Február első dekádjában minden eddigi nappali és éjszakai melegrekordot megdöntött az időjárás. Ennek hatására az ősszel vetett kalászos és káposztarepce vetések fejlődése is megkezdődött.
A télvégi tápanyaghiány tünetei elsősorban az árpán és a repcén jelentkeznek, a búza jelenleg még élénkzöld színben élvezi a kedvező tápanyag-ellátottságot, valamint a sok napsütést.
Az árpavetések sárgulása és a repce lombozat lilulása már jelzi, hogy elfogyott a talajból a felvehető tápanyag, és a további fejlődés biztosításához haladéktalanul meg kell kezdeni a fejtrágyázást. A kalászos gabonák és a káposztarepce tápanyagigénye ilyenkor a legnagyobb, az érésig számított érték túlnyomó többségét ebben az időszakban veszi fel. A kedvező időjárási körülmények miatt újból megindult a bokrosodás, a repcénél pedig az elágazódások fejlődése kezdődött meg.
A belvíz segíthet is
A tavaly őszi növényvédelmi szignalizációk szinte mindegyikében szóba került a mezei pocok gradációja. Az elmúlt téli időszak sajnos nem törte meg a kártevő szaporodási lendületét, így a tél folyamán tovább növekedett a fertőzött terület nagysága.
Ez alól csupán a belvízzel tartósan elöntött vetések jelentik a kivételt. A tél folyamán, és jelenleg is a ragadozó madarak és gémfélék bőségesen találtak eleséget a pocokkal fertőzött vetéseken. Jelenleg semmitől sem várható a túlszaporodott mezei pocok gradáció összeomlása.
Növényvédelmi szempontból most az alábbiakra kell összpontosítani: őszi káposztarepce vetésekben a melegebb nappali hőmérséklet és a sok napsütés előcsalogatta az első szárormányos imágókat – mindkét faj egyedeit –, így tartósan kedvező időjárás esetén rövid időn belül megkezdődik a peterakás a növények szárába és a levélnyelekbe.
A kihelyezett ragacsos sárgalapok és sárgatálak napos órákban bőségesen fogják a bogarakat. A további rajzásdinamikai vizsgálatokhoz a ragacsos lapokat és tálakat mindig a növények lombozatának a magasságához kell igazítani.
Vigyázzunk a méhekre
Sárgatálas megfigyelés esetén minden esetben lágyítani kell a benne levő vizet a felületi feszültség csökkentése érdekében, valamint használjuk a fogórácsot, mert csak így kerülhető el a méhek vízbefulladása. Az ősz során tapasztalt fómás és alternáriás levélfertőzés még nem betegítette meg a fiatal levélkéket, de kedvező időjárási körülmények esetén erre is figyelni kell a későbbiekben.
Az őszi kalászos gabonák lombozatán még most is megfigyelhető a betelelés előtt kialakult gyenge lisztharmat, sárgarozsda, levélfoltosság tünetek együttese, de korai, erősebb terjedéstől egyelőre nem kell tartani.
Rovarkártevők közül már itt-ott a napsütés előcsalogatott néhány vetésfehérítő bogarat, de ez még csupán érdekesség. A tél beállta előtti levéltetű populáció rövidesen aktivizálja magát, ezért érdemes megejteni a rendszeres táblaszemléket.