Az élelmiszer-biztonság növekvő jelentősége és az egyre szigorúbb fogyasztói elvárások következtében egyre modernebb technológiai eljárások segítik az élelmiszerek minőség-ellenőrzését is. Az egyik ilyen fejlett módszer a hiperspektrális képalkotás, melynek alkalmazási lehetőségeit Parrag Viktória, a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Doktori Iskola doktorjelöltje is vizsgálta csiperkegomba, görögdinnye és darált kukorica esetén.
A hiperspektrális képalkotás lényege, hogy a spektroszkópia és a hagyományos képfeldolgozás előnyeit ötvözve a felvett kép minden pixelén rögzíti a spektrumot, így minden mérés után nagyméretű adathalmaz keletkezik. Bár ezt a technológiát már harminc évvel ezelőtt kifejlesztették, a széles körű használathoz szükséges óriási számítási kapacitások és speciális szenzorok az elmúlt évek informatikai fejlesztésének köszönhetően lettek csak elérhetők. Ezzel egyidőben pedig az alkalmazási lehetőségek vizsgálata szintén kiemelt kutatási kérdéssé vált az agrárium területén is.
„A technológia élelmiszeripari alkalmazásának számos előnye van, hiszen minta-előkészítés nélkül érintés- és roncsolásmentes, gyors, objektív és valós idejű mérést tesz lehetővé. Az adatok alapján pedig a beltartalmi jellemzők becslésére és minőségi hibák kimutatására is van lehetőség. A módszerrel számos növényi és állati eredetű nyersanyagot, valamint élelmiszert vizsgáltak már a szakértők, a gomba eredetű fertőzések hiperspektrális látórendszerrel történő kimutatása azonban még új, nagyrészt feltáratlan terület” – mutat rá munkájának központi kérdésére a fiatal kutató, aki csiperkegombákon a pókhálós és zöld penész kórokozójának nyomait, darált kukorica mintákon pedig fuzáriumfertőzés nyomait kereste.
Pókhálós penész fertőzés tüneteit mutató kétspórás csiperkeminták (Forrás: Parrag Viktória)
A gombaeredetű fertőzésekből fakadó minőségromlás számos más termény esetén is komoly gazdasági problémát jelent, így a hiperspektrális képfeldolgozás ilyen célú felhasználása rövid időn belül közvetlen hasznot hozhat az agráriumban.
„Egy ilyen fejlett monitoringrendszer képes a minőségi szempontból nem megfelelő darabokat kiválogatni, sőt a fertőzést detektálva annak elterjedését az érintett termék eltávolításával megelőzni. A speciális szenzorok technikai fejlődése, áruk csökkenése és az elérhető informatikai eszközök számítási kapacitásának növekedése pedig a közeljövőben még inkább hozzájárul majd a rendszerek gyors elterjedéséhez az élelmiszeripar egyre több szegmensében” – hangsúlyozza Parrag Viktória, aki szerint ezzel a módszerrel a takarmányok gyakorlatilag korlátlan mennyiségben ellenőrizhetőek lehetnek, ami nagymértékben hozzájárulhat az élelmiszer-biztonság fejlődéséhez.
Mérésre előkészített fuzáriummal fertőzött kukoricaminták (Forrás: Parrag Viktória)
A kutatást Dr. Felföldi József egyetemi tanár és Dr. Firtha Ferenc egyetemi docens, a SZIE Élelmiszertudományi Kar Méréstechnika és Automatizálási Tanszék kutatói segítették.
