Az Antarktiszon termesztenek leveles zöldségeket

Az antarktiszi állomásokon rendszeresen friss, jó minőségű növénytermesztés technikai és technológiai lehetőségének biztosítása korunk sürgető feladata. Ezen munka során a „Vosztok” antarktiszi állomáson és az Agrofizikai Kutatóintézet (AFI) agrobiopolygonjában található fitotechnikai komplexum üvegházaiban termesztett leveles zöldségnövények növekedésének és fejlődésének, valamint ehető részeik főbb minőségi mutatóinak vizsgálatával foglalkoznak a kutatók.

A 9 fajta leveles zöldségnövényt (rukkola, kerti zsázsa, káposzta, mustár, levélretek, levélsaláta, amaránt, kapor, petrezselyemlevél) öt tenyészidőszak alatt vizsgálták a „Vostok” állomáson és az AFI agrobiopolygon ellenőrzött körülmények között (kontroll).

A kapott kísérleti adatok azt szerint a növénytermesztési komplexum a legtöbb vizsgált növény esetében egységnyi termelésre vetített alacsonyabb villamosenergia- és vízfogyasztási költségek mellett a funkcionális területegységre vetítve magas termelékenységet mutat, összehasonlítva a külföldi antarktiszi állomásokon található számos üvegházzal és más kontinenseken található, ellenőrzött körülmények között működő üvegház komplexumokkal.

A „Vosztok” antarktiszi állomáson a saláta növények alkalmazkodtak leginkább a termesztési körülményekhez.

Értékelt tulajdonságaikban nem különböztek a kontrolltól. Az összes többi vizsgált növény, bár fejlődési ütemükben és minőségükben nem különbözött, statisztikailag szignifikáns (16-61%) csökkenést mutatott az 1 m²-re és évre jutó termésmennyiségükben.

Ez a „genotípus-környezet” kölcsönhatás különbségét mutathatja az antarktiszi állomáson és az AFI agrobiopolygon termesztett növényeknél, ami valószínűleg a két helyszín eltérő barometrikus nyomásának és oxigén parciális nyomásának köszönhető. Az üvegházak pozitív pszichológiai hatásait a növények táplálkozási és egyéb tulajdonságaival együtt azonosították.

^{(Fotó: Pixabay)}