Gyümölcs

Apró gyümölcs, apró kártevője: a málna-vesszőszúnyog

Agrofórum Online

A málnát mint értékes, Magyarországon is termesztett gyümölcstermő növényünket, úgy gondolom, senkinek sem kell bemutatni. Magas élvezeti értéke, és szerteágazó felhasználhatósága miatt még mindig megtalálható a kiskertek termesztésében.

A nagyüzemi málnatermesztés sajnos a munkaerőhiány, az alacsony színvonalú tárolókapacitás, illetve a klímaváltozás miatt gyakorlatilag mára szinte teljesen eltűnt, egy-két kivételtől eltekintve.

Milyen formában károsítja a málna-vesszőszúnyog a növényt, okozhatnak-e terméscsökkenést a kiskertekben, és hogyan tudunk ellene védekezni – erre és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ a következőkben.

A málna termesztése számos előnyt jelent a hobbikertészek számára, többek között a korai érésével jól beilleszthető a nyár eleji vitaminhiányos időszakba, illetve magas ellagénsav-tartalma miatt hatékonyan csökkenti a daganatos betegségek kialakulásának esélyét.

A gurulós minőségű málna könnyen gyorsfagyasztható, tartósítószer-mentesen tárolható, később pedig fontos alapanyagul desszertként, vagy egyéb cukrászipari alapanyagként hasznosítható.

A málna termővesszőn előforduló kártevők közül a málnavessző szúnyog (Resseliella theobaldi) az egyik legjelentősebb. Jelentősen fokozza a növény kondíciójának leromlását, illetve hozzájárul a növényt megbetegítő kórokozók fertőzési lehetőségeihez is.

Alapvetően egy melegigényes fajról beszélhetünk, amelynek évente 3-4 nemzedéke van. A telet fejlett lárva állapotban vészeli át, a bebábozódás után április második felében kezdik el a rajzást az imágók.

Röpképes kártevőkről van szó, ezért a málnavesszők apró kéregrepedéseikbe rakják a tojásaikat. Az itt kikelő lárvák a málna kérge alatt táplálkoznak, kifejlődésük hozzávetőlegesen 24 napig tart, természetesen a hőmérsékletváltozás függvényében.

Ezek után a kifejlett lárvák a talajban gumót készítenek, majd bebábozódnak, a második imágó rajzás 2-3 hét után figyelhető meg. Fontos kiemelni, hogy a nemzedékek rajzása nem különül el egymástól élesen a nyár során.

Ahogy a legtöbb növényvédelmi intézkedés során megszokhattuk, ebben az esetben is az első lépés a prevenció. Biztos forrásból, egészséges szaporítóanyagot vásároljunk, ugyanis a sűrű csemetekertekben, öntözött körülmények között optimális környezetet biztosítanak ezen kártevő számára, és már a fiatal növények is fertőzöttek lehetnek.

Tömeges elszaporodás esetén olyan mértékű zavart okoznak a málna szállítószöveteiben, amely meggátolja a gyümölcs kinevelését, és a vessző elszáradását is okozhatja. A párás, csapadékban gazdag időjárás kedvező a málnának, de a vesszőszúnyognak is. Ehhez hasonló időjárás esetén számíthatunk a kártevő elszaporodására.

El kell távolítanunk a fertőzött korai hajtásokat, illetve ősszel a letermett fertőzött vesszőket is, erről a száron megjelenő lilás barna elszíneződés árulkodhat. Természetesen vannak a kártevőre fogékonyabb fajták mint pl.: ’Glen Clova’, ’Malling Enterprise’.

A kémiai védekezés az imágók április második felében induló rajzása ellen irányul, ebben az esetben javasolhatóak a különböző piretroidok. Biológiai növényvédelemben részsikereket értek el a Aprostocetus epicharmus karcsú fémfürkészdarazsak populációival. Érdemes a málnatövek körüli talaj mozgatása, a fertőzött termővesszők eltávolítása. Illetve a megfelelő izolációs távolság betartása, ugyanis a szeder tövekről is érkezhetnek kártevők.

Pozitívumként említhető meg, hogy egy gyorsan és könnyen regenerálódó gyümölcstermő növényről van szó, de a fő vegetációs periódusokban komoly odafigyelést igényel. A gondos kertész munkáját minden esetben meghálálja ez a növényfaj, és értékes beltartalommal rendelkező terméssel látja el a gazdálkodót.

A gyümölcs a magas rost-, pektin-, és természetes színanyag tartalma miatt is értékes. Gyümölcsei fajtától függően sötétpiros, sárga és rózsaszínes-narancs színűek is lehetnek, mely tényezők kiemelten fontosak a kiskereskedelemben.

Egy kis odafigyeléssel egy rendkívül értékes gyümölcsfajjal gazdagodhat a kertünk, és a folyton termő fajták esetében többször is szüretelhetőek egy évben, akkor is, amikor más gyümölcsök szezonja már letelt.

(Fotó: MarjanNo/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Megtanítjuk metszeni Magyarországot! – Gyümölcstermesztési képzések a MATE-n

2026. január 29. 08:10

Gyakorlati metszés és oltás egyetemi szakértőktől – a MATE programja már több mint 800 résztvevőt képzett.

Központi tengelyes gyümölcssövények: a Haag-sövény

2026. január 27. 13:10

A Haag-sövény egykor az intenzív gyümölcstermesztés kulcsának tűnt. Miért bukott el mégis Magyarországon?

Óriás citrus a teraszon? Így neveljen pomelót itthon!

2026. január 26. 08:10

A pomelo nemcsak látványos, hanem gondos neveléssel hazánkban is sikerrel termeszthető egzotikus citrusféle.

Kalamondin: ha egy citrusfélét választ, ez legyen az!

2026. január 20. 08:10

A kalamondin ideális választás mindazoknak, akik látványos, mégis könnyen kezelhető citrusfélére vágynak.

Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés: támad a vetésfehérítő és a repcefénybogár

2022. április 19. 09:33

A mostani és a korábbi esők hatására rohamos fejlődésnek indultak az őszi kalászos gabonák és a káposztarepce.

Mi károsítja a kőrisfák levelét?

2019. szeptember 21. 04:36

D. Edit kérdése: Kőrisfáim levelei összetekerednek, majd hervadnak, elhalnak. Mi okozhatja ezeket a tüneteket?

Sok a beteg, károsított diófa - napégés, almamoly és nyugati dióburoklégy okozzák a legtöbb problémát

2019. szeptember 11. 10:10

Növényvédelmi szempontból az esős időjárás és a tartós harmatképződés elősegíti a kórokozók egy részének fejlődését, de még számos kártevő is képes károkat okozni.

A levéltetvek jelenlétének 5 korai jele

2023. augusztus 21. 17:10

A kertet megtámadó kártevők közül a levéltetvek a legrosszabbak, mivel nem csupán a leveleket vagy terméseket csócsálják meg, hanem szó szerint kiszívják a növényekből az életet. Kolóniáik rémes pusztítást végeznek, miközben súlyos növénybetegségeket hordoznak és terjesztenek.