Zöldség
Zöldség

Hajtatott paradicsom fitotechnikai munkái I. – Paradicsom felkötözése, szár rogyasztása és kacsozás

Hajtatott paradicsom fitotechnikai munkái I. – Paradicsom felkötözése, szár rogyasztása és kacsozás

Agrofórum Online

Az elmúlt években tapasztalt munkaerő-drágulás a hajtatott növények közül a paradicsomot érintette leginkább. A szedés, ami általában a kertészeti növények esetében a kézimunkának legkevesebb részét teszi ki - a hajtatott paradicsomnál ez mindössze ~30% - viszont más zöldségfélékhez képest jelentős az ápolási, azon belül is a fitotechnikai munka aránya, ami nem gépesíthető.

A kertészek, egyrészt a munkaerő-, másrészt az energiaköltségek drágulásának betudhatóan a lényegesen nagyobb beruházási költségeket igénylő talaj nélküli termesztés felé fordultak, ahol lehetőség nyílik a nagyobb termésátlagokkal a növekvő költségeket ellensúlyozni, a termésbiztonságot javítani. Ugyanakkor még mindig jelentős felületet tesznek ki azok a gazdaságok, ahol talajon, lényegesen kisebb termésátlagok és szerényebb jövedelem mellett hajtatnak, ezekben az üzemekben is kulcskérdés a talpon maradás miatt a fitotechnikai munkák szakszerű végzése, a költségek ilyen vonatkozású csökkentése.

A növényápolási munkák két csoportra oszthatók:

  • ökotechnikai munkák (klímaszabályozás, növényvédelem, öntözés, tápanyagellátás) és
  • fitotechnikai munkák (növények felkötözése, zsinórra vezetése, levelezés, oldalhajtások eltávolítása, tetejezés stb.).

Hajtatásban a paradicsomot zsinór segítségével támrendszerre vezetik, ebből adódóan az első ápolási munkafázis a felkötözés, azaz a növények rögzítése. Két módja van:

  • kései ültetésű, azaz a rövid tenyészidejű hajtatásnál elegendő a zsinór egyik végét a növény nyakához (szárához) kötni, vagy ültetéskor a tápkocka alá a földbe elhelyezni, a másikat a növénytartó dróthoz felkötni, illetve
  • hosszabb termesztésnél – így a talaj nélküli hajtatás esetén is – a zsinórt először speciális kampóra vagy kerekes rögzítőre tekerik, amely lehetővé teszi a zsineg hosszának változtatását, és csak ezt követően kötik a huzalhoz.

A munkához némi gyakorlatra és tapasztalatra van szükség, hogy a zsineg elég biztosan tartsa a növényt, ugyanakkor idővel ne szorítsa el a szárat.

A zsineg hossza, azaz a függőleges állapotban levő szárrész magassága mindig a termesztő berendezéstől függ. Kisebb légterű fóliák alatt 2-2,5 méter (1. kép), modern üvegházakban 3-4 méter. Fontos, hogy a funkcióképes levelekkel bíró szárrész és a zöld fürtök ne elfektetve, hanem függőleges helyzetben legyenek.

1. kép: Hagyományos felkötözés kisebb légtérrel rendelkező fóliablokk hajtatóházban.

A szár zsineg köré történő igazítását, vagy ismertebb nevén a tekerést folyamatosan kell végezni. A hajtásnak a zsinórhoz mindig azonos irányba történő igazításával elkerülhetjük a növény lecsúszását. A hagyományos tekerés helyett – ami generatív irányba befolyásolja a fejlődést – egyre gyakrabban rögzítik a szárat műanyag tartókkal, klipszek segítségével (2. kép). A tekeréssel ellentétben a műanyag tartós rögzítés vegetatív növekedést indukál, és azáltal, hogy a szár nem érintkezik a zsineggel, csökken a szürkepenész fertőzésének veszélye.

2. kép: A paradicsomszár tekerése helyett egyre több kertészetben a szár rögzítéséhez műanyag klipszeket használnak.

Rogyasztásnak (szárelfektetésnek) elsősorban a hosszú-kultúrás termesztésben van jelentősége, ahol a paradicsom szára a tenyészidő végére a 10-12 métert is eléri. A növekedési ütemtől függően a zsinórt folyamatosan hetente, másfél hetente utána engedik, és a csupasz szárakat a földbe szúrt alátámasztó vasakra fektetik. A tartókat 1,0-1,5 méterenként helyezik el olyan magasságban, hogy a még érésben lévő fürtök ne érjenek a talajhoz (3. kép).

A kacsozást, a levelezés mellett a legtöbb folyamatos kézimunkát igénylő tevékenységet célszerű minél korábban elvégezni, mikor még a hajtások hossza nem haladta meg az 5-6 cm-t. Ekkor még nem jelentős a letört kacsokkal járó energiaveszteség, és a keletkező nyílt sebfelület is kisebb, amiből adódóan mérsékeltebb a baktériumos, de mindenekelőtt a gombás fertőzésnek (botrítisz) a veszélye. Ez utóbbi jelentősége nem elhanyagolható, ha arra gondolunk, hogy milyen nehéz a szedés idején a vegyszeres védekezést az élelmezési várakozási idő pontos betartásával megvalósítani.

Vannak, akik vitatják a korai, egészen rövid kacsok eltávolítását, mondván az ilyen rövid kacsok után új oldalhajtások fejlődnek. Ha nem valami rendkívül vilurens fajtáról, vagy nagyon erős vegetatív jellegű növekedésről van szó, ez nem történik meg. A hajtások eltávolítását ugyancsak növényvédelmi okokból kifolyólag tanácsos kézzel és nem késsel vagy ollóval végezni a vírusfertőzések elkerülése érdekében.

Nem tépjük a levélhónaljból kifejlődő oldalhajtásokat, hanem törjük, olyan formán, hogy az egyik ujjunkkal a kacsot megtámasztjuk, a másikkal egy határozott mozdulattal felfelé emelve lepattintjuk. Ezzel elkerülhető a nagy sérülési felület, ami a fertőzések gyakori helye (4. és 5. kép).   A sebfelület gyorsabb beszáradása miatt – amennyire ezt a munkaszervezés lehetővé teszi – jobb, ha a reggeli, illetve déli órákra időzítjük, amikor a beszáradás gyorsabb. (Ilyenkor a növényturgor is nagyobb, könnyebben pattan, és nem tépődik, szakad a kacs vagy a levél.) Kivételnek tekinthető az az eset, amikor télen vagy kora tavasszal nagyon rosszak a fényviszonyok, és ebből adódóan gyenge a lombnövekedés, ilyenkor érdemes átmenetileg a felső egy-három oldalhajtást meghagyni addig, amíg a növény kondíciója javulni kezd. Ugyanakkor kései eltávolításukkal jelentős mértékben rontjuk az alsóbb levelek és fürtök fényellátottságát, levegőzöttségét.

Az utóbbi időben terjed az oltott palánta használata, ami az alany hatásának köszönhetően erősebb vegetatív növekedést, és intenzívebb virágrügyképződést generál, lehetőséget adva arra, hogy 2-3 szárat neveljünk egy növényből.

6. kép: Két szárra történő nevelés esetén a hajtások rögzítése megoldható műanyag tartókkal.

Így a növénysűrűség a berendezéstől függően télen 2-2,5, nyáron 3,3-4,2 növekedési csúcs (hajtás) négyzetméterenként, ezeket vagy műanyag tartók segítségével rögzítjük a főszárat tartó zsineghez (6. kép), vagy csak egyszerűen arra rátekerjük. A növénycsúcs számának növelését alapvetően az ültetés ideje, a fajta, a palánta típusa és a növénykondíció határozza meg.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Jelentős drágulást okoz a csapadék az uborkánál

2024. június 10. 14:40

A több mint 30%-os emelkedéssel a nagybani árak jelenleg 4-5 PLN/kg (360-455 Ft/kg) között mozognak, és a drágulás még aligha ért véget.

A talaj nélküli termesztésből származó paprikának valóban gyengébb a beltartalma? Most kiderült!

2024. június 10. 09:10

A fogyasztók nem találtak különbséget a két termesztőközegen termett paprikabogyók között, rácáfolva a közkeletű vélekedésre.

Zöldséges vetésforgóban másodnövényként jól termeszthető a cékla

2024. június 7. 14:10

A cékla fényigénye nagy, az árnyékos környezet (pl. köztestermesztés) kevésbé a termés tömegére, inkább minőségére van kedvezőtlen hatással.

Fejes saláta helyett nyáron a római, más néven kötözősaláta termesztése javasolt

2024. június 5. 16:10

A kötözősaláta egyéves, a fészkesvirágúak családjához tartozó levélzöldségféle. Gyökérzete nem hatol mélyen a talajba.

Mi lehet az oka, hogy foltosodnak a paradicsombogyók?

2023. július 8. 04:38

Valamiért foltosodnak a paradicsombogyók, mi lehet az oka? Büdös bogár vagy esetleg valami betegség? A levelek zöme szinte mindegyik egyszínű, nem nagyon látszik rajta foltosodás, pár levél kicsit bepöndörödött. Inkább a termésen látszik ez a fajta elváltozás.

Kerti kalendárium – júliusi teendők a házikertben

2020. július 14. 13:13

Júliusban is várnak ránk a díszkertben gondozott növények, a veteményest lakó zöldségfélék, a gyümölcsfák, a gyógy-és fűszernövények, sőt a gyep is. Előtérbe kerülnek a júliusban károsító kórokozók és kártevők, fokozottan ügyelnünk kell az öntözésre és a gyomnövényekre is.

Nagy az eltérés a zöldség- és a gyümölcstermékpályák között

2018. november 6. 11:47

Az EU-csatlakozást megelőző időszak átlagában Magyarország zöldségtermő területe meghaladta a 100 ezer hektárt, de a vetésterület az elmúlt években a 74 ezer hektárt sem érte el.

29,1 ezer tonna gyorsfagyasztott zöldséget hívott vissza a Greenyard

2018. július 13. 16:32

A rendelkezésre álló adatok alátámasztják, hogy a szennyeződés a Greenyard vállalat magyarországi üzemében történt.