Rendszeresen gyérítik ezt az invazív halfajtát Magyarország vizeiben, de egyelőre kilátástalan az ellenük való küzdelem.
A Balaton Magyarország kedvelt üdülőhelye, amely évről évre jelentős számú külföldi turistát is vonz. Persze, elsősorban a nyári hónapokban, nem pedig most, amikor az aggasztó vízszintcsökkenés miatt a „magyar tengernek” nevezett, 600 négyzetkilométernyi felszíni területtel rendelkező tó nem túl szép látványt nyújt.
A Balaton élővízként természetesen számos állat- és növényfaj élőhelyeként is szolgál. A szakemberek nem mindegyiküket látják szívesen, sőt az érdes tócsagaz vagy a nagy tüskehínár például a fürdőzőket is kifejezetten zavarja, mert a leveleik kellemetlen, szúrós nyúlványaival nem szerencsés közeli kontaktusba lépni.
Az állatvilágból hasonló „közellenséggé” vált a törpeharcsa, amelynek hozzáértők szerint semmi keresnivalója a tó, sőt egész Magyarország ökoszisztémájában. Ez a halfaj Észak-Amerikában őshonos, ahol gyakran fél méteresre is megnő, míg nálunk legfeljebb fele ekkorára. 1904-ben szervezett telepítéssel került a magyar vizekbe, és ma már képtelenek vagyunk megszabadulni tőle, pedig ikra- és ivadékfogyasztása miatt jelentős károkat okoz.
Mázsaszám
A Zaol zalai hírportál szerint a napokban mázsaszám halászták le a törpeharcsákat a zalaszentmihályi horgásztóból. Kevésbé ismert, hogy éles tüskéikkel komoly sérülést tudnak okozni akár az embernek is, hiszen a mell- és hátúszókon elhelyezkedő tüskék nemcsak a kesztyűn, de a cipőn is áthatolnak. Elrontják a horgászat örömét is, mert azonnal lerágják a csalit a horogról.
Ha a rendszeres befogás elmaradna, néhány év alatt képesek lennének elözönleni a kisebb tavakat. A megoldás a merítőhálós halászat, varsákat használnak a Tiszán és a Balatonban is ellenük. Legnagyobb tavunkban a fekete és barna törpeharcsa fajok terjedtek el, komoly veszélyt jelentve az ökoszisztémára, hiszen az őshonos halakkal versenyeznek a táplálékért és az élőhelyért.
A törpeharcsát hústermelési céllal hozták be Európába, ám a terv balul sült el, már csak azért is, mert a hal nálunk sokkal kisebbre nőtt meg. Ha százezrével elszaporodik, már a puszta jelenléte is oxigénhiányos állapotot idézhet elő a vízben. Természetes ellensége ivadékkorban is kevés van, mert a szúrós tüskéitől a ragadozó halak és a madarak is visszarettennek.
Törpeharcsa-gyérítés a Balatonon:
