozott növekedésű érközök szélessége közti különbség a mérések szerint több mint 3x-os is lehet.
A fentiekben összefoglalt jellemzést az alábbi képeken is bemutatjuk.
A 3-4 mm átmérőjű sárgászöld kiemelkedések részben a főér mentén az érzugban, részben az elsőrendű mellékerek mellett találhatók. A főéri érzugban elhelyezkedő (2. típusú) gubacsok világosabb sárgák, nagyobbak és laposabbak mint a másutt elhelyezkedők. Az elsőrendű mellékereknél és a levélcsúcs tájékán elhelyezkedő (1. típusú) gubacsok feltűnő tulajdonsága, hogy 1-2 mm-re is kiemelkednek a levél síkjából.
A gubacsok mérete a fonáki oldalon elérheti a 4 mm-t is. A gubacs felső és alsó csúcsain szabálytalan, kemény kinövések láthatók.
A féloldalas torzulás (3. tünetcsoport) a levéllemez görbülése jelzi, hogy az atkák nyálával bejutó anyagok a levél növekedési folyamatait erősen befolyásolták. A kép jobb szélén látható néhány (vöröses) szemölcsös gubacsatka okozta gubacs. A méret és szín alapján a két faj gubacsait könnyű megkülönböztetni.
Az előzőekben bemutatott levéltorzulás sokkal súlyosabb esetét találtuk egy későbbi fényképezés során. A levélben két ellentétes folyamat – növekedés-gátlás és serkentés bonyolult kölcsönhatásának az eredménye látható. Piros vonalakkal jelöltük meg azokat a helyeket, ahol a (2. típusú) gubacsok adott pontokon megakadályozták a levél érközi részeinek növekedését.
A piros vonalak folytatásában fehér színnel jelöltük a szomszédos – külső oldalán gubaccsal nem érintett érközöket. A fehér szakaszokkal jelölt érközök több mint 3-szor szélesebbnek bizonyultak a gátolt növekedésű részek szélességénél. Érdekes módon a gátolt pontoktól a levél széle felé haladva szintén bekövetkezett az érköz szélességének a normálisnál nagyobb mértékű növekedése, amely egyik esetben felfelé, a másik esetben lefelé hajlította be az érközöket.
A gubacs ürege a levél-lemez síkjában a legszélesebb. Az ettől felfelé levő rész lekerekített, az alsó rész megnyúlt és egy járaton keresztül nyílik a külvilágra. A nyílás körül – és a gubacs felső csúcsán is – fehéres, éles szélű, szabálytalan alakú, kemény kinövések találhatók. A faj gubacsait hordozó levelet végigsimítva határozottan érdes felületűnek érezhető, szemben a szemölcsös gubacsatkás levelekkel. A vegetációs időszak elején a gubacsokban élő atkák fehéres, világos színűek (kis kép).
Természetes ellenségként elsősorban a ragadozó atkák említhetők.
A kémiai növényvédelem: 2015-ig a diót károsító atkák ellen több speciális atkaölő hatóanyag számos készítménye állt a diótermesztők rendelkezésére. A NÉBIH hivatalos növényvédőszer adatbázisát (ENIR) áttekintve (2023.október) ilyen engedélyezett hatóanyagot nem találni.
A lemosó permetezőszereket kigyűjtve a dióban felhasználható Nevikén olajos lemosó permetezőszer 2023-as módosítása alapján (pajzstetvek, levéltetvek, atkák ellen) használható: „tavasszal rügypattanástól levélkiterülésig kell elvégezni a lemosó permetezést nagy permetlé-mennyiséggel. Ősszel lombhullás időszakában a védekezés megismételhető.” (sic!)
Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az atkaölő mellékhatással rendelkező kéntartalmú lemosószer a hasznos atkákat is gyéríti.
A dolgozat elkészítéséhez felhasznált irodalmak jegyzéke a Szerzőnél elérhetők.