Az szélsőséges időjárás nagyban befolyásolta a parlagfű fejlődését is. A csapadékosabb területeken a természetes vegetáció is jobban kordában tudta tartani a parlagfüvet, ugyanakkor a művelt területeken a parlagfű kelés folyamatos volt. Az Alföld észak-keleti részén a természetes vegetáció és kultúrnövények az erős aszálytól szenvednek, gyomelnyomó képességük csökkent, ezért a parlagfű fejlődését már nem gátolják.

A ruderális területek fertőzöttsége változó, jellemzően az utak szegélye a legfertőzöttebb. Június első dekádjában a ruderális, nem bolygatott területeken jellemzően 30-50 cm magas parlagfű, a hajtásvégeken már a legtöbb növénynél megtalálható a bimbókezdemény, Debrecen környékén már szórványosan megjelentek a virágbimbós növények is. A szántóföldeken a parlagfű előfordul a táblaszegélyeken, illetve azokon a táblákon, ahol a száraz időjárás miatt a gyomirtó szerek gyengébb hatást biztosítottak. A művelt területeken még jellemzően nem fordulnak elő virágbimbós növények, de a hajtásvégeken ott is megjelentek a bimbó kezdemények.

Az utak mentén folyamatosan kaszálnak, glifozát-hatóanyaggal végzett gyomirtással viszont alig találkozunk, vélhetőn a készítmények jelentős drágulása miatt. Az elmúlt napok csapadékos időjárásának a következtében a kaszált növények gyorsabban regenerálódnak, az oldalhatások pár nap alatt megjelennek, ami miatt a kaszálások közötti időt csökkenteni kell.

Az utak szegélyén (ahol lehetséges), továbbra is a kaszálást és glifozát-hatóanyagú gyomirtó szerekkel végzett gyomirtást együtt célszerű alkalmazni, mivel hatékony megoldást biztosít a parlagfű ellen. A közterületeken végzett kaszálások esetén továbbra is a vágási magasság és a kaszálási forduló határozza meg a védekezés sikerét.

Az időjárási feltételek kedveznek a parlagfű számára, rövidesen tömegesen megjelennek a virágbimbók a növényeken, ezért a további védekezésre nagy hangsúlyt kell fektetni.

A parlagfű irtását a virágbimbók kialakuláság el kell végezni, ezt az élemiszerlácról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI törvény 17. § (4) pontja előírja, amennyiben ez nem történik meg a földhasználó bírságra számíthat.

A parlagfű elleni védekezés össztársadalmi érdek, ezért az irtásban mindenkinek a lehetőségeihez mérten részt kell vennie.

Nagy László