Télen sem kell lemondanunk a komposztálásról, hiszen megfelelő gondozással a bomlási folyamatokat a hideg hónapokban is fenntarthatjuk.
A téli hideg jelentősen lelassítja a komposztálás természetes folyamatait, mivel a bomlásban kulcsszerepet játszó mikroorganizmusok hőmérsékletérzékenyek. Amikor a hőmérséklet tartósan fagypont alá csökken, ezek a mechanizmusok inaktívvá válhatnak, vagy teljesen leállhatnak, ami a szerves anyagok lebomlását megakadályozza.
A hideg időjárás következtében a komposzthalom kiszáradhat, vagy éppen ellenkezőleg, túl nedvessé válhat, ha hó vagy eső éri. Mindkét eset akadályozza a megfelelő oxigénellátást, ami tovább rontja a bomlási folyamatok hatékonyságát.
A fagyos körülmények miatt a komposzt belsejében a hőmérséklet nem tudja elérni azt a szintet, amely a mikrobiális aktivitás fenntartásához szükséges, így a bomlás teljesen megállhat.
Egy kis odafigyeléssel és néhány praktikus megoldással megóvhatjuk komposztunkat, és megelőzhetjük a túlzott nedvességet, így biztosítva, hogy tavasszal is kiváló minőségű tápanyagot kapjon kertünk talaja.
Megfelelő helyválasztás
A védelme érdekében érdemes szélvédett helyre, például egy épület déli oldalára helyezni, mert itt kevésbé van kitéve a hideg szeleknek és több napfény éri, ami segíthet a belső hőmérséklet fenntartásában.
Az esőtől és a hótól való védelem érdekében takarjuk le a halmot vízálló ponyvával vagy egy vastag réteg szalmával, amely szigetelőként is működik. Ez a réteg segít megőrizni a komposzt belsejében a mikroorganizmusok számára szükséges meleget, miközben megakadályozza, hogy a halom túlzottan nedvessé váljon.
Fontos, hogy a komposztot helyesen rétegezzük, különösen télen.
A konyhai hulladékhoz adjunk száraz anyagokat, például faleveleket, aprított ágakat vagy szalmát, mert ezek biztosítják a megfelelő szén-nitrogén arányt, ami elengedhetetlen a mikrobiális bomláshoz.
Védjük!
A túlzott nedvesség elkerülése érdekében ne adjunk a halomhoz nagy mennyiségű, nedves anyagot egyszerre, és ha szükséges, keverjünk hozzá szárazabb anyagokat. A halom átforgatása is ajánlott, amikor az időjárás engedi, mert ez biztosítja az oxigénellátást, ami szintén kulcsfontosságú a bomlási folyamatokhoz.
Amennyiben ládában tartjuk, a láda oldalfalait érdemes szigetelni, például vastag kartonpapírral vagy deszkákkal, hogy csökkentsük a hőveszteséget. Kisebb kertekben, ahol nincs hely nagyobb komposzthalomra, praktikus lehet egy zárt komposztáló használata, amely jobban megtartja a hőt és védi a komposztot az időjárás viszontagságaitól.
Ha a komposztot semmiképpen nem tudjuk megvédeni a hidegtől és a téli csapadéktól, érdemes megfontolni a szerves hulladék külön tárolását a hideg hónapokban, hogy tavasszal hozzáadhassuk azt a komposzthoz.
Egy egyszerű, praktikus megoldás a szerves anyagok gyűjtésére egy zárt, szellőző nyílásokkal ellátott műanyag edény vagy komposztláda használata, amelyet fedett helyen, például garázsban vagy kerti tárolóban helyezhetünk el.
Ez az edény megakadályozza, hogy a hulladék rothadjon vagy kellemetlen szagokat árasztson, miközben biztonságosan gyűjthetjük benne a konyhai maradékokat, például zöldség- és gyümölcshéjakat, kávézaccot vagy teafiltereket.
Fontos, hogy minden nedves anyaghoz adjunk szárazabb, szénben gazdag anyagokat, például aprított kartont, újságpapírt vagy faforgácsot, mert ezek segítenek elkerülni a kellemetlen szagokat és a túlzott nedvességet.
Amennyiben van erre alkalmas pince vagy más fagymentes hely, a szerves hulladékot ott is tárolhatjuk nagyobb zsákokban vagy dobozokban, amíg az időjárás javul.
Egy másik lehetőség a bokashi komposztálás, amely speciális erjesztési technikát alkalmaz. Ebben az esetben egy légmentesen zárható edénybe kell rétegezni a szerves anyagot, miközben bokashi korpát adunk hozzá, amely felgyorsítja az erjedési folyamatot. Ez a módszer nem igényel hőt, így télen is hatékony lehet, és az így kezelt hulladék tavasszal könnyen komposztálhatóvá válik.