Növényvédelem

A lisztharmat jelent új kihívást az őszi káposztarepcében

Agrofórum Online

Az őszi káposztarepce vetésterülete az elmúlt években folyamatosan csökkent. Magyarországon a termesztés csúcspontja 2018-ban volt, amikor 331 ezer hektáron termeltünk repcét, azonban 2023-ra ez a terület közel felére zsugorodott.

A visszaesés mögött több tényező is áll, mint például a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a növekvő termelési költségek, valamint a kórokozók és kártevők fokozódó jelenléte. Szántóföldi növényeink közül a repce különösen szigorú növényvédelmi technológiát igényel, mivel számos kártevő és kórokozó támadja meg, ami a termesztéstechnológia szigorú betartását követeli meg.

Emellett a növényvédő szerek hatóanyagainak kivonása különösen a rovarölő szerek alkalmazását érinti hátrányosan. Az elmúlt pár esztendő enyhe téli időjárása és csapadékszegény tavaszi periódusa egy ismert, de kevésbé jelentős kórokozó számára nyújtott kedvező életfelételeket.

A genetikai fajmeghatározás ugyan még folyamatban van, de minden bizonnyal az őszi káposztarepce lisztharmatával (Erysiphe cruciferarum) állunk szemben, mely az ország számos régiójában tömegesen megjelent az idei évjáratban.

A szakirodalmi adatokat vizsgálva számos kutató eredményei rámutattak, hogy a környezeti feltételek megfelelő alakulása esetén számolnunk kell a kártételével ennek a kórokozónak is. Az időjárási tényezők közül a globális felmelegedés hatása a téli fagyos napok számának csökkenése által már ősszel kedvező helyzetet teremt a lisztharmat számára.

Mindemellett a fagyok egyre később érkeznek ősszel és tél elején, valamint a fagyos napok száma is folyamatosan csökken, ami a lisztharmat gombákat előnyös helyzetbe hozza tavasszal.

A védekezés lehetőségei

A lisztharmatgombák áttelelése kazmotéciumokkal és vegetatív micéliumokkal történik, ezért is van nagy jelentősége az enyhe teleknek. A kazmotéciumokból kiszabaduló aszkospórák indítják el a fertőzést, majd a vegetációs ciklus során a gomba ivartalan úton, úgynevezett oidiumokkal vagy oidiumkonidiumokkal szaporodik, amelyeket a szél terjeszt a gazdanövényekre.

Nyár elején a repcenövényeken kialakulnak az apró, tűhegynyi fekete pontok a hifatömegben, ezek már az ivaros egyesülés eredményeként létrejövő kazmotéciumok. Az idei enyhe tél és száraz tavasz különleges körülményeket teremtett, amelyek a kultúrnövény fejlődési stádiumát az optimálistól eltérő irányba mozdították.

A környezeti stresszek hatására a virágzás 7-14 nappal hamarabb kezdődött és a kényszervirágzás állapota a szokásosnál rövidebb idő alatt lezajlott. A virágzás elején elvégzett gombaölő szeres kezelések egy később berobbanó fertőzés ellen hatástalannak bizonyultak.

Csapadékszegény tavasz

A csapadékszegény március, április, május eleji időszak elősegítette a konídiumok terjedését.  Többek között ezek a környezeti és agrotechnológiai tényezők is közrejátszhattak abban, hogy a lisztharmat ilyen mértékű fertőzést tudott kialakítani.

Az időjárásunk változásával számítanunk kell arra, hogy a lisztharmat a repcében is periodikusan megjelenő kórokozó lesz, mely ellen a védekezési stratégiákat ki kell alakítani. A védekezés kémiai termékekkel ez ellen a betegség ellen jogszabály alapján kérdéses, ugyanis az engedélyokiratok nem terjednek ki erre a kórokozóra.

Továbbá, amennyiben a hatóanyaguk alapján alkalmas is lenne a termék a lisztharmatra, a korai (virágzáskori) kijuttatás miatt a gombaölő szer perzisztenciája nem biztosít elegendő védelmet a későbbi fertőzések ellen. Amennyiben meg kitoljuk a védekezést, akkor az élelmezés-egészségügyi várakozási időből csúszhat ki a termék.

A már felfutott fertőzéssel szemben védtelenek leszünk, tűzoltásszerű védekezésre nem lesz lehetőség. A becők védelmére szánt gombaölő szerek kijuttatásával egy menetben képesek vagyunk ezt a kórokozót is féken tartani, ehhez viszont a virágzás elején elvégzett kezelések kevésnek bizonyulnak, így a hajlamosító tényezők kialakulása esetén az engedélyokiratban meghatározott utolsó fejlődési időpontban érdemes a termékeket kipermetezni.

A növénytermesztési technológia kialakításánál figyelembe kell venni továbbá a keresztesvirágú termesztett növényeink eltérő mértékű lisztharmat-fogékonyságát, így a zöldítéskor vetendő növények esetén érdemes tájékozódni, nehogy meglepetés érjen bennünket az utónövény vetését követően.

A növényvédelmi előrejelzés hangsúlyossága felértékelődni látszik az ehhez hasonló járványok megfékezésében. A védekezés pontos időzítésében, a termék kiválasztásában, a dózis megválasztásában a növényvédelmi stratégiánkat ismét át kell gondolni a jövőben.

Kecskés István fejlesztőmérnök

Nagy László fejlesztőmérnök

Cikkünk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2024/08-as számában olvasható.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Veszélyes raktári kártevők: a zsizsikek

2024. december 16. 07:10

A zsizsikek alapvetően a szemes termények károsítói, a fő kártételt a lárvák okozzák, amelyek a szemek belsejében élnek és táplálkoznak.

A napraforgó olajtartalmát befolyásoló poloskafajok jelentősége

2024. december 10. 16:10

Számos poloskafaj jelenléte kíséri végig a napraforgó szikleveles állapotától egészen a kaszatérésig a növény fejlődését.

Vetőmagvédelem a kezdetektől – Interjú Monika Joss-sal, Corteva Agriscience

2024. december 9. 12:40

A gazdálkodó számára kiemelkedően fontos, hogy a csírázás és a kezdet fejlődési fázisában megvédje a növényt a kedvezőtlen hatásoktól.

Visszatekintő: megjelent a parlagfű-olajosbogár Magyarországon! Áldás vagy átok a napraforgó-termesztésben?

2024. december 9. 09:40

Az országos szántóföldi gyomfelvételezések a kapás kultúrákban a parlagfüvet jelölik meg hazánk legelterjedtebb, legtöbb gondot okozó gyomnövényeként.

Olvasóinktól: Fejér megyében is egyre több a rozsda és a lisztharmat

2018. január 30. 19:50

A lisztharmat és rozsda a Fejér megyei kalászos gabonákon is megjelent, ahogy repcében szárormányossal is lehet már találkozni. 

Fiatal repcetermesztők az ország különböző részeiről

2018. május 8. 10:18

Ezúttal nem saját tapasztalataimat osztom meg az olvasóval, hanem három rátermett magyar fiatal gazdát faggatok a repce termesztéséről, saját tapasztalataikról.

Mikor védekezzünk a szárormányosok ellen?

2021. március 2. 14:37

Ilyenkor, tavasz kezdetén szinte menetrend szerűen megjelennek az őszi káposztarepcék állományaiban a különböző állati károsítók, amelyek közismerten komoly gondokat okozhatnak a repcetermesztőknek. E károsítók első csoportját a repce szárát támadó ormányos bogarak képezik, de gyors kitavaszodás és nagyon meleg tavaszi időjárás esetén a repce fénybogarak kirajzása is egybe eshet az ormányosok rajzásának végével.

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei (10. rész)

2020. január 15. 11:17

A hosszúra nyúlt őszök miatt különösen nagy jelentősége volt a repce regulátoros kezelésének, ami nagy területen két alkalommal is megtörtént, máskülönben a szárba indulás veszélye is fennállt.