Az elmúlt héten folytatódott a nyárias időjárás, nappal 30-32 Celsius fok körüli hőmérséklettel, éjszaka pedig ritkán csökkent a hőmérséklet 20 Celsius fok alá. Az utóbbi napokban gyors időjárási frontok érintették az országot, de bővebb csapadékot inkább a déli és keleti tájegységek kaptak. A rövid idejű lehűlés után folytatódik az igazi nyári idő. Az őszi árpa aratása kis akadályoztatás után a végéhez közelít, míg az őszi búzáé és a repcéé nemrég kezdődött el.
Az aratás során végzett vizuális felmérések alapján a kalászos gabonák fuzáriumos fertőzöttsége a viharok által megdöntött táblarészeken magasabb, másutt csupán néhány százalékos a megbetegedés. Az elfektetett gabonán, kalászon és szalmán egyaránt megjelent a korompenész is, a tovább rontja a minőségi mutatókat. Az aratás után fontos teendő a tarló meghántása, de csupán olyan mélységben, hogy a tarlómaradványok takarják a talajt és az elszóródott magvak minél gyorsabban ki tudjanak csírázni.
Tarlóhántás
Az évelő gyomokkal fertőzött területek gyommentesítésére most lesz a leghatékonyabb időpont, a mezei acat, a fenyércirok újrahajtása után. A későbbiekben célszerű „feketén” tartani a tarlót, megakadályozni az elgyomosodást, mert a zöldellő tarló egyrészt elvonja a nedvességet a talajból, másrészt vonzóvá válik a kártevők számára, valamint lehetőséget biztosít a kórokozók fennmaradására.
Árvakelés gabonatarlón
Ősszel mindig ezekről az elhanyagolt területekről indul el a vetések korai befertőződése, tehát a helyes tarlóápolással könnyebbé tesszük a növényvédelmet. Ezek a teendők a kalászos tarlók mellett a learatott repcetarlóra is vonatkoznak, mert elősegítjük a szerves anyagok, a gyökér-és szalmamaradványok mielőbbi átalakulását humuszanyagokká. A repcéről most a becőormányosok tömegesen vonulnak el, és keresnek más táplálékot maguknak más keresztesvirágú növényeken. A kártevő tömege néhány helyen ijesztően nagy, megjelennek a vidéki házak falán, közterületeken.
Az amerikai kukoricabogár imágók egyre nagyobb tömegben rajzanak elő, de még lárvák is találhatók a kukorica gyökerein. A bogarak mellett sok a vetésfehérítő és a muharbolha, valamint a levéltetű a leveleken, csőkezdeményeken és a címereken. A kukoricamoly folyamatos rajzása mellett az eddig kikelt hernyók most már a levelek helyett a szárban károsítanak, inkább ez a kártétel a jellemző. A szeles időszakok elősegítették a kukoricabogár által károsított tövek jellegzetes, hattyúnyak szerű megdőlését, mert hiányzik a biztos támaszték ezeknek a növényeknek.
A napraforgó teljes virágzásban van. A kedvező nedvesség ellátottság ellenére eddig alacsony a szklerotíniás fertőzöttség a területek többségében. Nagyobb mértékű megbetegedést most inkább az alternária, fóma és a diaporte okoz, de a tünetek még a levelekre és a levélízesülés tájékára a jellemzőek. Viszonylag alacsony, csupán néhány százalékosra tehető a levéltetvek és a mezei-, valamint lucernapoloskák okozta fertőzés a növényeken.
Napraforgó diaporte szártünet
