Az elmúlt napokban folytatódott az október eleji időjárás. A minimum hőmérsékleti értékek újra pozitív tartományba emelkedtek (3-12 °C), a nappali felmelegedés mérsékelt volt.
Csapadék továbbra sem hullott számottevő mennyiségben, így a vízhiány fokozódott, amely gyümölcsöseinket nem kis mértékben érinti. A kedvezőtlen vízháztartású, valamint a száraz alföldi területeken az ilyenkor természetes élettani folyamatok mellett a szárazság tovább fokozta a lombszíneződést, lombhullást.
A tél előtti vízhiány veszélyei a gyümölcsfák számára
Míg a talaj felső 20 cm-es rétegében, a Nyugat-Dunántúlon és az északi országrészben, viszonylag jó nedvesség ellátottság mérhető, addig a gyümölcsfáink gyökerezési mélységében (50-100 cm) az ország egész területén nedvesség hiány mutatkozik (~15-20 V/V%). Ennek pedig a következő évre nézve is súlyos következményei lehetnek. Különösen, ha a tél folyamán sem pótlódik, raktározódik talajainkba a csapadék.
Habár a téli időszakra minimálisra csökken a gyümölcsfák párologtatása, a téli kiszáradás veszélye megnő ha a téli hónapok alatt csekély relatív légnedvesség, erős szelek, hosszú alacsony hőmérsékleti periódus, esetleg mély talaj átfagyás (erre kisebb esély van), valamint gyenge őszi és téli talajnedvesség alakul ki.
Elégtelen víz esetén a fáknak azok az ágai száradnak ki leginkább, amelyek nem fejezték be a növekedést. A hajtások nem értek be és rosszul fejlett, úgynevezett takarószövettel mennek a télbe. Ugyanis pl. az alma esetében a víz mindenekelőtt a takarószöveten és a rügyeken át távozik.
A vízhiány a jövő évi vegetációt és termést is hátráltathatja
Amennyiben a szárazság tartja magát és tavasszal is csekély csapadék utánpótlás érkezik, a száraz körülmények között lévő fa később kezdi a vegetációját, lassul a rügyduzzadás, késlekedik a rügyfakadás. Később pedig a gyümölcskötődés is hátrányt szenvedhet. Már a jelenlegi körülmények is kedvezőtlenül hatnak a fák kondícionális állapotára, amely egyben gyengébb védekező képességet is jelenthet a károsítókkal szemben.
Lemosó permetezés: most van itt az ideje!
Az alapvetően száraz évjárat ellenére pedig károsítóból kijutott jócskán. A gomba betegségek fertőzése időszakos volt. Nagyrészt a tavaszi hónapokban következtek be, de a csapadékosabb országrészeken lassú, elhúzódó fertőzések alakultak ki.
A lemosó permetezések elvégzése továbbra is elsősorban a csonthéjasok (cseresznye, meggy, szilva, őszibarack) héjasok (dió) esetében kezdhető meg. Ezek a gyümölcsfajok a lombhullás különböző fázisaiban vannak már, így a nagy lé mennyiséggel (800-1500 l/ha) történő kezeléseket fagymentes napokon célszerű elvégezni (lehetőleg 5 °C felett).
Az őszibarack és a dió rezes védelme kulcsfontosságú
Az őszibarack tafrinás levélfodrosodása (különösen házi kertben) erős fertőzést okozott az idei évben. A kórokozó áttelelése nagyrészt a kéregrepedésekben, rügyekben történik, így a fa felületének alapos bepermetezése létfontosságú a megfelelő gyérítő hatás érdekében.
A dióval is hasonló a helyzet. A szintén kéregrepedésekben, rügyekben áttelelő baktérium és a fertőzött leveleken, hajtásokon, vesszőkön fennmaradó gnomóniás betegség az érzékeny fajtákban idén is felszaporodhatott, így a jövő évet megalapozó, megelőző jellegű védekezés javasolt.
Szőlőben most kell felderíteni a fitoplazmás tőkéket
Szőlőben – különösen a beteg vagy idős ültetvényekben – a lombhullás kezdeti stádiumba érkezett. A fitoplazma tüneteit mutató tőkék felderítése, megjelölése továbbra is nagyon fontos! A lomb természetes, őszi színeződésével esetenként már kissé nehézkes a tünetes tőkék kiszűrése (elsősorban az idős ültetvényekben), de nem lehetetlen. A fertőzött tőkék kivágása, gyökerestől történő eltávolítása, majd megsemmisítése indokolt!
A talajlakó kártevők is reagálnak a szárazságra – fontos a mélyebb vizsgálat
A levegő, ezzel egyidejűleg a talajhőmérséklet csökkenésével a talajlakó kártevők lehúzódása is megkezdődött a mélyebb talajrétegekbe. Ezt a folyamatot a talaj nedvességi állapota is befolyásolja, miszerint a száraz talajrétegekből a nedvesebb talajzónába vándorolnak a pajorok és drótférgek a nagyobb túlélés reményében.
Amennyiben gyümölcsfa vagy szőlő telepítésben gondolkodunk, szükséges a mélyebb (akár 50-100 cm) talajrétegeket is átvizsgálni, mert következő évben kedvező viszonyok között, a biztonságban áttelelt talajlakó kártevők súlyos gyökérkártételt okozhatnak.
Nedvesebb körülmények között a pajorokat, drótférgeket még a felsőbb rétegekben találhatjuk, ilyenkor ha egyedszámuk eléri vagy meghaladja a kártételi küszöbértéket (gyümölcsösben:1-3 db pajor/m2) biológiai vagy kémiai készítményekkel a talajfertőtlenítés időszerű és javasolt.
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
Kiemelt kép: Pixabay.
