2019-ben a tavasz a megszokotthoz képest korábban megjött. Az enyhe és száraz tél után már áprilisban is kora nyári hőfokok uralkodtak, mely szárazsággal párosult. A gyümölcsfák korai rügyfakadással reagáltak az áprilisi melegre és a növények fejlődésükben mintegy kéthetes előnyre tettek szert. Ez az előny a májusi hűvös és csapadékos időben aztán fokozatosan elolvadt, és inkább lelassult a növekedés. A májusi hűvös időben a bőséges virágzás ellenére a vártnál gyengébben termékenyültek a virágok, így a terméstisztulás során jelentős volt a megkötött, de terméketlen gyümölcskezdemény, ami később lehullott a fákról. A késői fagy viszont elkerülte a gyümölcsösök többségét, így kevés fagykárról van információnk.

Az áprilisi szárazság után a májusi csapadék hatására nemcsak a meggyen és cseresznyén, hanem a kajszin és szilván is tömegesen fertőzött a virág- és hajtásfertőző monília. A tünetek ezeken a növényeken kevésbé látványosak, mint a meggyen, de így is jelentős károkat okoztak védekezés híján. Friss hajtástünetek még június hó folyamán is jelentkeztek a fákon. A májusi és júniusi időjárás kedvezett a sztigminás levél- és gyümölcsfertőzés kialakulásának, kezdetben a kajszin később pedig a szilván is. Az idén különösen sok volt a fertőzött gyümölcs. A gnomóniás fertőzés kajszin inkább a szüret előtti időszakban jelent meg, és elsősorban a szórvány ültetvényekben. Egyes, arra érzékeny fajták termése a szüreti időszakban lehullott esőtől felrepedt, ezért itt jelentősebb volt a botrítiszes magházfertőzés.

A szilva virágzása során a fehér színű ragacsos fogólapok erős poloskaszagú szilvadarázs repülést jeleztek, védekezés híján csaknem 100%-os terméshullást okozott néhány ültetvényben. A terméshullást sokan a hiányos kötődésnek tudták be, pedig a darazsak lárvái idézték elő a terméskiesést.

A nyár folyamán szinte minden kajszisban jelentkezett a gutaütés tünetegyüttese, ami sajnos a hazai termesztés krónikus velejárója, és már néhány éves telepítésű ültetvényekben is jelentős arányú tőszám kiesést idéz elő.

A barackmoly, a keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly első nemzedékének rajzását a korai kitavaszodás előbbre hozta, a későbbiekben pedig az egyes nemzedékek szinte összefolytak, ami különösen megnehezítette az ellenük való védekezést. Az igen erős gyümölcsmoly fertőzések elősegítették a gyümölcsfertőző monília nagyarányú megjelenését, ami az egyes gyümölcsfajták érési idejét a zsendülés kezdetétől a szüret lezárultáig végigkísérte a szezont, sőt a fákra száradt gyümölcsmúmiákat most is látni lehet a fákon.

Szilvafákon a nyár folyamán több hullámban erős levéltetű fertőzés alakult ki a hajtásvégeken, de ezt a fertőzést a gyümölcsmolyok elleni kezelésekkel sikeresen elhárították a termelők.

Azokban az ültetvényekben, ahol elhanyagolták a szüret utáni lombvédelmet, többfelé jelentős mértékű korai levélhullást okozott a sztigminás- és a gnomóniás levélfertőzés, ami bizonyítottan kihatással van a rügyek differenciálódására és a jövő évi termés nagyságára.

A 2019. évi tapasztalatok alapján feltétlenül fontos lesz ismét a télvégi lemosó permetezés elvégzése, kiemelt fontosságú feladat lesz a virág- és hajtásfertőző monília elleni tervszerű védelem, a gyümölcsmolyok elleni előrejelzésre alapozott védekezés, mely pozitív hatással van a gyümölcsfertőző monília megfékezésére, és nem szabad megfeledkezni a betakarítás utáni lombvédelemről sem, ha azt akarjuk, hogy a következő évben is bőséges termésünk legyen kajsziból és szilvából.