Talajélet
Fizetett tartalom

Intenzív talajélet nélkül nincs hatékony növénytermesztés, avagy a baktériumkészítmények szerepe a szárbontásban!

AGROVA Kft.

A szántóföldön termesztett növénykultúrák betakarított termése a teljes növényi biomassza kevesebb, mint 50%-a. A fennmaradó nagyobb rész melléktermék, melynek jelentősebb része nem kerül vissza a talajba. A gabonafélék, ipari és takarmánynövények gyökér és szármaradványa átlagosan a 8-10 tonnát is elérheti hektáronként.

A talajlakó baktériumok, sugárgombák, gombák, enzimjeik segítségével bontják el a talajba került szerves anyagokat. Mivel a növény-maradványok különböző mennyiségben tartalmaznak cukrokat, fehérjéket, keményítőt, zsírokat, cellulózt, hemicellulózt és lignint, ezért a bontásuk sebessége és hatékonysága is változó. A napraforgó- és kukoricaszár, melyekben nagyobb mennyiségben található a nehezen lebontható lignin, természetes viszonyok között 2-3 év alatt, a repce és a kalászosok szára – amelyek kevesebbet tartalmaznak ebből a bonyolult kémiai összetételű szerves anyagból – néhány hónap alatt, mikroorganizmusok tevékenysége révén bontódik le a talajban.

A növények cellulóz-bontását a talaj kémhatása is befolyásolja: savanyúbb talajokon főleg gombák (pl. Aspergillus), semlegesebb pH-n a baktériumok vesznek részt nagyobb arányban a tarlóbontás folyamatában. A lignin lassú lebontásában ugyanakkor a bazidiumos gombák szerepe a jelentősebb.

Ahhoz, hogy a tarlón maradt szármaradványok megfelelő mértékben lebontásra kerüljenek és a bennük található tápanyagokat (mikro-, mezo-, és makrotápelemeket) a következő növénykultúra hasznosíthassa, célszerű és javasolt a tarlóbontó készítmény használata.

A Phylazonit Tarlóbontó segítségével felgyorsítjuk és irányítjuk az elhalt növényi részek lebomlását, tápanyaggá válását és csökkentjük a kórokozók áttelelési életterét is. Ezzel a következő hatást érhetjük el:

• könnyebb művelhetőséget,
• jobb vízgazdálkodást,
• aktívabb talajéletet,
• magasabb mobilizált tápanyag szintet.

Az őszi kalászosok szempontjából későn lekerülő – sok szármaradványt visszahagyó elővetemény – (pl. kukorica, napraforgó) után:

A visszamaradó, nagy mennyiségű szármaradványt zúzni, aprítani kell, majd talajba keverni. Ehhez kultivátor, nehéztárcsa szükséges!

Aratás utáni tarlómunkához 15 liter/ha Phylazonit Tarlóbontó kezelés javasolt – a kukorica esetében a növénymaradványok nagy tömege miatt, a napraforgó maradványok esetében az utóveteményre gyakorolt csírázást gátló hatása miatt.

A mulcsos technológia segítségével az elővetemény szármaradványát a talaj azon rétegébe keverhetjük be, ahol majd a kalászos gyökérzete fejlődik, így ugyanazon talajszelvényben és ugyanazon időintervallumban két tápanyag-igényes folyamat is elindul: a növényi maradványok bomlása, illetve a kalászos gyökerén keresztül történő tápanyagfelvétel. Ezekben az esetekben javasolt a tarlóbontást nitrogén-tartalmú műtrágyával együtt elvégezni a növény szükségleteit kielégítő komplex műtrágyán felül.

Őszi búza (Fotó: Kovács Zsolt)

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a tarlókezelés és a vetés között 3 hétnél kevesebb idő telik el, akkor 30 kg N-hatóanyag kijuttatása javasolt a pentozánhatás elkerülése érdekében.

A Phylazonit Technológia fontos részét képezi a talajvédő és tápláló művelés. Cégünk nagy hangsúlyt helyez a Phylazonit termékcsalád megfelelő kijuttatására, ezért az Axiál Kft.-vel együttműködve lehetőséget kínál a Phylazonit és a Horsch Terrano együttes erejének kipróbálására, vagy egy egyedi lehetőség keretében a talajjavítás és a gépvásárlás együttes megvalósítására!

További információkért keresse tanácsadóinkat!

www.phylazonit.hu

 

 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

UV álló baktériumok?

2025. február 3. 11:10

Sok ilyen álhírt hallani mostanában. A valóság azonban szerencsére az, hogy mint minden élő szervezet, a baktériumok sem kedvelik az UV sugarakat, és ha nem forgatjuk be azokat a talajba, akkor a talajfelszínre történő kijuttatás után rövidesen elpusztulnak.

2025 mezőgazdasági kihívásai: fókuszban a talajélet

2025. január 30. 16:10

Az elmúlt 10 évben azt lehet mondani, hogy felgyorsult és folyamatos a klímaváltozás és az átlaghőmérséklet emelkedése. Ez globális szinten 2024-ben 1,5 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1850-es évek környékén.

Tudjon meg többet a humuszról, amely nélkül nincs termés!

2025. január 24. 08:10

Nem minden humusz egyforma. Megtudhatja, hogy miért érdemes a talaj humusztartalmát növelni, és a talajművelés milyen hatással van rá.

Felpezsdítik a talajéletet a virágos növényekkel teli földsávok

2025. január 22. 14:40

Az évelő virágokkal teli sávokban háromszor annyi földigiliszta él, mint a szomszédos gabona- és repceföldeken. Miért hasznos a gazdag talajélet?

Miért hagyja veszni talajának termőképességét?!

2021. október 7. 09:05

A szántóföldi termesztés kockázatossága évről-évre folyamatosan nő a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok miatt.

Ezt a földet választottam - kiegészítés

2019. szeptember 25. 04:36

Hogyan segíthetjük a megfelelő ültetőközeg kiválasztásán túl a növényeket a számukra legideálisabb környezeti feltételek megteremtésével? Mire jó a fenyőkéreg, az agyaggranulátum, a kertészeti perlit és a natúr tőzeg?

Baktériumkészítményekkel a precízebb és fenntarthatóbb gazdálkodás irányába

2019. január 30. 11:08

Nincsen más lehetőség, mint előre menekülni. Ezt vallja idősebb és ifjabb Petrohay György, akik a Velencei-tó közelében, Seregélyes határában gazdálkodnak.

Talajélet: baktériumok

2023. november 3. 05:40

Baktériumok (Bacteria) minden élőhelyen megtalálhatók, Földünk valamennyi talajtípusában otthon érzik magukat. A baktériumok lebontó tevékenységük következtében a biogeokémiai ciklusok nélkülözhetetlen elemei.