Életmód

Baku László: a repülő puskaműves

Agrofórum Online

Kukacbombázó: ezt nem én mondom, hanem az a Baku László nevezi így magát, akit, mint fegyverjavítót először „csupán” a szakma csínjáról-bínjáról akartam kérdezni. Ehelyett azonban pár perc beszélgetés után azt vettem észtre, hogy már az egykori mezőgazdasági pilóta képzés viszontagságainál járunk… Azért, azt is gyorsan leszögezem, jutott idő a tusokra, ütőszegekre is.

„A műszaki középiskolát Nyíregyházán végeztem és azt gondolom, megmaradtam volna gépésztechnikusnak, ha nem lett volna egy szobatársam, aki, mikor azt kérdezték tőle, hogy mi szeretne lenni, rávágta, hogy pilóta. Én pedig erre visszakérdeztem: Hát azt meg hogyan kell?”

Nem tudom, hogy a társa milyen mélységekig tudta megválaszolni László feltett kérdését, de az biztos, hogy a felvételi dolgozatot mind a ketten megírták, és rövidesen azzal is szembesültek, hogy nem jutottak be a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolára, ahol akkoriban a mezőgazdasági pilóták képzése folyt: „Elhelyezkedtem a Mezőgépnél, egy évig forgácsolóként dolgoztam ott. Aztán újra nekiveselkedtem a felvételinek… Egészségügyi alkalmassági vizsgával kezdődött, ahol igen magasra tették a lécet. Hatvan társammal vettünk részt az orvosi vizsgálatokon, huszonötünket nyilvánítottak alkalmasnak. Három ilyen turnus volt, csak a túlélők mehettek felvételizni. Igyekeztek ugyanis úgy válogatni, hogy a belátható jövőben – amely egy pilóta esetében legalább 15-20 év – „használhatóak” maradjunk, megérje úgymond, belénk fektetni időt, pénzt, energiát.”

Forrás: www.ballisztik.hu

A jelentkezőknek az egészségügyi megmérettetésen túl természetesen fizikából és matematikából is számot kellett adni tudásukból. László megfelelt a követelményeknek, így 1977-ben elkezdhette a tanulmányait a főiskolán. „Volt egy tantárgyunk, a mezőgazdasági kemizálás, amelyet sajnos csak egy félévig hallgathattunk, ugyanis helyet kellett adni olyan fontos tantárgyaknak, mint pl. a tudományos szocializmus” – meséli erős iróniával László.

„Tehát ez alatt a félév alatt igyekezett a nagy tudással rendelkező tanárunk megértetni velünk azt, hogy milyen anyagokkal, vegyszerekkel is lesz dolgunk munkánk során. Emlékszem, így kezdte az első órát: azokat a mérgeket, amelyeket Önök tonnaszámra fognak kiszórni, azokat a patikában milligrammonként mérik ki. Hogyan védtük magunkat ezektől a kemikáliáktól? Jószerivel sehogy: megvoltak az előírások, de nem nagyon lehettet betartani őket. Két típusú gépen repültünk, az egyik az Antonov An-2, duplaszárnyú típus, a másik a cseh Zlín-Z37 (Čmelák) volt. Ezek egy részén volt vegyszerszűrő: a vegyszert, ami a levegővel együtt be került volna, azt visszatartotta, másrészt, mivel a kabinban túlnyomás uralkodott, ezért a réseken kifelé áramlott a levegő, így a permet nem került vissza. Már amelyik gépen volt és működött ez a berendezés.”

Forrás: www.ballisztik.hu

Mikor a végzést követő elhelyezkedésről kérdezem beszélgetőtársam, csupán az emlékek hatására is elkomorul: „1968-ban indult ez a képzés Magyarországon, egy párthatározat rendelkezett arról, hogy szükség van mezőgazdasági pilótákra idehaza. Kétszáz emberre tervezték körülbelül a kapacitást, vagyis ennyi ember számára volt munkahely. Mire én a 10. évfolyam tagjaként végeztem, nem volt szükség már további pilótára, nem tudtak bennünket elhelyezni. Így az a döntés született, hogy teljesítenünk kell a sorkatonai szolgálatot. Azok, akik előttünk végeztek, szintén teljestették ezt a kötelezettséget, de azzal a lényeges különbséggel, hogy nekik csak 28 napot kellett főiskola után szolgálniuk, nekünk pedig másfél évet.

Ez előtt a másfél év előtt azt gondoltam naivan, hogy életem legjobb és legrosszabb dolgai már megtörténtek velem. Tévedtem: a legjobbak megmaradtak, de a legrosszabbakat a katonaságban szerzett élmények könnyedén felülírták. Maga az is rettenetes volt, hogy 24 évesen, olyan alig 18 éves vezetőink lettek, akik minden eszközzel igyekeztek bizonyítani, hogy itt ők a főnökök, de ezen még túl is lehetett lépni. A legrosszabb az volt, hogy akkoriban, akárcsak jelenleg, évente kellett a pilóta jogosítványunkat meghosszabbítani. A katonaság másfél éve alatt erre nem volt lehetőség, egyszerűen mi voltunk az első fecskék a rendszerben, nem volt kidolgozva az, hogy ezt hogyan tehetjük meg. Tehát, miután végig küzdöttem a képzést, úgy tűnt, kútba dobhatom a szakszolgálati engedélyem, és egyedül a mérnöki végzettségemre támaszkodhatom.”

Végül is, mint meséli László, megoldódott a helyzet, de az addigi bizonytalanság, tehetetlenség nagyon megviselte. „A leszerelést követően rendeződtek a dolgok, hiszen addigra megüresedett itt a Nyíregyházi Repülőtéren egy oktatói állás, így 1983-ban, hatvannégyes sorszámmal bekerültem az oktatói nyilvántartásba. A 80-as évek végéig elsősorban mezőgazdasági pilótákat, utána 2004-ig kereskedelmi pilótákat, azóta pedig közforgalmi pilótákat képeznek itt.”

Beszélgetőtársam 2013-ban vonult nyugdíjba, addig számos területen dolgozott, volt oktató, üzemeltette és kezelte a repülőgép szimulátort, oktatott néhány „pilóta tantárgyat”, és mindemellett termesztésen, folyamatosan repült és tanította repülni a hallgatókat.

Forrás: www.ballisztik.hu

De mindehhez hogyan jött a puskaművesség?

Lászlónak ugyanis – és eredetileg innen indult a beszélgetésünk, mielőtt jócskán elkanyarodott volna – tizenöt éve van meg a fegyverjavító műhelye, ahol polgári kézi lőfegyverekkel, vagyis sport- és önvédelmi, de leginkább vadászfegyverekkel foglalkozik. „A kilencvenes évek végén éreztem, hogy jó lenne valami teljesen másba vágni a fejszémet, mint amit ezidáig csináltam. Szerettem volna több lábon állni, olyan munkát végezni, amiben örömöm lelem és nem kell a konkurenciával küzdenem. Hosszú ideig nem jutott eszembe semmi ilyen, mígnem egyszer a kötelező orvosi vizsgálatra kellett utaznom, és a vonatútra olvasnivalót vásároltam. A lap, amit megvettem történetesen a Kaliber volt, abban pedig rátaláltam a Diana Szakképző Iskola hirdetésére.”

Forrás: www.ballisztik.hu

Az iskola, mint azt megtudom, többek között vadászfegyverek gyártásával és javításával, forgalmazásával foglalkozó fegyverműszerészeket, vadászpuskaműveseket és vadászpuskaműves mestereket képez. A képzés során, idézi fel László, jó hasznát vette a korábbi tanulmányainak, leginkább a szakközépiskolai – általános gépész – ismereteinek, meg a hozzá társuló másfél éves termelésben eltöltött forgácsoló gyakorlatának: „Így egy éven keresztül, havonta egy hetet töltöttem Csongrádon. Ez alatt az időtartam alatt elméleti és gyakorlati képzésünk egyaránt zajlott. 2005-ben nyitottam meg a műhelyem. Kezdetben, mivel képesítésem ezt lehetővé teszi, magam is készítettem muzeális lőfegyvereket, de mára már csak – jogszabályváltozás miatt – javítással foglalkozom.”

A kettő közti lényeges különbség, tisztázom, az, hogy a javító nem készíthet úgynevezett fődarabokat, tehát csövet, tokot vagy zárszerkezetet, de pl. tust igen. Amikor arról kérdezem, hogy jellemzően milyen feladatokkal bízzák meg, elmondja, hogy rendkívül széles a skála: „Amikor még foglalkoztam fegyverkészítéssel, akkor volt olyan, hogy egy gyűjtő számára kellett egy 1920-as évekbeli puskát tulajdonképpen újjáépíteni úgy, hogy az működésre alkalmas legyen. Ez az újjáépítés magába foglalta a csövek és a tus kiegészítését is. Ez a skála egyik végpontja, a másik pedig az, hogy a tulajdonos nem tudja felhúzni az elsütő billentyűt, és ezért keres meg. Ez utóbbi gond akár a csavarok meghúzásával is orvosolható. Az ütőszeg törés is például egy viszonylag gyakran előforduló probléma.” – sorolja. Mint megtudom, a sláger most a távcsőszerelék készítés.

Forrás: www.ballisztik.hu

Ha nem is túl gyakran, de előfordul, hogy tuskészítés miatt kopogtatnak be hozzá.

„Több oka lehet ennek. Az egyik, hogy megsérült a tus, eltört vagy elrepedt, és pótolni kell, hiszen a fegyver így nem használható. Sokan gondolják azt, hogy a mai világban megoldható úgy, hogy az interneten keresztül rendelek egy tust, majd azt ráillesztem a fegyverre és készen is vagyunk. Ez azonban nem így van, a tuskészítés munkaigényes, és ennek következtében komoly anyagi ráfordítást is igényel a megrendelő oldaláról. Van aztán olyan is, hogy nem sérült meg a fegyver tusa, de a tulajdonosa szeretné egy kényelmesebb, testfelépítéséhez jobban illőre lecserélni a meglévőt. A test anatómiáját figyelembe kell venni, kézhosszúság, vállgörbület, az állkapocs szélessége stb., ezek mind fontos tényezők egy tus elkészítése során. Miután kiválasztottuk ehhez a megfelelő alapanyagot, hézagmentesen kell beilleszteni a fegyver fémszerkezetét a fába, vagy más néven az ágyazatba. Ezt követi majd az a bizonyos „testre szabás”.

Forrás: www.ballisztik.hu

És miből készül(het) a tus?

A hazai fafajok tökéletesen alkalmasak, körte, dió, vadcseresznye megfelelő erre a célra. László a fekete diót kedveli a leginkább, ennek mintázatát tartja a legszebbnek. Természetesen egzotikus fákat is fel lehet használni, lehetőség van bőven, az a kérdés, hogy a megrendelő milyen mélyen kíván ennek érdekében a zsebébe nyúlni…

Kiemelt kép forrása: www.ballisztik.hu

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ünnepi asztaldíszek – zöldségekből

2024. december 17. 13:10

Ha asztaldísznek „álcázzuk” a zöldségeket, biztos, hogy jól fogynak majd, egészségesebbé téve a sokszor kalóriadús karácsonyi étkezést.

Gyűjtsük össze a tobozokat, áldani fogjuk magunkat érte!

2024. december 15. 10:10

Tudja, mi az a life hack? Olyan ötletes megoldás, amely megkönnyíti az életet otthon és a ház körül. Mutatunk néhányat a karácsonyi szezonra.

Alternatív fűtési megoldások: mikor érdemes faaprítékkal fűteni?

2024. december 13. 09:40

Ha valaki alternatív fűtési rendszerre szavaz, már a fatüzelésen belül is többféle megoldást választhat. Kinek ajánlott faaprítékot használni?

Aki spórol, miért költ hatezer forintot egy dubaji csokira?

2024. december 11. 13:10

Egyszerűen emelni az árakat, de semmi újat nem kínálni kockázatos stratégia, amely jogosan büntetendő a vásárlók részéről.

A kukoricamoly kiiktatásával jövedelmezőbb lehet a kukoricatermesztés

2020. május 22. 06:16

A kukoricamoly károsítása a kukorica termésmennyiségét és a minőségét is veszélyezteti. A célzott védekezéssel ezeket a veszteségeket csökkentheti a termelő, ezzel párhuzamosan a jövedelmezőséget is javíthatja. A hatékony védekezés jelentős árbevétel-növelő technológiai elem lehet.

Az "okos" eszközök gyorsan átalakítják a mezőgazdaságot

2019. május 24. 06:37

A gazdaságok ma már olyan kifinomult eszközöket is használhatnak, mint a műholdak és a drónok, amelyek nagy felbontású fotói azonnal megjelennek a farmerek okostelefonján vagy táblagépén. A képek feldolgozása pedig segíti a gazdálkodókat abban, hogy megfelelő döntéseket hozzanak.

Növényvédelmi célra használható anyagok, amiket a házikertben is bátran alkalmazhatunk - V. rész

2024. május 21. 05:40

Vannak olyan egyszerű anyagok is a növényvédelem szolgálatában, amelyeket nem használunk vagy fogyasztunk mindennap, sőt az is lehet, hogy most fogunk róluk először hallani: csalétkek, növényi elicitorok, erős fertőtlenítő hatású szerek is készíthetők belőlük.

Most kell a kalászfuzáriózis fertőzést megelőzni a gabonákban

2018. május 1. 16:10

Az átlagosnál melegebb és száraz időjárás hatására a növénytermesztési munkák az elmúlt időszakban igen jól haladtak. Az idő kedvezett a növények fejlődése számára, szinte egy időben kel a napraforgó és a kukorica.