Gyomirtás

Szójavetéseink gyomnövényei

Agrofórum Online

Az országos szántóföldi gyomfelvételezések a szója kultúrára nem terjednek ki, ugyanakkor a gyomszabályozási stratégiák hatékonyságának növelése céljából fontos lenne a magyarországi szójavetések gyomviszonyainak naprakész ismerete. Tanulmányunk célja, hogy egyfajta hiánypótlásként bemutassa a hazai szójavetések legfontosabb gyomnövényeit.

A 2013 és 2015 között, Magyarország egész területére kiterjedő gyomfelvételezésünk során vizsgált 262 szójavetésben összesen 154 gyomnövényt regisztráltunk. A legnagyobb átlagborítást elért 20 fajt az 1. táblázat mutatja.

Magyar név Tudományos név Átlag-borítás (%) Rangsor
Fehér libatop Chenopodium album 3,0665 1
Ürömlevelű parlagfű Ambrosia artemisiifolia 1,8390 2
Vetési varjúmák Hibiscus trionum 1,0895 3
Közönséges kakaslábfű Echinochloa crus-galli 1,0736 4
Apró szulák Convolvulus arvensis 0,7788 5
Kövér porcsin Portulaca oleracea 0,5952 6
Csattanó maszlag Datura stramonium 0,4109 7
Fenyércirok Sorghum halepense 0,3343 8
Szőrös disznóparéj Amaranthus retroflexus 0,3041 9
Napraforgó árvakelés Helianthus annuus 0,2931 10
Olasz szerbtövis Xanthium italicum 0,2708 11
Gyomköles Panicum miliaceum 0,2633 12
Mezei aszat Cirsium arvense 0,2608 13
Sárga selyemmályva Abutilon theophrasti 0,2355 14
Pokolvar libatop Chenopodium hybridum 0,2135 15
Fakó muhar Setaria pumila 0,1978 16
Lapulevelű keserűfű Persicaria lapathifolia 0,1284 17
Madárkeserűfű Polygonum aviculare 0,1194 18
Szulákpohánka Fallopia convolvulus 0,1125 19
Tarackbúza Elymus repens 0,1118 20

1. táblázat: A hazai szójavetések 20 legfontosabb gyomnövényének borítási rangsora

A felvételezett gyomnövények összesen 40 növénycsaládba tartoznak, melyek közül a libatopféléknek (Chenopodiaceae), a fészekvirágzatúaknak (Asteraceae) és a pázsitfűféléknek (Poaceae) volt a legnagyobb borítási részesedése. Az életformatípusok között kimagaslóan a nyárutói egyéves fajok domináltak.

Vizsgálatunk feltárta, hogy a hazai szójavetésekben a fehér libatop a legnagyobb térfoglalású gyom (1. kép).


1. kép: Fehér libatop

Ez a növény kezdeti gyors növekedése és erőteljes habitusa folytán szinte minden szántóföldi kultúrában jelentős károkat okoz. A szójában való sikerességét elősegíti, hogy hosszú csírázási időszakkal rendelkezik, így a később megjelenő populációk elkerülik a gyomirtó szerrel való érintkezést. Emellett még hozzájárulhat az is, hogy fejlettebb (4-5 leveles) példányaik az engedélyezett posztemergens herbicidekkel szemben kevésbé érzékenyek.

A dominanciasorrend második helyén az ürömlevelű parlagfű (2. kép) áll, amely jelenleg Magyarország legtöbb problémát okozó gyomnövénye.


2. kép: Ürömlevelű parlagfű

A szójában tapasztalt nagy vitalitásához az is hozzájárul, hogy a szójában engedélyezett gyomirtó szerek közül a legtöbb nem biztosít tökéletes hatékonyságot, valamint kellő tartamhatást ellene. Ezért nyár közepétől, különösen a fellazuló szójaállományokban, szabadon fejlődhet és a kultúrnövényt túlnőve jelentős újragyomosodást idézhet elő.

A rangsor 3. helyén álló vetési varjúmák (3. kép) az ország nyugati részén jelentéktelen előfordulású, ellenben a keleti régiókban a legfontosabb szójagyomok között található.


3.kép: Vetési varjúmák

Már Ujvárosi Miklós is főként az alföldi területekre jellemző, melegkedvelő gyomként ismerteti, és felhívja a figyelmet arra, hogy magjai egész nyáron folyamatosan csíráznak. A felvételezésünk során meginterjúvolt gazdálkodók is abban látták e folyamatos előtörésben lévő faj sikerességének okát a szójában, hogy a gyomszabályozási munkálatok elvégzése után újabb és újabb populációi csíráznak ki.


4. kép: Közönséges kakaslábfű

 


5. kép: Apró szulák

 


6. kép: Kövér porcsin

 


7. kép: Csattanó maszlag

 


8. kép: Fenyércirok

 


9. kép: Szőrös disznóparéj

 


10. kép: Árvakelésű napraforgó

 


11. kép: Olasz szerbtövis

 


12. kép: Mezei aszat

 


13. kép: Lapulevelű keserűfű
 

A borítási rangsorban soron következő fajok, így a közönséges kakaslábfű (4. kép), az apró szulák (5. kép), a kövér porcsin (6. kép), a csattanó maszlag (7. kép), a fenyércirok (8. kép), a szőrös disznóparéj (9. kép), az árvakelésű napraforgó (10. kép), az olasz szerbtövis (11. kép), a mezei aszat (12. kép), és a lapulevelű keserűfű (13. kép) helyenként nagy tömegben léptek fel. Más fajok, mint pl. a fekete üröm (14. kép) vagy a mogyorós lednek (15. kép) viszont átlagborításuk alapján nem kerültek be a legfontosabb 20 gyomnövény közé, és többnyire csak szálanként fordultak elő. Ugyanakkor, a terjedő, veszélyes gyomoknak tartott mandulapalka (16. kép) és az ázsiai gyapjúfű (17. kép) is felbukkant néhány vetésben, emellett a hazánkban igen ritka előfordulású kopasz szilkesarkot (18. kép) is megtaláltuk.


14. kép: Fekete üröm

 


15. kép: Mogyorós lednek

 


16. kép: Mandulapalka

 


17. kép: Ázsiai gyapjúfű

 


18. kép: Kopasz szilkesark
 

Köszönet illeti azokat a munkatársakat, akik segítettek a kutatásba bevont szójatermelők felkeresésében, továbbá a gazdálkodókat, akik hozzájárultak ahhoz, hogy szántóföldjeiken gyomfelvételezést végezzünk. A kutatást az OTKA K111921 pályázat támogatta. A szerzőktől, a témakörhöz kapcsolódó részletesebb szakcikkek is olvashatóak a Magyar Gyomkutatás és Technológia, valamint a Növényvédelem folyóiratokban.

Fotók: Pinke Gyula

Dr. Pinke Gyula, Blazsek Katinka, Nagy Katalin, Dr. Karácsony Péter, Dr. Magyar László
Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Víz- és Környezettudományi Intézet, Mosonmagyaróvár

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hogyan terjednek a herbicid-rezisztens gyomok? 

2024. október 15. 16:10

A herbicid-rezisztens gyommagok szántóföldről szántóföldre és államhatárokon át történő elterjedésének egyik fő módja a szántóföldi munkagépekkel történő terjesztés.

Őszi kalászos gyomirtás? A válasz: Reliance + Silwet Star + Tonivit csomag!

2024. szeptember 6. 05:40

Az, hogy miért lett fontos a gabonafélék őszi gyomirtása, többtényezős, egyre hosszabb történet.

Az aszat visszaszorítása

2024. július 15. 13:10

Bár megjelenése fenyegető, és néha rendkívül invazívvá válhat, nem olyan nehéz visszaszorítani, mint sok más fajtát.

A gyomnövények elleni hatékony védelem kulcsfontosságú a termésbiztonság eléréséhez

2024. április 17. 11:10

A kultúrnövények terméshozamát és a termés minőségét jelentősen meghatározza a gyomnövények elleni védekezés eredményessége.

A közönséges takácsatka károsításának hatása a szója beltartalmi összetevőire

2019. március 25. 08:47

A szója, az EU törekvéseinek köszönhetően egyre növekvő vetésterülettel bír Magyarországon is. A szója beltartalmi paraméterei közül a fehérjetartalom (38-40%), és az olajtartalom (18-22%) a meghatározó.

Vegyes képet mutattak múlt héten a gabonapiacok

2020. április 27. 05:37

Európában múlt héten vegyes kép rajzolódott ki a gabonatermékek piacán, hiszen a négy kiemelten fontos agrártermék közül a takarmánybúza és a kukorica ára emelkedett. A malmi búza és a repce viszont olcsóbb lett öt nap alatt.

SAATEN-UNION: többletérték a szójaföldről

2018. december 27. 06:36

Törekszünk a biztonságos és profitorientált gazdálkodást lehetővé tevő fajták és hibridek nemesítésére, amelyek alkalmasak az egészséges vetésforgó kialakítására.

Nagyobb figyelmet kell fordítani az okszerű műtrágyázásra - Yara Nap konferencia, 2019

2019. január 29. 09:14

A konferencia egyik témája volt a digitális megoldások kérdése a mezőgazdaságban, különös tekintettel a tápanyagellátási technológiákra, továbbá az előadások a takarmánynövények – fókuszban a kukorica és a szója – tápanyag-gazdálkodási kérdéseit érintették, de szó volt az aktuális műtrágyapiaci trendekről is.