13℃ 2℃
október 20. Vendel, Irén, Kleopátra
Gyümölcs

Apró gyümölcs, apró kártevője: a málna-vesszőszúnyog

Agrofórum Online

A málnát mint értékes, Magyarországon is termesztett gyümölcstermő növényünket, úgy gondolom, senkinek sem kell bemutatni. Magas élvezeti értéke, és szerteágazó felhasználhatósága miatt még mindig megtalálható a kiskertek termesztésében.

A nagyüzemi málnatermesztés sajnos a munkaerőhiány, az alacsony színvonalú tárolókapacitás, illetve a klímaváltozás miatt gyakorlatilag mára szinte teljesen eltűnt, egy-két kivételtől eltekintve.

Milyen formában károsítja a málna-vesszőszúnyog a növényt, okozhatnak-e terméscsökkenést a kiskertekben, és hogyan tudunk ellene védekezni – erre és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ a következőkben.

A málna termesztése számos előnyt jelent a hobbikertészek számára, többek között a korai érésével jól beilleszthető a nyár eleji vitaminhiányos időszakba, illetve magas ellagénsav-tartalma miatt hatékonyan csökkenti a daganatos betegségek kialakulásának esélyét.

A gurulós minőségű málna könnyen gyorsfagyasztható, tartósítószer-mentesen tárolható, később pedig fontos alapanyagul desszertként, vagy egyéb cukrászipari alapanyagként hasznosítható.

A málna termővesszőn előforduló kártevők közül a málnavessző szúnyog (Resseliella theobaldi) az egyik legjelentősebb. Jelentősen fokozza a növény kondíciójának leromlását, illetve hozzájárul a növényt megbetegítő kórokozók fertőzési lehetőségeihez is.

Alapvetően egy melegigényes fajról beszélhetünk, amelynek évente 3-4 nemzedéke van. A telet fejlett lárva állapotban vészeli át, a bebábozódás után április második felében kezdik el a rajzást az imágók.

Röpképes kártevőkről van szó, ezért a málnavesszők apró kéregrepedéseikbe rakják a tojásaikat. Az itt kikelő lárvák a málna kérge alatt táplálkoznak, kifejlődésük hozzávetőlegesen 24 napig tart, természetesen a hőmérsékletváltozás függvényében.

Ezek után a kifejlett lárvák a talajban gumót készítenek, majd bebábozódnak, a második imágó rajzás 2-3 hét után figyelhető meg. Fontos kiemelni, hogy a nemzedékek rajzása nem különül el egymástól élesen a nyár során.

Ahogy a legtöbb növényvédelmi intézkedés során megszokhattuk, ebben az esetben is az első lépés a prevenció. Biztos forrásból, egészséges szaporítóanyagot vásároljunk, ugyanis a sűrű csemetekertekben, öntözött körülmények között optimális környezetet biztosítanak ezen kártevő számára, és már a fiatal növények is fertőzöttek lehetnek.

Tömeges elszaporodás esetén olyan mértékű zavart okoznak a málna szállítószöveteiben, amely meggátolja a gyümölcs kinevelését, és a vessző elszáradását is okozhatja. A párás, csapadékban gazdag időjárás kedvező a málnának, de a vesszőszúnyognak is. Ehhez hasonló időjárás esetén számíthatunk a kártevő elszaporodására.

El kell távolítanunk a fertőzött korai hajtásokat, illetve ősszel a letermett fertőzött vesszőket is, erről a száron megjelenő lilás barna elszíneződés árulkodhat. Természetesen vannak a kártevőre fogékonyabb fajták mint pl.: ’Glen Clova’, ’Malling Enterprise’.

A kémiai védekezés az imágók április második felében induló rajzása ellen irányul, ebben az esetben javasolhatóak a különböző piretroidok. Biológiai növényvédelemben részsikereket értek el a Aprostocetus epicharmus karcsú fémfürkészdarazsak populációival. Érdemes a málnatövek körüli talaj mozgatása, a fertőzött termővesszők eltávolítása. Illetve a megfelelő izolációs távolság betartása, ugyanis a szeder tövekről is érkezhetnek kártevők.

Pozitívumként említhető meg, hogy egy gyorsan és könnyen regenerálódó gyümölcstermő növényről van szó, de a fő vegetációs periódusokban komoly odafigyelést igényel. A gondos kertész munkáját minden esetben meghálálja ez a növényfaj, és értékes beltartalommal rendelkező terméssel látja el a gazdálkodót.

A gyümölcs a magas rost-, pektin-, és természetes színanyag tartalma miatt is értékes. Gyümölcsei fajtától függően sötétpiros, sárga és rózsaszínes-narancs színűek is lehetnek, mely tényezők kiemelten fontosak a kiskereskedelemben.

Egy kis odafigyeléssel egy rendkívül értékes gyümölcsfajjal gazdagodhat a kertünk, és a folyton termő fajták esetében többször is szüretelhetőek egy évben, akkor is, amikor más gyümölcsök szezonja már letelt.

(Fotó: MarjanNo/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Talajvizsgálat gyümölcsültetvények telepítése előtt

2025. október 17. 11:10

A gyümölcsültetvény sikerének alapja a talajvizsgálat: nélküle nem tudhatjuk, mire képes a földünk, és mit kívánnak a gyümölcsfáink.

A kövecsesség titka: mikor menthető meg a körtefa?

2025. október 11. 14:10

A kövecsesség sok kertész rémálma. De vajon mindig a fa hibája? Összegyűjtöttük, mi okozza, és mikor segíthet csak az újratelepítés.

Barna lett a birs? Ez a két fő oka!

2025. október 10. 14:10

A birs kívülről ép, belülről mégis barna? A jelenség mögött tápanyaghiány és gombás fertőzés is állhat – mutatjuk a különbséget!

Mit rontunk el az ültetéskor? – Fák, amik nem maradnak életben

2025. október 10. 07:10

A fiatal gyümölcsfák kiszáradása gyakori probléma az ültetés utáni időszakban. Az okok gyakran egyszerűek – de odafigyeléssel elkerülhetők.

Úton a mezőgazdaság megújulása felé

2019. május 23. 06:53

A mezőgazdaság sürgős megújulásának egyik záloga, ahogy látható, a dróntechnológia lehet, amelyben további komoly potenciál rejlik.

Gyümölcsfák: mi a teendő szüret után?

2022. október 25. 04:36

A legtöbb tévhit abból keletkezik a kiskerttulajdonosok fejében, hogy leterem a sok gyümölcs, és ott már lehúzzuk a rolót, nincs több teendőnk a gyümölcsfákkal. De persze a valóság ennél sokkal izgalmasabb és teendőkben dúsabb.

Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés: tetemes kárt tesznek a repcebecő-ormányosok

2022. május 10. 08:51

A felmelegedő időjárás kedvezett a betegségek és kártevők fokozottabb fellépésének szinte minden növénykultúrában.

Szüret utáni lombvédelem

2024. július 16. 15:10

A nyári forróság visszafogta a levélnedvességet és a mérsékeltebb hőmérsékletet igénylő gombák terjedését, pl. a varasodásét. Úgy tűnik, hogy a lisztharmat kevésbé sínylette meg a kánikulát, hasonlóan a molyokhoz és főleg a „mindent kibíró” poloskákhoz.