22℃ 11℃
április 29. Péter, Katalin, Roberta
Zöldség

Hajtatott zöldségnövények talajhőmérséklet-igénye

Agrofórum Online

Régi mondás, „hideg fej, meleg láb”, ami a holland kertészeknek is a szlogenje, nemcsak az emberi gondolkodásra értik – bár többnyire így élnek, ez az alaptermészetük –, a zöldséghajtatásban, ha nem is egészen szó szerint, de fiziológiai törvényként a termesztés-technológiában is alkalmazzák. Legyen a gyökér mindig meleg közegben!

A növény tápanyagfelvételét befolyásoló tényezőket alapvetően három csoportba soroljuk:

  • talaj és gyökérközeg tényezők,
  • klimatikus tényezők és
  • növényi tényezők.

A talaj, illetve a talaj nélküli, vízkultúrás termesztésben a víz- és a tápanyagfelvétel esetében a hőmérsékletnek meghatározó szerepe van. Ez vonatkozik a vízre és a tápanyag-hasznosulás sebességére, de értendő különböző mértékben az egyes tápelemekre, és azon belül az ionformákra is.

A meleg igényes zöldségfajok esetében (uborka, sárgadinnye, paprika, tojásgyümölcs, paradicsom) a közeg hőmérsékletének 10 °C-al való növelése – de csak bizonyos határok között (!), az úgynevezett biológiai küszöbértéktől a hőoptimumig – megkétszerezi a vízfelvételt, és adott idő alatt a növények szárazanyag-produkcióját is, ami 1 °C-onként 10%-kal nő.

A talaj hőmérséklete és a víz- és a tápanyagfelvétel kapcsán szokás direkt és közvetett kapcsolatról beszélni. Direkt hatás, hogy az optimálisnál alacsonyabb hőmérsékleten a gyökérsejtek rugalmassága csökken, a membránok merevebbek, ennek következtében aktivitásuk mérséklődik, ionáteresztő képességük és vízfelvételük romlik. A hidegtűrők (fejes saláta, hónapos retek és káposztafélék) esetében a tápanyagfelvétel alsó határa 3-5 °C között, míg a meleg igényeseknél, paradicsomnál 8-10 °C; paprikánál, kabakosoknál és padlizsánnál megközelítőleg 11-13 °C között van.

Direkt hatás továbbá, hogy a melegebb közegben a tápanyagok jobban oldódnak, aminek az egyébként is lassabban oldódó anionok esetében (pl. foszfor, molibdén, kén) van nagyobb jelentősége. De! A termesztési gyakorlatból ismert, ugyanakkor a pontos fiziológiai oka még nincs minden vonatkozásban tisztázva, hogy az ionfelvétel ütemét a túl magas közeghőmérséklet (optimum felett 4-5 °C-kal) is csökkentheti, aminek jelentősége elsősorban a vízkultúrás (függesztett vályús hajtatás) és a konténeres termesztésben van, talajos termesztésben (homokon) legfeljebb a késő tavaszi ültetéseknél tapasztalható.

A közvetett hatások bonyolultabbak, példa lehet az alacsony hőmérséklet légzést, és ezáltal az aktív víz- és ionfelvételt lassító hatása. Az alacsony hőmérséklet a növények tápanyagigényének csökkentése által is mérsékelheti a tápanyagfelvételt.

A palántanevelés módja sokáig nehezítette, esetenként kizárta a tápkocka és cserépföldek hőmérsékletének szabályozását. Földön, talajfűtés nélküli körülmények között legfeljebb a légtér hőmérsékletét lehetett változtatni, a palánták gyökerei messze az optimum érték alatt voltak tartva, aminek egyik gyakori kísérő jelensége volt a foszforhiány. Csírázást követően, szikleveles korban – a megnyúlás veszélye miatt – 5-7 °C-kal alacsonyabb tápkockaföld hőmérséklet tartása mindenképpen indokolt, mint később, a szikleveles kort követően, a lomblevelek megjelenésétől a kiültetésig, amikor a melegigényeseknél 20-25 °C, a hidegtűrők esetében 15-20 °C számít kedvezőnek.

Kiültetést követően minden hajtatott zöldségnövény érzékeny a talaj hőmérsékletére, közeghőmérséklet vonatkozásában a legkritikusabb technológiai szakasznak számít. Hideg talaj, pontosabban az optimálisnál alacsonyabb hőmérséklet esetén, a lassú gyökeresedés és az ugyancsak lassú víz- és tápanyagfelvétel következtében késik a virágzás, elhúzódik az lomblevelek képződése. Gyakori a tápanyaghiány tünetek megjelenése még a legjobban feltöltött talajok esetében is, sokszor tapasztalható, hogy az egyébként mindig alsó és középső leveleken jelentkező nitrogén és magnézium levélklorózis átmenetileg a hajtásokon jelentkezik először. Oka: napsütés hatására a hajtatóház légtere felmelegszik, a lombozat igényelné már a tápanyagot, amit a gyökerek a hideg talajból csak lassabban képesek felvenni, de a növényen belüli akropetális tápanyagmozgás (reutilizáció) is lassúbb, mint ahogy azt a hajtások tápanyag-beépülése szükségessé tenné.

A paprika esetében a közeg hőmérsékletét – mint ahogy a léghőmérsékletet is – a fényviszonyokhoz kell igazítani, télen 18-19 °C, nyáron 19-21 °C. A túl alacsony hőmérséklet felborítja a növekedési egyensúlyt, aminek jelei a csokrosodó termésképzés, az abnormális méretű virágok megjelenése, és a partenokarp, szabálytalan alakú termések kötődése. Ezzel szemben a túl magas talajhőmérséklet – fényhiányos időszakban – virág- és terméselrúgást okozhat, súlyosabb esetben a vízfelvétel egyensúlyának felborulása a szár és levélerek repedését is kiválthatja (1. kép).

1. kép: Túl meleg közeg és az intenzív öntözés következtében felrepedt levélerezet

Paradicsom esetében az optimális közeghőmérséklet – a fejlődési fázistól függően – 17-20 °C, talaj nélküli termesztésben, ahol lehetőség van a pontosabb szabályozására, nappal 17–20 °C, éjszaka pedig 16–18 °C tartása indokolt. Ennél 1-2 °C-kal magasabb hőmérsékletet a palántanevelési és gyökeresedési időszakban igényli, ugyanakkor tartósan fényszegény, borús időben indokolt az optimumhoz képest ugyancsak 1-2 °C-kal alacsonyabbat tartani. Az optimálisnál alacsonyabb talajhőmérsékleten a gyökér növekedése mérséklődik, és a tápanyagfelvétel is lelassul.

Az uborka az a zöldségnövény, amelynek fejlődését és terméshozamát a termesztőközeg hőmérséklete a legnagyobb mértékben meghatározza. Ezzel magyarázható a korábban széles körben sikeresen alkalmazott szalmabálás uborkahajtatás, amely alkalmazásakor a bomló szerves trágya a gyökereket melegen tartotta. Az uborka esetében a gyökérzóna optimális hőmérséklete kedvező fényviszonyok esetén 20-25 °C, gyenge fényviszonyok mellett 19-21 °C, minimálisan 18 °C, több meleget a többi zöldségféléhez hasonlóan a palántanevelési és ültetés utáni időszakban igényli, káros hatással van a 18 °C alatti és 35 °C feletti hőmérséklet. A gyökérközeg hőmérsékletének kiegyenlítettnek kell lennie, csak minimális napi ingadozás lehetséges, minél közelebb áll az optimumhoz, annál jobban tűri az uborka a kedvezőtlen stresszhatásokat.

Padlizsán számára az optimális gyökérközeg-hőmérséklet 18-20 °C nappal, mely éjszaka vagy borús időben csökkenhet 2-3 °C-kal.

A salátánál a nagy meleg kifejezetten hátráltatja a kelést, 30 °C feletti hőmérsékleten a csírázás vontatottá válik, esetenként a mag teljesen el is fekszik.

A hidegtűrők esetében (fejes saláta, káposztafélék, hónapos retek) kisebb a jelentősége a talaj hőmérsékletének, a szárazanyag képződését és a terméseredményeket kevésbé befolyásolja. Csírázás már 2-3 °C-on megindul, optimálisnak a 10-15 °C közötti, egyes fajok esetében (pl. karfiol) 1-2 °C-kal magasabb hőmérséklet tekinthető kedvezőnek, általánosságban megállapítható, hogy kedvezőtlenebb hatása a meleg közegnek van (pl. fejes saláta).

Talaj nélküli (izolált) termesztés esetén és palántaneveléskor több, hagyományos, azaz talajos termesztésnél minimális lehetősége van a termesztőnek a gyökérközeg hőmérsékletének szabályozására. Talajtakarással, az ültetési idő helyes megválasztásával, az öntözővíz hőmérsékletének változtatásával némi hatás elérhető, ami azért – figyelembe véve az 1 °C-kénti 10%-os szárazanyag-gyarapodást – nem elhanyagolható.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Új tájfajta a kínálatban: megérkezett a Herencsényi paradicsom

2025. április 25. 13:10

A hazai tájfajta paradicsomok népszerűsítésében úttörő szerepet vállaló Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) idén új fajtával bővíti palettáját.

Téli Parázs: a nagydobosi sütőtök újjászületése

2025. április 17. 08:10

Egy házaspár húsz éve dolgozik azon, hogy a legendás nagydobosi sütőtök újra méltó helyére kerüljön a magyar gasztronómiában.

Az oltott növények jelentősége a zöldséghajtatásban

2025. április 2. 11:10

Az oltást eredetileg a monokultúra miatt kezdték el használni, hogy növényvédelmi problémákat kerüljenek el általa.

A magyar dinnyetermesztők átálltak a vöröshagymára is

2025. február 24. 08:10

A vöröshagyma termesztése csak profi termelés, és korszerű, magas hozamú fajták használata mellett jövedelmező.

Mikor ültethetők ki a kertbe a palánták?

2023. március 6. 04:36

Saját vetésből származó palántáim elég nagyra megnőttek már, a rendelkezésre álló helyüket is kinőtték. Mikor ültethetők a kertbe? Esetleg fátyolfóliás takarással kihelyezhetők már most is?

Mi okozza barna, kiemelkedő vonalak fejlődését álló muskátlik levelein?

2024. március 24. 04:39

Muskátlipalántáimon a fóliaalagútban olyan furcsa tüneteket láttam megjelenni, amik eddig még nem fordultak elő. Álló muskátlik levelein barna, kissé kiemelkedő vonalak fejlődtek. Csak egyes fajtákon gyakori, bizonyos fajtákon nem látni. Mi okozhatja?

Mely zöldségfajok magjaiból érdemes előzetesen palántát nevelni?

2024. február 8. 04:40

Kezdő kertészkedő vagyok, ezért fordulok Önökhöz egy kérdéssel. Mely zöldségfajok azok, melyek magjából érdemes, szükséges előzetesen palántát nevelni?

Szegedi siker: világszerte hasznosíthatják a szabadalommal védett baktériumtörzset

2018. február 7. 12:35

A zöldségtermesztésben különösen nagy károkat okozó baktériumok és gombák ellen találtak új baktériumtörzset a Szegedi Tudományegyetem kutatói.