Bizton kijelenthetjük, hogy a téma örökzöld és évről évre minden tavasszal kihívást jelent a termelők számára, hiszen a vetés minősége terméshozamot befolyásoló elem, amely a teljes vegetációban meghatározza a napraforgó-termesztés szempontjából fontos termesztéstechnológiai munkafolyamatok kivitelezhetőségének időzítését, valamint azok minőségét.
A Syngenta Kft. célként tűzte ki, hogy a magas genetikai potenciállal rendelkező napraforgó hibrid vetőmagjai mellé a termesztés eredményességét segítő tudástárat hozzon létre, melyet hasznos tartalommal feltöltve megoszthat a felhasználókkal, termelőkkel.
Korábbi cikkeinkben már megosztottuk Önökkel a „Közös cél a 6 t/ha napraforgó” program során szerzett tapasztalatainkat a tápanyag-utánpótlással és a hibridválasztással kapcsolatosan.
A vetés hasonlóan egyéb agrotechnikai elemhez, számos esetben a vetésminőség megvalósításának gyakorlata is szokásokon alapuló. A napraforgóról a gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy vethetőség tekintetében jelentősen eltér más növényfajoktól. A kaszatra jellemző fizikai tulajdonságai okán, a vethetőségre, vetésminőségre nagyobb szakmai odafigyelésre van szükség a szemenkénti vetőgépek esetében gyártótól, típustól függetlenül. Az időjárás szélsőségei vegetációs időszakon belül, és az eltérő talajművelési rendszerek jelentős kihívást jelentenek, hiszen a „ jó munkához idő kell” sajnos sem mennyiségi sem pedig minőségi szempontból nem tekinthető optimálisnak napjainkban. Technikai, technológiai fejlesztések a mezőgazdaságban, valamint a humánerőforrás helyzete számos esetben jelentenek kihívást a gyártó, forgalmazó és felhasználói oldalon egyaránt. Fenti okokra visszavezethetően új minőségi elvárások jelentek meg a vetőmagokkal szemben, mint például a méret, a kalibráció, a homogenitás, a csíraképesség, a kelési erély, a csávázószer.
Mielőtt a téma alaposabb részletezésébe kezdenénk, fontos, hogy egyértelműsítsük mit nevezünk jó minőségű vetésnek.
Jó vetésminőség alatt értjük a gyors, egyenletes, homogén kelést. A tervezettnek megfelelő tőszám elérését, ami egyenlő tőtávokat jelent a sorban, kihagyás és duplavetés nélkül.
A helytelen beállítás következményei:
A Syngenta Kft. saját vizsgálataiból is megerősítést nyert, hogy a tervezett tőszámhoz képest a kikelt tőszám akár 20%-kal is eltérhet, amely limitálhatja a genetikai terméspotenciált. Ez a tényező hatással van a termésstabilitásra a különböző évjárati hatásokban a napraforgó termésére és további nehézségeket jelent a vegetációban alkalmazott agrotechnikában.
Az egyenetlen tőeloszlás 5–8% terméskiesést okozhat, továbbá közvetlen hatásokat jelenthet a tenyészidőszak hosszára, az olajtartalomra és a betakarításkori állomány nedvességtartalmára is.
Agrotechnikai közvetett következményei (növényvédelem, növényápolás):
A Syngenta Kft. több éven keresztül, jelentős számú mintával és vetőgéptípussal végzett összehasonlító vizsgálatokat azért, hogy a vetőmag és a vetőgép kölcsönhatását vizsgálja. A kapott adatokból létre kívánt hozni egy kommunikációs anyagot gyakorlati felhasználók számára. Konkrét iránymutatás napraforgó hibridek vethetőségével kapcsolatosan (genetikához adott plusz információk, komplex technológiai ajánlattal).
A vetésminőségre ható legfontosabb tényezők:
- Talajművelés: a kultúrnövény talajállapot igényét elégítsük ki, tartsuk szem előtt a talaj fizikai állapotát, tömörödések mértékét, tömörödés elhelyezkedését.
- Magágy: készítés során törekedjünk a keléshez szükséges talajnedvesség megőrzésére, ne a szemünknek készítsünk magágyat, hanem igazodjunk az aktuális talajállapothoz és a klimatikus viszonyokhoz.
- Vetőmag minősége: magméret, tisztaság, kalibráció, csávázószer.
- Egyenletes tőtáv: az ideális a vetőmag paramétereinek megfelelő vetőtárcsa kiválasztása, vákuum vagy nyomásérték, illetve a maglesodró helyes beállítása. A mag méretéhez és/vagy az ezermagtömegéhez válasszunk vetőtárcsát.
- Alapszabály, hogy a nagyobb ezermagtömegű magok nagyobb furatátmérőjű vetőtárcsát és nagyobb levegőmennyiséget igényelnek!
- Tőszám, egyenletesség ellenőrzése: a termőhelyi viszonyok mellett a fajta számára optimális térállást, tőszám és annak egyenletességét mindig ellenőrizzük, kifejezetten fontos, ha eltérő frakciójú vetőmagot kezdünk el vetni (1.táblázat).
- Vetőgép típusa, állapota, beállítása: vetőtárcsa, maglesodró, egyenletes mélységtartás, magtakarás stb.
1. táblázat: Adott sortávolságon, 1 hektárnyi terület hossza, valamint a kivetendő tőszámhoz tartozó tőtávolság
A napraforgó-vetőmag paraméteréhez igazított vetőgép-beállítás sarokpontjai:
- A kaszat szélességi mérete alapján válasszuk ki a vetőtárcsánk furatátmérőjét:
- < 5 mm szélesség – 2,5 mm furatátmérőjű tárcsa
- > 5 mm szélesség – 3 mm furatátmérőjű tárcsa
- A kaszat vastagsága és a kaszatok formája határozza meg a maglesodró helyes beállítását, a vékonyabb és hegyesebb alakú kaszat intenzívebb maglesodrást igényel, míg a vastagabb és tompább hegyű kaszatoknál a lesodrók munkájának mértékét csökkenthetjük.
- A vetőmag ezer kaszatsúlya befolyásolja a vákuum vagy a nyomás mértékét, illetve a maglesodrók állását is, értelemszerűen a nagyobb súlyú kaszatok esetében nagyobb levegőmennyiségre és kisebb lesodró intenzitásra van szükség.
- A vetőgép-beállításnak igazodnia kell az adott vetőmagtételhez. A Syngenta Kft. által végzett, vizsgálatban mindössze 48.4 g/1000 mag 5-6,5 kalibrációval. 7 féle maglesodró állásban kalibrációhoz igazodó 3mm ⌀ tárcsa használata mellett történt (1. diagram).
1. diagram: Vetési pontosság a különböző maglesodró állások függvényében
Vetésidő és vetésmélység:
A pontos időzítés meghatározásához fontosabb a talaj hőmérséklete (tartósan 10 °C), és a nedvességtartalma, mint a vetés dátuma, ami április-május hónapban viszonylag rugalmasan hozamcsökkenés nélkül megvalósítható. A vetés optimális mélysége a kaszatméret és a talajállapot (felszín homogenitás, nedvesség) alapján határozható meg. Sávtisztító használata esetén a vetési mélység és a mag még pontosabban beállítható, azonban a változó körülményekhez a folyamatos korrekció elengedhetetlen. A fenti tényezőkre vonatkozó vizsgálati eredményeket a 2. diagram tartalmazza.
2. diagram: A vetésidő (vetésidő I.: 2018.04.10., vetésidő II.: 2018.04.21., vetésidő III.: 2018.05.03.) és a vetésmélység hatása a termésátlagra, Martonvásár 2018.
Vetés sebessége, mélységtartás:
A vetőgépek eltérő műszaki kialakítása okán, másként reagálnak a vetési körülményekre. Az optimális vetési sebességre vonatkozóan fontos figyelembe venni, hogy a vetőgép úgynevezett vákuumos vagy nyomott levegős rendszerrel működik. Utóbbi kialakítás szélesebb tartományban teszi lehetővé a vetés sebességének növelését a vetési pontosság megtartása mellett. Míg a hagyományos rendszernél a vetőházat elhagyó mag a gravitációra bízva igen hosszú utat tesz meg a magárokig. Ezen okok miatt a vetési sebesség módosítása szűkebb határok között lehetséges.
A 2. táblázat egy 2020. évben Görbeháza térségében végzett vetési sebesség – vetésminőség kísérlet átlageredménye, mely a fenti állítást támasztja alá (vizsgált parcellaszám 32-32 db).
2. táblázat: A vetési sebesség és vetési pontosság összehasonlítása (Görbeháza, 2020)
A vetőgépre ható erők és a kopórészek állapota befolyásolja a megfelelő mélységtartást, ezért mindig megfelelő állapotú kopóalkatrészekkel dolgozzunk.
Magárok lezárása:
A magárok jó minőségben megvalósított lezárása kritikus pont az utóbbi évek vetési időszakban tapasztalt klimatikus viszonyai okán. A nedves magárokba vetés és a magárok tökéletes lezárása ugyanis mechanikai szempontból ellentétes irányba ható erőket mozgat a vetőgép szerkezeti egységein, melyet az 1. ábra segítségével jól láthatunk.
1. ábra: A vetőgép azon szerkezeti egységei, melyek a magároknyitásában, mélységtartásban, valamint a mag lehelyezésben és a magárok lezárásában játszanak szerepet egymással kölcsönhatásban
A helytelenül zárt magárok miatt a jól kivetett mag csírázása elhúzódhat, rosszabb esetben károsodik és ki sem kel. Alapelvként érvényes, hogy laza talajon alacsony értékre állítandó, míg kötött talajon a magasabb érték (erősebb magnyomás, magtakarás) a megfelelő.
Előzetes tapasztalatok, következtetések:
- A műszaki megoldások vetőgéptípusonként eltérően reagálnak a vetőmag méretére, homogenitására, tisztaságára.
- A kalibrációban a 2 mm alatti különbségek nem javítják jelentősen a vetési pontosságot.
- A jelenlegi vetőgépek elsősorban a nagy ezermagtömegű növényfajok vetőmagját pontosabban vetik, a napraforgó-vetéshez fokozott odafigyelés szükséges a precíz beállításhoz.
- A mag alakja nagyobb befolyásoló tényező, mint a mag mérete, a gömbölyded alak könnyebben kalibrálható.
- A magra jellemző áramlási paraméterek síkpor és grafit használatával jelentős mértékben javulnak,
- Minden vetőmag jól vethető a maghoz igazodó vetőtárcsa használata és beállítási paraméterek optimalizálásával.
- Vetési sebesség a vákuumos rendszerű vetőgépek esetében kevésbé flexibilisen változtatható szemben a nyomott levegős rendszereknél.
- 100%-os vetési beállítás konstans módon nem kivitelezhető.
- Erő- és munkagép kompatibilitás (informatika, hidrosztatika, teljesítmény).
Vetés közben fontos a munkaminőség folyamatos ellenőrzése!
Minden a vetőgépre felszerelt műszaki megoldást a vetési körülményeinkhez igazítva egymással szinkronban fontos összehangolni a gyors és egyöntetű kelés elérése érdekében, hiszen ezzel alapozzuk meg a maximális termést!
A fejlesztés az érintett témában folyamatos, ezért a következő években is tovább folytatjuk a napraforgó-vetésminőség vizsgálatainak mélyebb megismerését, hogy minél több információt gyűjtsünk be, melyek hozzásegíthetnek a termésátlag maximalizálásához.
Barta László
Contivo szaktanácsadó
Syngenta Kft.