Határszemle

Egyes vidékeket lassan elönt az aranka!

Agrofórum Online

Az országban autózva sok vidéken egyre-másra ötlenek a szemünkbe az utak szélén virító, sárga, keszekusza szövedékből álló foltok, az arankafoltok (1. kép). Ehhez még csak le sem kell mennünk a földutakra, bár az igazán méretes foltokat többnyire ott találjuk.

1. kép: Arankafoltok az útszélen

Bár hazánkban több arankafaj is alkothatja ezeket, többnyire a nagy és a kis aranka felelős értük. Igazából nem is ez a lényeg, nem a fajokról szólna ez az írás, inkább az „aranka-jelenségről”. Arról, hogy a földutakon gyakran közlekedve az elmúlt években egy kezemen meg tudnám számolni, hány helyen láttam irtásának nyomait. Egészen egyszerűen szinte senki sem foglalkozik az arankafoltok eltüntetésével, talán csak azok a gazdálkodók, akik lucernamagot állítanak elő, ahol kizáró ok a tétel arankamaggal való fertőzése.

Pedig a törvényi előírás egyértelmű:

„43/2010. (IV.23) FVM rendelet 2. paragrafus

A földhasználó és a termelő köteles védekezni különösen a …parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) és az … arankafajok (Cuscuta spp.) ellen…!”

Igen, az arankafajok ellen pontosan ugyanannyira lenne kötelező védekeznünk, mint a parlagfű ellen! Talán sokan kérdezhetik most, hogy miért kellene? Nem allergén, nagy kárt nem okoz, nem elfér ott az út szélén?

Személyes véleményem az, hogy nem, nem fér el. Sok esetben tapasztalhatjuk, hogy az utak széléről az arankafoltok behúzódnak a művelt részekre is, károsítva az ott található kultúrnövényeket. Az alacsonyabb növényeknél, mint pl. a cukorrépa (2. kép), ez szembetűnő, egy napraforgónál, kukoricánál már kevésbé, de ettől még gyakran találhatunk beszőtt tövű növényeket az állomány mélyére pillantva.

2. kép: Cukorrépát behálózó szövedék

Miért veszélyesek az arankafoltok? Ez az élősködő gyomnövényünk magról szaporodik, amely a talajban hosszan, akár 8-10 évig is megőrzi csírázóképességét. Ha elegendő nedvesség áll a talajban a rendelkezésére, tavasztól őszig egyformán jól csírázik. Csírázását követően azonnal tápnövényt keres, miután megtalálja, szívógyökerével kapcsolódik ahhoz, majd az alsó, talajjal kapcsolódó része elhal. Innentől a megfertőzött növény tápanyagait használja fel saját céljaira, gyengítve, vagy akár el is pusztítva azt (3.-4. kép). Gyorsan terjed, szövedéke nagy területen hálózza be a növényeket (5. kép).

5. kép: Akár több száz négyzetméterre is kiterjedhet a fertőzött folt

E parazita gyomnövényünk ellen a védekezés egyszerre nehéz és könnyű. A nehézségét az adja, hogy a magok hosszú ideig megőrzik csírázóképességüket, így egyetlen kezelés biztosan nem lesz elegendő ahhoz, hogy a következő évben ne jelenjen meg ugyanott a szövedéke. Könnyűvé az teszi a védekezést, hogy az esetek nagy részében az utak szélén, ruderális területeken szaporodik fel, ahol nem kell figyelemmel lennünk a kultúrnövényre, így akár kontakt, akár felszívódó hatóanyagú gyomirtókkal kezelhetjük egész éven át a gazdanövényeket, magát az arankát is elpusztítjuk. De ugyanerre elegendő lehet egy gázperzselő is, a tűzvédelmi szempontokat figyelembe véve akár azzal is elvégezhetjük a foltkezelést. Alapszabály, hogy a folt méreténél mindig nagyobb, akár egy méterrel szélesebb körben végezzük az irtást. A cél a maghozás (6. kép) megakadályozása. Lucernavetésekben a kontakt hatóanyagú gyomirtó szerekkel végzett foltkezelés is eredményre vezet, amely a lucernatöveket nem károsítja, de a zöld növedék leszárításával megszünteti az aranka életfeltételeit. Azonban lucernában a védekezés első lépése a fémzárolt, garantáltan arankamentes vetőmag használata!

6. kép: Virágzó, magot nevelő aranka

Azt, hogy mi lesz az arankafertőzéssel hosszabb távon, nem tudnám most megmondani. Míg az őszi mélyszántások a művelt területeken valamelyest kordában tartották a fertőzést, a jelenleg egyre szélesebb körben alkalmazott sekély, forgatás nélküli, no-till, min-till stb. művelési módoknál még nem lehet megmondani, milyen hatással lesznek a terjedésére. Valószínűsíthető, hogy ezek kedveznek az arankának. Ezért is érdemes már a táblaszéleken megfogni ezt az élősködő növényt, esélyt sem adva a felszaporodására! Még most sem késő lekezelni a virágzó, éppen magot hozó foltokat!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A hódok is gyéríthetők, de nem vadászhatók

2024. április 23. 13:40

A hódok a csemetékkel és több méter átmérőjű fákkal is megbirkóznak. Nem kerülik ki a védett fajokat sem, így az őshonos fűzfák és a nyárfák is a fogaik közé kerülnek.

Különleges áttelelő madárfajok jelentek meg a Dél-Alföldön

2024. március 9. 16:10

Hazánk melegedő éghajlata következtében egyre több olyan madárfaj telel át az ország déli részének vizes élőhelyein, amelyek eddig egyáltalán nem vagy a jelenlegi egyedszámban nem voltak jellemzőek a környéken.

Túl meleg az idő, ez odacsaphat a vetéseknek

2024. január 21. 08:10

Az optimálisnál enyhébb az idő, és a jövő héten még éjszaka sem várhatók fagyok. A kórokozók és kártevők egyelőre nem gyérültek számottevően, ami tavasztól visszaüthet a vetésekre.

A tél madarai – szántóföldi élőhelyek

2024. január 10. 10:10

A téli hónapok zordságát, a hideget a szántóföldeken és azok környezetében minden jelen levő élőlény megérzi. A kultúrnövények, valamint a rajtuk élő, táplálkozó kártevők és kórokozók is. Ez alól a madárvilág sem kivétel, így a tél átvészelése ezeknek az állandó testhőmérsékletű állatoknak meglehetősen komoly kihívást jelent.

Kertészeti növényvédelmi előrejelzés: károsít az almamoly és a lisztharmat

2022. június 29. 10:12

A rovarkártevőknek kedvez ez az időjárás, egyedül az általános levéltetű fertőzöttség csökkent minimálisra.

Frisspiaci cseresznye termesztése „kompakt váza” koronán

2019. március 24. 06:18

Hazánkban egyre több termelő kacérkodik a cseresznyetermesztés gondolatával. Vonzó az érésidejéből adódó korai árbevétel, a viszonylagos magas eladási ár, valamint a régmúltra visszanyúló termesztési hagyomány.

Járvány lehet a szőlőkben, az almát a varasodás veszélyezteti

2018. május 16. 13:49

A szőlő, a szeder, a mogyoró, az alma, a körte, a cseresznye, a meggy és a barack növényvédelméről.

Repce Különszám – ingyenesen letölthető szakmai kiadvány (PDF)

2019. február 26. 09:52

A Nufarmer magazin tavaszi különszámának főszereplője a repce, köszönhetően annak, hogy – bár Magyarországon nem mindenhol optimálisak számára a feltételek – az egyik legnagyobb árbevételű kultúra, stabil piaccal.