Gyomirtás

Az őszi káposztarepce gyomirtásának sarokpontjai

Agrofórum Online

Mint minden kultúrnövény, így a repce esetében is igaz, hogy azok a gyomok okozzák a legnagyobb terméskiesést, melyek együtt kelnek vele. Mindig akkor járunk el helyesen, ha az első adandó alkalommal végrehajtjuk a gyomirtást. Ha a repce gyomirtását tavaszra halasztjuk, a gyomkonkurencia miatt a repce felnyurgul, mivel elsősorban a fényért való versenyre fordítja energiáit. Az ilyen állomány kiesebb gyökérzetet és kevesebb oldalhajtást képez. A helyes őszi gyomirtási időpont kiválasztása sem könnyű feladat, mivel számos tényezőt kell figyelembe venni.

Kézenfekvő lenne a preemergens gyomirtás választása, de az utóbbi évek szélsőséges nyár végi – kora őszi időjárása nem mindig kedvezett ennek a módszernek. Az ilyen gyomirtás részleges sikerének vagy sikertelenségnek általában két fő oka van. A korszerű nedvességmegőrző talajművelés rendszerek aszályos időjárás esetén kissé rögösebb és szalmásabb talajfelszínt hagynak, ami rontja e szerek hatékonyságát, illetve a gyomirtó hatás csak a kezelést követő két héten belül hulló 15-20 mm eső hatására alakul ki. Az ilyen technológia erősen időjárás-, ezen belül is csapadékfüggő: mennyi eső esik és mikor, a kezelést követően.

Az elsősorban posztemergens, levélen keresztül ható szerek megoldást kínálnak a csapadékfüggőségre, de mégsem időjárás-függetlenek. A szeptemberi kifejezetten meleg időjárás hatására a tipikus repcegyomok erős nyugalmi állapotba kerülhetnek és nagyon elhúzódva kelnek. Ilyen esetben október végén még olyan gyomok csírázhatnak, amiknek szeptemberben kellett volna. Ha a posztemergens gyomirtásokat az első gyomkeléshez igazítva a repce 2-4 leveles állapotában végezzük el, akkor erős utógyomosodás lép fel, ha pedig vártunk és 4-6 leveles repcében gyomirtottunk, akkor a repce levelei sok gyomot kitakarnak és ezért maradt el a kívánt hatás (1. és 2. kép).

1. kép: Utókelt gyomok részleges talajhatással rendelkező gyomirtás esetén

2. kép: A 4-6 leveles repce már sok gyomot megóv a gyomirtó szertől

A metazaklór egy „átmeneti” hatóanyag a repce gyomirtásában. Alapvetően a preemergens hatóanyagok közé kellene sorolnunk, mivel elsősorban az eső hatására a talajon keresztül hat, de mivel nem károsítja a repcét, annak kelése után is biztonságosan alkalmazható. Fontos tudni azonban, hogy a gyomok a hatóanyagot ekkor is elsősorban a gyökereken keresztül veszik fel, így hazánkban elsősorban korai posztemergensen, a repce kelése után alkalmazzák sikeresen.

Használata során arra kell ügyelni, hogy a gyomok gyökere ne jusson túl mélyre addig, amíg a hatóanyag az eső hatására a talajba jut. A 2015-ös őszi időjárás például tökéletes volt a hatóanyag számára. Ha kipermetezték az első gyomkelés szik-2 leveles állapotában, amikor a repce nem takart le túl sok talajt, akkor a megérkező nagy mennyiségű eső a legtöbb esetben kiváló gyomirtó hatást váltott ki. Egyedül a repcével rokon keresztes gyomok, mint a vadrepce vagy a sebforrasztó zsombor, élték túl a kezelést. Ahol extrém mennyiségű, akár 100 mm-t meghaladó eső esett és a lazább talajszerkezet miatt a hatóanyag túl mélyre került, megfigyelhető volt valamennyi utógyomosodás, de amikor e gyomok gyökere a metazaklóros talajrétegbe ért, azok is többnyire elhaltak (3. kép).

3. kép: Ha az utókelt gyomok gyökere a metazaklóros talajba ér kialakul a gyomirtó hatás

Hiba lenne azonban ennek az évnek a tapasztalatai alapján a metazaklórt tökéletes megoldásnak gondolni. Ha a már említett kissé rögösebb magágyakon nem kap ideális bemosó csapadékot a kezelés, akkor a kikelt gyomok egy része megmarad. Annál több gyom marad, minél később jön meg az eső. Ennek oka, hogy a már kikelt gyomok gyökere túl mélyre jut, és kikerül a hatóanyaggal átjárt talajrétegből. Ez fokozottan igaz a keresztes gyomokra.

Ezen probléma kiküszöbölésére rendelkezésre állnak olyan gyomirtó szerek, amelyek a metazaklórt levélen keresztül ható hatóanyagokkal kombinálják. Ezeket alkalmazva a kikelt és a kombinációs partnerre érzékeny gyomok csapadéktól függetlenül elpusztulnak. A metazaklórnak „csak” a később kelő gyomok ellen kell hatástartamot adnia, ami kicsit gyengébb magágy és kevésbé optimális bemosó csapadék esetén is megvalósul. Minél szélesebb a posztemergens kombinációs partner gyomirtási spektruma, annál biztonságosabb és csapadékfüggetlenebb a technológia, mivel azokat a gyomokat, amelyekre a posztemergens hatóanyag nem hat, továbbra is a metazaklórnak kell megoldania.

Ha speciális Clearfield® repcehibridet vetünk, akkor használhatjuk a legszélesebb gyomirtó spektrummal rendelkező szert, a Cleratop®-ot. Ez esetben a metazaklór kombinációs partnere az imazamox. Ez a hatóanyag nemcsak a fontos kétszikű, de az egyszikű gyomok ellen is hatékony. A készítmény helyes használatakor elsősorban a gyomok fejlettségére kell figyelni, nem pedig arra, hogy milyen gyomok keltek ki. A 2-4 leveles kétszikű és gyökérváltás előtti egyszikű gyomokat nagy biztonsággal elpusztítja az imazamox, majd a kezelés megázása esetén a metazaklór megakadályozza a gyomok újrakelését (4. kép). Fontos, csak akkor használható ez a széles hatásspektrumú szer, ha Clearfield® hibridet vetettünk. Az imazamox a hagyományos repcét ugyanúgy, mint a keresztesvirágú gyomokat, kiirtja!

4. kép: Az imazamox hatékonyan irtja az egyszikű gyomokat

A magágy-előkészítésnek elsősorban a repce optimális kelését kell szolgálnia, ami nem biztos, hogy kedvez a gyomirtó szerek talajon keresztüli hatásának. Már a vetőmagválasztáskor eldőlhet, hogy az összes gyomirtó szer közül melyiket használhatjuk majd a repce kelése után. Fontos, hogy ne csak hatóanyagot vásároljunk, hanem megoldást a gyomproblémánkra, ami váratlan időjárási körülmények között sem hagy minket cserben.

A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.

Az AF szaklap átszerkesztett változata Hangyel Attila: Az őszi káposztarepce gyomirtásának sarokpontjai (2016. 07. 14. old.) című írása alapján.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Elektrosokk a gyomoknak

2025. augusztus 12. 08:10

Az elektromos gyomirtás vegyszermentes, környezetkímélő megoldást kínál a gyümölcs- és szőlőültetvényekben – hatékony, de biztonságos használatot igényel.

Egyre több a lakossági bejelentés, keményen büntet a hatóság

2025. július 8. 08:10

Több ezer bejelentés, drónos ellenőrzés, akár ötmilliós bírság – 2025 nyarán is komolyan veszik a hatóságok a parlagfű elleni fellépést.

Egynyári perje: így védekezhetünk ellene hatékonyan

2025. június 22. 11:10

A gyorsan terjedő egynyári perje sok gondot okozhat. Mutatjuk, hogyan ismerhető fel, és milyen módszerekkel irtható ki tartósan.

Kínai alkörmös irtása: hasznos tanácsok

2025. június 17. 11:10

A kínai alkörmös gyorsan terjed és mérgező – ne hagyja, hogy átvegye az uralmat a kertben! Mutatjuk, hogyan szabadulhat meg tőle.

A megelőzés automatikus termésmentés is!

2018. április 27. 07:16

A kalászos növényvédelmet meghatározza a termesztési cél, az évjárat és a helyi sajátosságok.  A fajta fogékonysága pedig meghatározza a stratégiát.

Az ázsiai márványospoloska

2019. január 24. 04:36

Hazánkból az eredetileg kelet-ázsiai elterjedésű ázsiai márványospoloska első egyedei 2013 őszén kerültek elő. A Magyarországon is általánosan elterjedt bencepoloskával téveszthető össze. E szélsőségesen polifág faj elleni védekezés során a fő hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni.

Kalászos Különszám – ingyenesen letölthető szakmai kiadvány (PDF)

2021. március 13. 09:37

A Nufarmer Magazin legfrissebb különszámában a kalászosokkal foglalkozunk. A gabonafélék Magyarországon a legnagyobb területen vetett szántóföldi növénycsoportot képezik, ezért növényvédelmük minden részletre kiterjedő ismerete akár tonnákban mérhető többlettermést és gazdasági hasznot jelent a gazdáknak.

Baktériumos betegségek elleni védelem újabb kihívása csonthéjasokban

2019. november 16. 12:58

Az elmúlt időszakban (2017-2018) egy Fejér megyei kajszi és egy Pest megyei őszibarack ültetvényben a sztigminás betegség tüneteivel könnyen összetéveszthető, baktérium okozta levél- és termésfoltosság fellépését figyeltük meg.