Az Európai Bizottság két vakcinát hagyott jóvá a kéknyelv-betegséget okozó vírus ellen. Németországban, ahol a betegség elterjedt, a gazdák türelmetlenül várják a vakcinákat, de a hatóságok még nem döntöttek arról, hogyan járjanak el.
A kéknyelv betegséget a Bluetongue vírus (BTV) okozza, amely a Reoviridae családba és az Orbivirus nemzetségbe tartozik. A BTV törpeszúnyogokkal terjed, elsősorban a kérődzők (például juhok, szarvasmarhák, kecskék, vadon élő kérődzők) között.
A vírusnak több szerotípusa van (26 ismert szerotípus), amelyek eltérő virulenciával rendelkeznek. Az egyes szerotípusokhoz külön vakcinák szükségesek, mivel a keresztimmunitás gyenge.
A betegség terjedése
A kéknyelv-betegség (BTV) 2006 óta jelen van Európában. Ausztriában először 2008-ban jelent meg a vírus 8-as szerotípusa, míg a jelenlegi járványhullámban a 3-as és 4-es szerotípus van jelen. A BTV-4 viszonylag enyhe lefolyású, a BTV-3 viszont rendkívül agresszív, súlyos megbetegedéseket és elhullásokat okoz.
Németországban 2024 nyarán robbant be a járvány a holland határ felől, különösen Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. A fertőzések télen sem tűntek el teljesen.
Akut tünetek és elhullások
A LandVET állatorvosi közösség (Észak-Rajna-Vesztfália) beszámolója szerint a kéknyelv-betegség drámai tüneteket okozott. Az állatok súlyos száj- és szemgyulladástól szenvedtek. 41-42°C-os láz és étvágytalanság jellemezte őket. Majd masszív vérzések jelentkeztek, az orrból és a bélrendszerből. A fertőzés számos egyed elhullását okozta. Különösen érintettek voltak a borjak.
A megfertőződött állatok rövid idő után újra megbetegedhettek, tehát a természetes fertőzés nem nyújtott tartós védelmet. Még azoknál az állományoknál is, amelyek túlélték a betegséget, súlyos szövődmények jelentek meg.
Vakcinahiány
Az Európai Bizottság nemrégiben két új vakcinát hagyott jóvá a kéknyelv-betegség 3-as szerotípusa ellen: a Bluevac 3-at szarvasmarhák, és a Syvazul BTV 3-at juhok számára. Ezek az engedélyezések megszüntetik az ideiglenes engedélyeket, amelyek korábban lehetővé tették a nem engedélyezett vakcinák használatát.
Németországban, ahol a betegség elterjedt, a gazdák türelmetlenül várják a vakcinákat. A Bluevac 3 forgalmazója, a CEVA, azonban jelezte, hogy a vakcina május előtt nem lesz elérhető az országban, mivel új csomagolást kell készíteni az engedélyezési számmal. Hasonló késedelem várható a Syvazul BTV 3 esetében is, amelyet jelenleg csak juhok számára engedélyeztek, de szarvasmarháknál is alkalmazták az engedélyezési eljárás során.
A Boehringer Ingelheim által gyártott Bultavo 3 vakcina még nem kapott engedélyt, és a vállalat bejelentette, hogy a továbbiakban nem forgalmazza a vakcinát, amíg azt nem engedélyezik vagy az engedélyét meg nem hosszabbítják.
Hogyan érinti ez az állatállomány immunizálását?
Az alapimmunizálás folytatható ugyanazzal az oltóanyaggal, amellyel az első adagot is beadták. Azonban új oltásokat kizárólag engedélyezett vakcinával lehet elvégezni, ami a vakcinák késedelmes elérhetősége miatt hiányt okozhat. Ez komoly bizonytalanságot jelent a gazdák számára, és fennáll a veszélye annak, hogy az állatállomány megfelelő védettség nélkül marad.
A következő hetekben döntő fontosságú lesz, hogy az illetékes hatóságok egyértelmű iránymutatást adjanak, és lehetővé tegyék az átmeneti időszakban a szükséges intézkedéseket. A következő járványhullám 2025 nyarán várható, ezért a megelőző intézkedések, az oltás és a helyes gazdálkodási gyakorlat segíthet minimalizálni a veszteségeket.
(Forrás: UE a aprobat două vaccinuri împotriva Bluetongue la bovine și ovine)