Ősszel sok kerttulajdonos tapasztalja, hogy az egyébként egészségesnek tűnő alma héján barna foltok jelennek meg. Ezek a tünetek aggasztóak lehetnek, de a háttérben nem feltétlenül fertőzés áll.
Cikkünkben összegyűjtöttük a leggyakoribb okokat, valamint azt is megmutatjuk, hogyan lehet őket elkülöníteni és kezelni.
Keserűfoltosság – amikor a kalcium hiányzik
Az alma héján megjelenő kerek, besüppedő barna foltok gyakran az úgynevezett sztippesedés (keserűfoltosság) jelei. Ez nem fertőző betegség, hanem élettani eredetű rendellenesség, amit a kalcium hiánya idéz elő. A foltok átmérője jellemzően 2-10 mm, alattuk a gyümölcshús szivacsos, száraz lehet.
A tünetek különösen gyakoriak nagy gyümölcsű fajták esetében, főként, ha túl korán szüreteltek, vagy a fák víz- és tápanyagellátása nem megfelelő. A kalciumhiány gyakran abból ered, hogy a talajban lévő kalcium nem hozzáférhető a növény számára – például alacsony pH vagy túlzott kálium-magnézium túlsúly miatt.
Varasodás és egyéb gombás betegségek
Amennyiben a barna foltok szabálytalan alakúak, terjednek, esetleg penészesednek, gombás fertőzés is szóba jöhet. A leggyakoribb ezek közül a varasodás (Venturia inaequalis), amely esős, párás időszakban fertőz. A gyümölcsön kezdetben apró, zöldes-fekete foltok jelennek meg, amelyek később összefolynak, megkeményednek és berepedezhetnek.
Szintén előfordulhat keserű rothadás vagy feketegombás fertőzés, főként sérült vagy túlérett gyümölcsön. Ezek a betegségek elsősorban esztétikai problémát okoznak, de komoly tárolási veszteségeket is előidézhetnek.
Hogyan különböztessük meg?
Az élettani eredetű foltok jellemzően tárolás közben jelennek meg erőteljesebben, nem fertőződnek tovább, és a hús is szárazabb marad alattuk. Ezzel szemben a gombás betegségek által okozott foltok már a fán is megjelennek, gyakran puhábbak, nedvesebbek, sőt szétterjedhetnek.
Védekezés – célzottan és megelőzően
A keserűfoltosság ellen legjobban a kalcium lombtrágyázással és talajmunkákkal lehet védekezni. Érdemes már a terméskötődés után elkezdeni a kezeléseket, és az aszályos időszakokban öntözni. A talaj pH-értékének optimalizálása (6,2-6,8 között) és a kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlás (nem túl sok kálium!) kulcsfontosságú.
A gombás fertőzések ellen rendszeres növényvédelmi kezelésekkel, rezisztens fajták választásával és szellős koronakialakítással lehet hatékonyan védekezni. Fontos a lehullott lomb és gyümölcs eltávolítása is, mivel ezek a kórokozók áttelelésének fő forrásai.
Képek: Pixabay