Növénytermesztés

Fantasztikus magyar felfedezés a fuzáriumgombákról – cél a betegségellenálló kalászosok nemesítése

Agrofórum Online

A Nemzeti Laboratórium Kalászos gabonakutatás munkacsoportja új génszerkesztési eljárást dolgozott ki hasznos gabonafajták előállítására, és a világon elsőként mutatta ki, hogy a fuzáriumgomba által kibocsátott illékony anyagok a fertőzés követésére is használhatók.

Az „Agrár-biotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért” Nemzeti Laboratórium kutatásai elősegítik az egészséges élelmiszer előállítását. A biológiai alapok javítása révén megoldásokat javasol a klímaválság hatásainak mérséklésére és a környezetterhelés csökkentésére az „Egy Egészség” (a növény, az állat, az ember és a környezet egészségének egysége) szemléletében.

A Nemzeti Laboratórium Kalászos gabonakutatás munkacsoportja új génszerkesztési eljárást dolgozott ki hasznos gabonafajták előállítására, és a világon elsőként mutatta ki, hogy a fuzáriumgomba által kibocsátott illékony anyagok a fertőzés követésére is használhatók.

2022-ben indult útjára a hazai agrárkutatás egyik legnagyobb vállalkozása, az „Agrár-biotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért” Nemzeti Laboratórium (NL). A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK, Martonvásár), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE, Szent István Campus-Gödöllő és Kaposvári Campus) és a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK, Szeged) konzorciális összefogásában és központi telephelyein megvalósuló Nemzeti Laboratórium középpontjában a mikroba–növény–állat alkotta rendszer komplex kutatása áll.

A projekt (RRF-2.3.1-21-2022-00007) Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg, és 4 évre összesen 2,431 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesül az Európai Uniótól, az RRF-2.3.1-21 sz. „Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése” program keretében.

Génszerkesztéssel

A mikotoxinok és az őket termelő gombakórokozók a legfőbb élelmiszerek alapanyagát adó kalászos gabonaféléket szennyezik, illetve károsítják. Az élelmiszer mennyiségi és minőségi javításának elengedhetetlen feltétele a magas termőképességű és a kórokozóknak ellenálló gabonafajták előállítása.

A Nemzeti Labor Kalászos gabonakutatás munkacsoport célja, hogy korszerű mikroanalitikai és precíziós nemesítési eljárásokat dolgozzon ki, szabadalmaztassa a módszereket, és a gyakorlatban is alkalmazhatóvá tegye.

A cél elérése érdekében folytatott kutatások során olyan új génszerkesztési eljárást dolgoztak ki, amellyel gazdaságilag hasznos mutációk állíthatók elő. A szabadalmi eljárás (PCT) lefolytatása közben létrehoztak olyan árpamutánsokat, amelyek átlagos szemhossza több évjáratban is stabilan 5-15%-kal megnövekedett.

Ezzel párhuzamosan a világon elsőként mutatták ki, hogy a fuzáriumgomba olyan illékony anyagokat bocsát ki fertőzéskor, amelyek szoros összefüggést mutatnak a gabonaszemek toxintartalmával, és így biomarkerként használhatók a fertőzés és a szennyezettség előrejelzésére.

A kutatás eredményeképpen állami elismerésre jelentettek be egy hagyományos úton előállított új csupaszárpa fajtajelöltet, amely ellenálló a hálózatos levélfoltosság gombabetegséggel szemben.

Ez az új levélbetegség jelenleg erősen terjed Európában, ezért fontos, hogy rezisztens fajták bevezetésével minél jobban lassítsuk a további terjedést, és csökkentsük a kártételt. Az új fajtajelölt jelentős eszköz lehet ebben a küzdelemben.

A projektről bővebb tájékoztatót a www.agri-biotech.hu oldalon olvashatnak.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Egy biztos, manapság megéri őszi árpát vetni

2025. július 25. 14:10

A hazai gazdaságok sikeres növénykultúrája az őszi árpa, amit az idei betakarításokat követően országosan regisztrált 5,75 t/ha-os termésátlag is bizonyít.

10 nyereséges kiskultúra: ezek a növények aranyat érnek

2025. július 24. 14:10

Levendula, sáfrány vagy csípős paprika – ezek a kultúrák lehetnek a kulcs egy sikeres vidéki vállalkozáshoz akár pár száz négyzetméteren.

Hogyan válasszunk repcehibridet a termőhely adottságaihoz?

2025. július 23. 11:10

A hibridválasztás kulcs a repce sikeréhez: termőhelyhez alkalmazkodó, ellenálló hibridekkel csökkenthetők a termesztési kockázatok.

Hogy áll hazánk vízgazdálkodása + videó

2025. július 22. 16:10

Hazánk a ,,vizek országa"...de sajnos egyre kevesebb használható víz jut a mezőgazdaságnak is. Hogy látja a szakértő?

Dilemmák a kalászosok lombvédelmében

2021. május 27. 09:15

A kalászos gabonák, főképp az őszi búza növényvédelmének meghatározó eleme a lombozat, illetve a kalászok fungicides védelme. A kezelések időzítését - szerencsére – már egyre több gazdálkodó nem programszerűen, hanem az aktuális, illetve a várható fertőzések mértékét figyelembe véve végzi el. Sok esetben ugyanakkor az időjárás, illetve a kórokozók meglehetősen hektikus előfordulása még mindig megkérdőjelezheti egyes védekezések, főképp a lombvédelem időzítését.

A klímaváltozás nyertesei lehetnek a mikotoxinok

2022. október 12. 05:38

A betakarításkor lezúduló sok eső miatt különösen fontos vizsgálni a kukorica mikotoxin-fertőzöttségét.

A párás, meleg időjárás kedvez a kórokozók és a kártevők felszaporodásának

2019. június 24. 10:53

A májusi bőséges csapadék után eddig júniusban is az átlagosnál több eső esett. A rendszeresen visszatérő esők okozta páradús levegő rendkívüli módon kedvez a kórokozók felszaporodásának és terjedésének.

A kukorica gombás betegségei és ellenük való védekezés – A kukorica csövét károsító betegségek (2/1.)

2019. június 8. 04:36

A kukorica a legnagyobb területen termesztett, egyben legfontosabb takarmánynövényünk, bár az elmúlt években változást mutat a felhasználás szerkezete. Az élelmiszeripari hasznosítása fokozatosan nő, jelenleg mintegy 2,7 millió tonna, ezzel ellentétben takarmányként egyre kevesebbet (2,3 millió tonna) használunk fel. A hazai piacra szánt kukoricánál a deoxinivalenol (DON), és az aflatoxin mennyiségét kell tanúsítvánnyal igazolni, míg az exportra szánt tételeknél akár 4-5 féle toxinra is kérhetnek vizsgálatot.