Fazekas Sándor elmondta, Magyarország számára kedvező, hogy a tagállamok többsége egyetért abban, hogy kellő pénzügyi háttérrel rendelkező erős közös agrárpolitikára van szükség, amely egyszerűbb a gazdák számára, könnyebb hozzáférést tesz lehetővé az uniós forrásokhoz, ugyanakkor biztosítja, hogy az Európai Unió területén az élelmiszertermelés folyamatos legyen, és az EU el tudja látni az exportpiacokat megfelelő mennyiségű és minőségi élelmiszerrel.

Az agrártámogatás rendszerével és azok tagállami kiegészítésével kapcsolatban aláhúzta, fontos, hogy egy-egy tagállam ne tudja közvetlenül támogatni saját gazdáit. Abban az esetben ugyanis, ha egy gazdag tagállam konkrét támogatást nyújt saját gazdái számára, a kevesebb pénzügyi kerettel rendelkező országok termelői súlyosan hátrányos helyzetbe kerülnek. Magyarország ezt a megoldást nem támogatja – húzta alá.

Kiemelte ugyanakkor, Magyarország egyetért azzal, hogy egy tagállam az uniós költségvetésbe fizessen be többet, megemelve az agrártámogatásokra jutó hozzájárulását is. Magyarország kész a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,2 százalékára emelni tagországi hozzájárulását a 2020 utáni időszakban – tette hozzá.

Mint elmondta, várhatóan márciusban lezárulhat az egyszerűsített és korszerűsített új közös agrárpolitika 2020 utáni időszakára vonatkozó előkészítő munka.

Fazekas Sándor a Nagy-Britannia uniós kilépését követő időszakra vonatkozóan kifejtette, a kieső források pótlása érdekében növelni kell a bennmaradó tagállamok befizetését, hogy az unió el tudja érni és fent tudja tartani közös céljait, beleértve az agrártámogatásokat is. Magyarország egy kellő pénzügyi háttérrel rendelkező agrártámogatási rendszerben érdekelt. Méltánytalannak tartaná, ha a magyar gazdák kevesebbet kapnának, mint a konkurensei – húzta alá a földművelésügyi miniszter.