Július második dekádjában némileg változékonyabbra fordult az időjárás, megszűntek a korábban jellemző 30 °C feletti hőségnapok, éjszakára pedig felfrissült a levegő, ami kedvezett a harmatképződésnek. Szeszélyes eloszlásban országszerte záporok, zivatarok alakultak ki, helyenként pedig jeget is hoztak a zivatarfelhők. Növényvédelmi téren bőven akad tennivaló.
Almásainkban tovább erősödött az almafa vértetű fertőzés, a kártevő országos szinten gondot okoz az idős és kevéssé védett gyümölcsösökben. A hatékony védelmet jelentősen nehezíti a buja, sokszor átláthatatlan lombkorona. A kártevőt fejlődésében korlátozni csak a fák méretéhez igazított maximális dózisú felszívódó rovarölő készítménnyel lehet.
Alma vértetű
Az almamoly nyári nemzedékének rajzása most lecsökkent, de azért néhány lepke most is repül a fény- és feromoncsapdákba. A kártevő hernyói már megtalálhatók a dió gyümölcseiben is, erőteljesen fogyasztják a termés belsejét. Az almásokban az egyéb molyfélék repülése a hónap elejéhez képest fokozatosan lecsökkent, így most alig fognak a csapdák lombosfa fehérmolyt, almalevél sátorosmolyt, almalevél aknázómolyt, illetve almailoncát. Az almafa lisztharmat fertőzés erőteljesen jelentkezik a hajtáscsúcsokon, a varasodás a leveleket és a gyümölcsöket egyaránt fertőzi. A korábbi baktériumos tűzelhalás újabb tüneteit már nem látni az ültetvényekben.
Dió aknázó fényesmoly
Dió ültetvényeinkben a korábban említett almamoly mellett most rajzik a dió aknázó fényesmoly 2. nemzedéke, ami hazai faunánkban viszonylag új keletű kártevőnek számít , de jelenléte már állandónak tekinthető. A lombozaton erőteljesen megerősödött a dió nemezes és szemölcsös gubacsatka fertőzés.
Dió szemölcsös gubacsatka
A dió buroklégy kártételének tüneteit az idén eddig még nem észlelték a növényorvos kollégák. Szintén erősödik a baktériumos és a gnomóniás levél- és termésfertőzés, amit a korábbi csapadékos időjárás idézett elő. A barnulásos tünetek levélen és termésen egyaránt előfordulnak.
Dió gnomónia levélen és termésen
A júniusi és a zöld cserebogár rajzása napjainkra megállt, így újabb kártételekkel már nem lehet találkozni. Korábban a zöld cserebogár a szőlő ültetvényekben helyenként számottevő rágáskárt okozott. Szőlőben az amerikai szőlőkabóca a déli tájegységekben elérte a L4-L5 lárvastádiumot, sőt helyenként már kifejlett imágóval is lehetett találkozni.
Amerikai szőlőkabóca imágó
Kórokozók közül erősödőben a szőlőperonoszpóra, de a többi szőlőbetegség számára is kedvezőek a terjedés időjárási feltételei, emiatt fontos a lombozat zöldmunkáinak elvégzése, mert csak így jut be a permetlé a tőkék belsejébe. Még nem záródtak a fürtök, de egyes fajták (Néró) már elkezdett színesedni, tehát fontos a fürtök kellő védelme.
Szőlőperonoszpóra levéltünet
