Állattenyésztés

22,8 milliárd csirkét tartanak a világon

Agrofórum Online

Szarvasmarhából 1,5 milliárdot, csirkéből 22,8 milliárdot tartanak az emberek szerte a világon. Kacsa és juh 1,2-1,2 milliárd, kecske 1 milliárd, sertés pedig 967 millió van a Földön a lifeofdata Instagram oldalán megjelent infografika adatai szerint.

A szarvasmarhák, csirkék és sertések együttes tömege meghaladja az összes vadon élő emlős, madár és ember együttes tömegét.

A szarvasmarhák Indiában, Dél-Amerikában fordulnak elő legsűrűbben a térkép szerint, de mindegyik kontinensen számottevőnek tekinthető a számuk.

Csirkéből egyértelműen Kínában van a legtöbb, de ez az állat is előfordul minden kontinensen. Indonézia és a Dominikai Köztársaság szerepe még jelentősnek tekinthető a térkép alapján.

Mindemellett alig van olyan ország, ahol ne játszana szerepet az állatállományon belül a csirke.

A kacsák száma Kínában és Bangaldesben számottevő, emellett Európában értelmezhető még komolyabb mennyiségnek a térkép jelölése. Érdekes, hogy Észak- illetve Dél-Amerika, illetve Afrika vagy akár Ausztrália és Óceánia szinte alig szerepel a kacsák térképén.

A juhok tekintetében ismét minden kontinens szerepe jelentős. Új-Zéland, az Egyesült Királyság és észak-nyugat Afrika tekinthető még kiemelkedőnek.

A kecskék Kínában, Indiában és Afrika középső vidékein fordulnak elő sűrűbben. Európában elhanyagolható a mennyiségük a térkép adatai alapján.

A sertéseknél is egyértelmű Kína fölénye, de itt Európa és az Egyesült Államok szerepe is kiemelkedőnek tekinthető.

A manapság ismert háziállatok nagy részét nem sokkal azután háziasították be, hogy az emberek elkezdtek gazdálkodni és állandó településeken élni. Körülbelül 15 000 évvel ezelőtt kezdődött a kutya háziasítása, és folytatódott az úgynevezett haszonállatok állományában. A történelmi kutatások szerint a juhokat az ember 10 000 évvel ezelőtt, a kecskéket 9000 évvel ezelőtt, a sertéseket 8000 évvel ezelőtt, a szarvasmarhákat 8000 évvel ezelőtt, a csirkéket 5000 évvel ezelőtt, a kacsát pedig 4000 évvel ezelőtt kezdte háziasítani az ember.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hazánk újra madárinfluenza‑mentes – mit jelent ez a gyakorlatban?

2025. július 22. 08:10

Július 5-től hazánk hivatalosan is mentes a madárinfluenzától – ez fontos mérföldkő az állattenyésztők és az exportpiacok számára.

Fűfehérje: új fehérjeforrás a tejágazatban?

2025. július 3. 14:10

Holland innováció: fűből nyert fehérje válthatja a szóját, miközben csökkentheti a nitrogénkibocsátást és a trágya mennyiségét.

Juhhimlő Romániában: mi következik?

2025. június 19. 14:10

Romániában először azonosították a juhhimlő vírusát. A betegség gyorsan terjed, és komoly gazdasági károkat okozhat az állattartóknak.

Drágulás jöhet a mézpiacon: súlyos kiesést jelentettek

2025. június 11. 11:10

Az ukrán méhészek gyenge évre és mézdrágulásra számítanak – az akácot elvitte a fagy, a napraforgó sem ígér sokat.

A Talentis Agro Csoport számít a fiatal agrárszakemberekre

2019. május 10. 04:37

A Talentis Agro Vállalatcsoport minden meghatározó szántóföldi növénykultúra termesztésében jelen van, kiemelt célként tekintenek a precíziós gazdálkodás kínálta lehetőségekre.

Növekedett a szarvasmarha- és a sertésállomány

2018. július 11. 12:16

Tavaly decemberhez viszonyítva idén júniusban a szarvasmarha- és a tehénállomány 10 ezerrel, illetve 2 ezerrel nőtt.

Már tenyésztik a klímasemleges szarvasmarhát

2024. március 19. 15:10

A szarvasmarhákat a legnagyobb szén-dioxid-termelők között tartják számon. Argentína azonban nem a marhák leselejtezésében, hanem új tanúsítási rendszerben gondolkodik. A cél a klímasemleges szarvasmarha.

Egy új kullancsfaj egyedei szó szerint kiszívták három szarvasmarha vérét

2023. november 8. 16:40

Az amerikai Ohio legelőin már több mint egymillióra nőhetett a veszélyes hosszú lábú kullancsok száma, amelyek az emberre nem, de a nagyméretű házi-, illetve vadállatokra komoly veszélyt jelentenek.