A különféle kórokozók esetében a védekezés hatásossága nagyon sok esetben döntő mértékben függ a védekezés időzítésétől.
Egyes kórokozók esetében ugyanakkor nagyon nem könnyű eldönteni, hogy mikor érdemes egy fungicides állományvédelemmel beavatkozni a fertőzési folyamatba.
Fokozottan igaz ez az olyan kórokozókra, amelyeknél a fertőzés megtörténte szabad szemmel nem érzékelhető és a kártételre jellemző tünetek megjelenésekor gyakorlatilag már semmit sem tehetünk.
A fuzáriózis elleni védekezés nehézségei
A különféle kalászos gabonák között főképp a kenyérbúza és a durum búza esetében a kalászfuzáriózis, és a terménynek a fertőzés következtében kialakuló mikotoxin szennyezettsége, hazánkban, illetve az Európai Unió többi államában is kiemelkedő probléma.
A konvencionális, tehát nem bio termesztés követelményrendszerében folyó gabonatermesztés során ez ellen a betegség ellen döntően fungicides védelemmel tudjuk csak a termés toxin-tartalmát a kötelező uniós határérték szintje alatt tartani.
Hazai körülmények és fertőzési nyomás
Magyarországon sajnos minden feltétel adott a kalászosok fuzáriózisához. Ha a fertőző anyag mennyiségét és forrását nézzük, akkor láthatjuk, hogy a rendkívül kedvezőtlen hazai vetésszerkezet miatt a fertőzésekért felelős kórokozók inokulumaiból szinte minden időben rendkívül nagy mennyiség van a levegőben.
Mivel hazánk szántóföldi növénytermesztésében a kalászos gabonák és a kukorica részaránya rendkívül magas, így gyakorlatilag lehetetlen úgy gabonát termeszteni, hogy a sok rossz elővetemény miatt a légkörbe jutó aszkospórák és konídiumok ne jelentsenek országos szinten nagymértékű fertőzési nyomást.
Genetikai védelem kontra kémiai beavatkozás
A genetikai védelem a betegséget előidéző kórokozók ellen még mindig nagyon megbízhatatlan. A bio termesztésben már elterjedt, rendkívül jó rezisztenciával rendelkező búzafajták a nem igazán elfogadható minőségi paramétereik miatt, konvencionális termesztésben nem állják meg a helyüket. Ráadásul a fuzáriózis elleni kémiai védelmet is több, elterjedt tévhit is károsan befolyásolja.
Három tényező együttes hatása a fertőzésre
Egy kórfolyamat megindulásához, a fertőzéshez, minden esetben három tényező térben és időben történő szoros együttállása szükséges.
Fertőző anyag ugyan mindig van a légtérben, de a gazdanövény fogékony állapota, illetve a kedvező időjárás nem mindig áll rendelkezésre. Pont e két tényező tekintetében vannak tévhitek a gazdálkodók körében, amelyek károsan befolyásolhatják a védekezés sikerességét.
Elterjedt tévhit az, hogy a gabonák a virágzás idején a leginkább fogékonyak a Fusarium fajok fertőzésére. Ez önmagában igaz ugyan, de a fogékonyság a kórokozók számára célfelületként jelentkező kalászok megjelenésétől (tehát a kikalászolástól) egészen a tejes érés végéig nagyon magas szintű. Tehát ebben a viszonylag hosszú időszakban a fertőzés bármikor bekövetkezhet.
Közismert, hogy a fertőzéshez nedvesség is szükséges. Itt a nedvesség szón van a lényeg. Ugyanis a fertőzés végbemeneteléhez a kalászok pár órás felületi vízborítása szükséges. Nem kell a fertőzéshez hatalmas mennyiségű csapadék. Bőségesen elegendő a nagy napi hőingadozások során képződő, sokáig megmaradó harmat is!
Mikor a leghatékonyabb a fungicides védekezés?
A virágzás során, a ténylegesen legfogékonyabb időszakban elvégzett kezelések adják általában a legjobb hatékonyságot. Ráadásul ekkor a legnagyobb a képződő szemben levő embrió irányában a tápanyag forgalom (amellyel arányos az oda bejuttatható fungicid hatóanyag mennyisége is).
Ez a tény azonban semmit sem változtat azon, ha a virágzás előtti időszakban sikeresen bekövetkezett egy fertőzés, akkor ott már túl sok megvédeni való dolog számunkra nem maradt.
Ez igaz arra az esetre is, ha a virágzás idején fertőzésre alkalmatlanok voltak a körülmények, de később, a tejes érés időszakában mégis kialakulnak fertőzésre alkalmas időszakok. Ekkorra a virágzáskor kijuttatott fungicid java része már lebomlott, a maradék pedig már nem elegendő a fertőzés megállítására.
A fuzáriózis során a sikeres fertőzésnek nincsenek azonnal látható tünetei. Így még a köztudottan kevésbé hatékony kuratív, azaz a fertőzés utáni kezelések lehetőségeiben sem nagyon bízhatunk. Mire kialakulnak a kalászokon a fuzáriózis tünetei, addigra már a fertőzés olyan mértékben előre haladt, hogy az érintett szemek gyakorlatilag menthetetlenek.
A fuzáriózis ellen a leginkább hatékonynak a preventív, de a fertőzés időpontjához legközelebbi időpontban elvégzett kezelések bizonyulnak.
A fuzáriózis, de más kórokozók ellen is hasznos segítség lehet a termelőknek egy olyan növénykórtani szakmai segítség, amely jelezheti a gazdálkodóknak a potenciális fertőzési vészhelyzeteket, a fungicides kezelések szükségességét, amelyeket a gazdák már a helyszíni adottságok alapján pontosíthatnak.
Ennek céljából az Agrofórum online felületén április hónaptól heti rendszerességgel kívánjuk tájékoztatni tisztelt Olvasóinkat a fontosabb szántóföldi kultúrákra leselkedő növénykórtani veszélyek aktuális helyzetéről, valamint az ellenük javasolható védekezési stratégiákról, lehetőségekről.
A képek a szerző felvételei.
