Gyümölcs

Gerinces kártevők a gyümölcstermesztésben, III. rész

Agrofórum Online

Sorozatunk utolsó részében a legveszélyesebb kertészeti kártevőkkel fogunk foglalkozni. Jelenlétük örökre megpecsételi egy ültetvény sorsát, sem kerítés, sem villanypásztor nem nyújt hatékony védelmet ellenük.

Egyre gyakrabban okoznak halálos baleseteket a közutakon, az ezzel járó költségeket viszont sok esetben a sofőrök fizetik meg. Ezek a hazai nagyvadak az európai dámvad (Dama dama), az őz (Capreolus capreolus) és a gímszarvas (Cervus elaphus).

A hazai vadgazdálkodásban mind a három faj nagy jelentőségű, az európai vadászati hagyományok szerves részei. Életmódjukkal járó kártételükkel azonban súlyos problémákat okozhatnak a haza gazdálkodók számára.

Hogyan okoznak kisebb-nagyobb károkat, és milyen közvetlen és közvetett sérülések érhetik a hazai ültetvényeket? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a következőkben.

Nagy gondot jelentenek a rudlik

A felsorolt nagyvadak elszórtan szinte mindenhol előfordulnak a hazai és az európai vadpopulációk részeként. A növényevők közül ezeknek az állatoknak a szervezete igényli a legnagyobb mennyiségben a bevitt tápanyagot a megfelelő fejlődéshez.

Egy kifejlett gímszarvas bika súlya akár két-, de akár háromszáz kiló is lehet. A dámvad bika átlagosan 125-135 kg-os is lehet. Életmódjukból adódóan sosem, vagy csak nagyon ritkán láthatóak egyedül. Kedvelik a patakok és folyóvizek közelségét, illetve az árnyékos erdőket. Vadászatuk engedélyezett a hazai vadásztársaságoknál, de az orvvadászatot a törvény szigorúan tiltja.

A legnagyobb probléma a rudlik kialakulásakor kezdődik, amely nagy létszámú csordát jelent, olykor több száz egyed is tartozhat ide. A rudlik vonulásakor szinte semmilyen mesterséges akadály nem okoz gondot az állatoknak. A hatalmas, gyorsan mozgó tömeg átszakítja a kerítéseket, villanypásztorokat.

Egy jól karban tartott ültetvénynél ez akár végzetes is lehet. Tavasszal a gyümölcsfák hajtásai és rügyei megduzzadnak, felgyorsul a tápanyagáramlás, és a folyamatos biokémiai reakciók hatására megnövekszik a fiatal növényi részek szervesanyag-tartalma is.

A fejlődésben lévő állatoknak pedig első osztályú takarmányt jelent. Nem csak az őszibúza vetéseken láthatóak a foltokban „lecsipegetett” tövek. A metszés után lévő ültetvényekben a fiatal rügyek száma is rohamosan csökken a rágások hatására.

Akár teljes pusztulást okozhatnak

A fiatal fák törzse is ki van téve a vadak kártételének. A fiatal őzbakok tavasz végén dörzsölik le a növekedés miatt elszáradt bőrt az agancsukról. Ehhez a bokrokat, cserjéket, illetve a fák törzsét használják. A folyamatos dörzsölés azonban olyan mély sebet okoz a fiatal csemetéken, hogy az a fa teljes pusztulását is okozhatja.

A lerágott rügyek nemcsak a termést csökkentik, hanem felborítják a növények hormonháztartását is. Júliusig, amíg meg nem kezdődik a hajtásvégzáródás, a rügyek és a termések hormonvonzó centrumokként funkcionálnak. Ha ezek a pontok eltűnnek a gyümölcsfákról, csökken a növény hormontermelése is. Ez kihat a következő évi termésre is.

Természetesen tájegységenként változik a vadállomány terhelése, és eltérő a kártétel mértéke. A vadőrök, és a vadászmesterek folyamatos munkájának köszönhetően mesterségesen is tudják szabályozni a vadállományt. A természetes ragadozók pedig – a természet önszabályozásaként – szintén gyérítik az állományt.

A gazdák is sok megelőző intézkedést tehetnek, erre példa a hangágyú kihelyezése, amely riasztóan hathat. Különböző irritáló szagminták szintén riaszthatják az állományt, a kisebb vadak ellen pedig hatásos lehet a jól karban tartott kerítések kiépítése is.

Kisebb vadkár esetén nem lesz jelentős anyagi kár, ha azonban nem pótoljuk a kiszáradt csemetéket időben, nem javítjuk az ültetvényt körülvevő kerítést, ez a kár csak hatványozódni fog.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Korai gyümölcshullás: mikor kell beavatkozni?

2025. július 1. 13:10

A júniusi gyümölcshullás természetes folyamat, de ha túlzott mértékűvé válik, komoly terméskiesést és anyagi veszteséget okozhat.

Ez az eper nem az, amire gondol – de igazi kincs!

2025. június 24. 14:10

Az eperfa nemcsak árnyékot adó fa, hanem gyógyhatású gyümölcs, állattakarmány és kerti kincs is – mégis kevesen ismerik valódi értékeit

Innovatív körtefajták

2025. június 14. 16:10

A konzervatív fajtahasználat veszélyeket rejt a körtetermesztésben. Ezt egyre többen fölismerik, és próbálnak nyitni az új fajták felé.

Cseresznye minden mennyiségben – fogyassza okosan!

2025. június 8. 16:10

A cseresznye nemcsak finom, de egészséges is. Szezonja rövid, de annál édesebb. Mutatjuk, mikor, hogyan szedje, tárolja és dolgozza fel!

Az étkezési paprika növényvédelme - kártevők a paprikatermesztésben (2/2.)

2019. március 29. 05:37

Az elmúlt években számos növényvédelmi problémával küzdöttek a termesztők, amelyet csak fokozott, hogy egyre kevesebb hatóanyag áll rendelkezésre a védekezés során.

Hányszor és mikor kell permetezni a kerti gyümölcsfákat?

2020. március 2. 15:18

K. Tamásné kérdése: Kertemben sok gyümölcsfa található. Hányszor és mikor kell permetezni a kerti gyümölcsfákat?

Ritka kártevőnk: a tűztövis-gubacsatka (Aceria pyracanthi)

2024. február 29. 16:10

A tűztövis (Pyracantha coccinea) Dél-Európában és Kis-Ázsiában őshonos. Magyarországon és Európa számos országában igen gyakran ültetett kiemelkedő díszítő értékű télizöld*.

Érdemes megtartani és teleltetni a megrágott levelű muskátlit?

2023. december 5. 04:36

Muskátli levelein sok apró rágást találtam, mi okozza? Hogyan védjem meg a növényemet? Érdemes megtartanom, és ilyen állapotban teleltetnem?