A káposztafélék jelenleg hazánkban a nagyobb felületen termesztett zöldségfélék közé tartoznak, összes termesztőfelületük az utóbbi években 4000 ha körül mozog. Ennek közel 50%-át teszi ki a fejeskáposzta, a sorban őt követi a kelkáposzta, a karfiol, a karalábé és a vöröskáposzta, majd jelentősen kisebb felülettel az egyéb fajok, ilyen a brokkoli és a kínai kel, melyekkel kapcsolatos termesztési kedve évről évre nő.
A termesztés technológiai színvonala területenként és termelőnként erősen eltérő lehet. Jó példa erre az öntözési technológia. A legelterjedtebb módszer az öntöződobos öntözés, de az utóbbi években sokat növekedett a mikroszórófejes területek aránya, sőt egyes helyeken, az egyre fokozódó csapadékhiány miatt, a csepegtetőcsöves öntözés is elkezdett teret hódítani. Ezzel szemben az ország jó vízellátottságú pontjain még mindig találkozhatunk öntözetlen területekkel is.
A termelők munkáját nehezíti, hogy nyaraink egyre melegebbek és szárazabbak, ami nem kedvez a káposztafélék termelésének. Emellett problémát jelent az egyre súlyosbodó munkaerőhiány, továbbá a folyamatos növényvédőszer-kivonások is, hiszen egyre szűkül a kártevők és kórokozók elleni védekezés lehetőségeinek köre.
A problémák megoldásához a Syngenta Kft. igyekszik segítséget nyújtani a termelőknek genetikai vagy kémiai megoldásokkal, a továbbiakban ezek közül említenénk meg néhányat.
Munkaerő-probléma
Azt hiszem mindnyájan, akik a kertészeti növénytermesztéssel foglalkoztunk, tapasztaltuk már, hogy e növények előállításának kézimunka igénye igen jelentős. Sajnos azonban az utóbbi évek tendenciája azt mutatja, hogy az ilyen munkák elvégzésére egyre nehezebb embert találni, folyamatosan nő a munkaerőhiány, ezért mindenki igyekszik a folyamatok leegyszerűsítésére, gyorsítására. Ilyen munkafolyamat például a karfiol rózsák betakargatása a tűző nap elől. A Syngenta Zöldség Vetőmag kínálatában vannak olyan karfiolfajták, melyek öntakarása kiemelkedő, ilyen például nyári termesztésben a Kamino F1, őszi termesztésben pedig az Almagro F1. Ezek nagy előnye, hogy nem kell olyan sok időt fordítani a takargatásukra. Szintén ebben segít az úgynevezett Destinica genetikájú Andromeda F1 fajta, melynek erőssége, hogy genetikailag nem képes sárgulásra, ezzel megelőzve a foltos karfiolrózsák megjelenését. A betakarítás gyorsításában, tervezhetőségében is segítségünkre lehet a korábban említett Kamino F1: termesztői tapasztalatok is igazolják, hogy ez a fajta megbízhatóan tartja 70-75 napos tenyészidejét az időjárási körülményektől függetlenül.
A növényvédemi munkák gyorsítására bár apróságnak tűnhet, de mégis nagy segítség lehet különböző, több hatóanyag-komponensű készítmények használata: ilyen a bagolylepkék ellen kisebb kultúrákban engedélyezett Ampligo, valamint a levéltetvek ellen használható Judo készítmény. Mindkét termék komplex rovarölő szer, mely a széles spektrumú kontakt hatóanyag mellett tartalmaz egy specifikusabb, felszívódó hatóanyagot is.
Forró nyarak
A klímaváltozás a zöldségfélék közül talán a káposztaféléket érintette leginkább. A hektikus időjárási tényezők közül a káposzta esetében a legkritikusabb talán a nyári magas hőmérséklet, ami az utóbbi években alacsony és rendkívül kiegyenlítetlen csapadékmennyiséggel társult. Ilyen körülmények között a növények szenvednek, biológiájuk felborul, növekedésük leáll, sokkal érzékenyebbé válnak a betegségekre. Mivel ezek a tényezők egyre általánosabbak, érdemes olyan fajtát választani, amely kiváló stressztoleranciával rendelkezik. A Syngenta Kft. fejeskáposzta-kínálatában több fajta is ilyen tulajdonsággal rendelkezik. Ilyenek például a friss piaci értékesítésre javasolt Katator F1 és Toreador F1 is.
Amennyiben valamilyen külső segítséget is szeretnénk a növénynek adni, érdemes lehet gombaölőként azoxistrobin hatóanyagú készítményt választani. Ilyenek az Amistar termékcsalád tagjai. Ez a hatóanyag ugyanis gombaölő hatásán kívül a növényre pozitív élettani hatást is gyakorol: úgynevezett „zöldítő hatást”, mely elősegíti a szénhidrátok beépülését ezzel erősítve a növényt.
A káposztaféléket érintő növényvédelmi kihívások
A káposztafélék termelésének kulcsfontosságú eleme a megfelelő növényvédelem: az egyes kórokozók és kártevők ellen elengedhetetlen a védekezés. A vírusos betegségek (Cauliflover mosaic virus, Turnip mosaic virus) e kultúrnövények esetében nem okoznak jelentős problémát, ezzel szemben a baktériumos betegségek, közülük is kiemelten a káposzta xantomonászos betegségének (Xanthomonas campestris pv. campestris) megjelenése meghatározza a káposzta termeszthetőségét. A betegség látványos tünete a levelek szélétől induló „V” alakú foltok, a fertőzött növény torzsájában jól megfigyelhető a szállító edénynyalábok feketedése, elhalása, ami súlyos esetben akár a növények teljes pusztulásához is vezethet. A betegség az állományban foltokban jelentkezik, elsőként általában a mélyebben fekvő, vízállásos részeken, de csapadékos időjárás esetén az egész állományra kiterjedhet.
A káposztafélék plazmodiofórás gyökérgolyvája (Plasmodiophora brassicae) a savanyúbb talajokon okozhat nagyobb gondot. A fertőzött növények lankadnak, fejlődésük visszamarad, tápanyagellátásukban zavar lép fel, melyet a gyökéren megjelenő henger vagy gömb alakú daganatok, „golyvák” okoznak.
A levéltüneteket okozó gombás betegségek közül fontos kiemelni a káposzta peronoszpórás és alternáriás betegségét. A káposztaperonoszpóra (Peronospora brassicae) már szikleveles kortól képes fertőzni, ezért a palántanevelés egyik fontos eleme az ellene történő védekezés. A levelek sárgulnak, rajtuk fehér penészgyep jelenik meg, az idősebb leveleken ezek a foltok erek által határoltak. Az alternáriás betegség (Alternaria brassicae, A. brassicola) szintén már fiatal korban megjelenhet, de az előzővel ellentétben, idősebb állományban is képes nagy gondot okozni. A leveleken jellegzetes zónázott foltokként jelenik meg, de minden növényi részen okozhat tüneteket, még a karfiolrózsákon is, amik ez által veszítenek piaci értékükből.
A káposztafélék fuzáriumos sárgasága (Fusarium oxysporum f. sp. conglutinans) elsősorban a talajból fertőz, melynek első jeleként az alsó idősebb levelek sárgulnak, majd elszáradnak. A torzsát felvágva ebben az esetben is tapasztalható teljes vagy részleges edénynyaláb-elhalás, ami szintén tőpusztuláshoz vezethet. Napjainkban jelentősége a rezisztencianemesítésnek köszönhetően visszaszorulóban van.
Kártevőket tekintve elmondható, hogy az idei évben a száraz, meleg időjárás következtében különösen nagy gondot okoztak a különböző földibolhafajok (Phyllotreta sp.). A korábbi években rájuk csupán a fiatal növények kártevőjeként tekintettünk, de az idei évben megmutatták, hogy túlszaporodásuk esetén állomány szinten is képesek jelentős problémát okozni.
A meleg időjárás szintén segíti a tripszfajok, így a káposztát károsító dohánytripsz (Thrips tabaci) szaporodását is. Kártételük látványos: tigmotaktikus viselkedésük miatt behúzódnak a káposztalevelek közé, ahol szaporodnak és táplálkoznak, majd szívogatásuk helyén hegszövet képződik. Ez a nyári káposzták esetében akár a fej 20-25%-át is érintheti. Sajnos a már bejutott egyedeket növényvédőszerrel nem tudjuk kellő módon elérni, ellenük egyedül a rezisztencia lehet védekezési megoldás.
Ami az egyik kártevő számára előny az a másik szempontjából hátrány. Idén két másik fontos kártevő, a káposztalégy (Phorbia brassicae) és a kerti liszteske (Aleyrodes proletella) kártétele nem volt annyira jelentős, mint az előző években. Ezzel szemben óriási gondot okozott a különböző hernyók elleni védekezés. A bagolylepkék (Mamestra brassicae, Agrotis segetum, Autographa gamma) és egyéb lepkefajok (Plutella maculipennis, Pieris brassicae) szinte folyamatos rajzása megnehezítette a lárvák elleni célzott védekezést. Azok a leveleket ablakosítva vagy a fejekbe berágva súlyos károkat okoztak egyes termőtájakon.
Az elérhető kémiai védekezési lehetőségek
Az utóbbi években megfigyelhető, hogy az egyre erősödő kártevő- és kórokozónyomás ellenére, egyre kevesebb eszköz áll rendelkezésünkre az ellenük történő védekezéshez. Kijelenthető, hogy a közelmúltban több készítményt veszítettünk el, mint amennyi engedélyezésre került, és volt néhány, mely olyan hatóanyagot tartalmazott, amely kivonása űrt hagyott maga után. A zöldségnövények esetén ez fokozottan érezhető, de a Syngenta még ezekben a kultúrákban is rendelkezik több olyan készítménnyel, amely hasznos segítséget nyújt a termelőknek.
Gombás betegségek ellen káposztafélékben használható az Amistar és az Amistar Top. Mindkét készítmény tartalmaz azoxistrobint, ami a gombasejt légzésébe beavatkozva okoz pusztulást. Széles hatásspektruma miatt használata kiemelten ajánlott a palántanevelés időszakában. Az Amistar Top készítmény egy másik eltérő hatásmechanizmusú hatóanyagot, difenokonazolt is tartalmaz, ami az egyes gombák sejtfalában lévő szteroid, az ergoszterol bioszintézisét gátolja. Ennek kórokozó-spektruma ugyan szűkebb, de az alternáriás betegséget okozó gombákra a piacon lévő egyik leghatásosabb készítmény. Mindkét hatóanyag felszívódó és transzlaminális, ezért tartósabb védelmet biztosít a kórokozókkal szemben.
Kártevő rovarok ellen káposztafélékben engedélyezett a régóta ismert Karate Zeon, melynek hatóanyaga a lambda-cihalotrin, egy rendkívül széles hatásspektrumú idegméreg. Kontakt, a növény szöveteibe nem szívódik be, de mikrokapszulázott formulációjának köszönhetően hatása elnyújtott. Érintő és gyomorméreg is, gyors taglózó hatása szinte minden rovarra hat. Ezt a hatóanyagot tartalmazza a már korábban említett Judo és Ampligo is.
A Judo a lambda-cihalotrin mellett pirimikarbot tartalmaz. Ez egy specifikusan csak tetvekre ható idegméreg, taglózó hatással. A növény szöveteibe beszívódik és csúcsi irányba transzlokálódik. Az Ampligo a lambda-cihalotrin és a klórantraniliprol gyári kombinációja. Az utóbbi hatóanyag egy különleges hatásmechanizmusú vegyület, ami a rovarok izomsejtjeire hat, azokat mozgásképtelenné téve. A kártevők táplálkozása megszűnik, majd elpusztulnak. Érintő méregként és a növénybe felszívódva is kifejti hatását alacsony dózisban is. A megfelelő hatás eléréséhez azonban kulcsfontosságú a permetlé pH-beállítása, a klórantraniliprol pH-optimuma 4.
A folyamatos szerkivonások ellenére a Syngenta igyekszik újabb hatóanyagok bevezetésére is. Ennek gyümölcse az emamektin-benzoát hatóanyagú Affirm új engedélyokirata is, mely így már káposztafélék széles körében is alkalmazható. Hatóanyaga idegméreg, mely a növények parenchimaszövetébe beszívódva a hernyófélék gyors bénulását okozza. A készítmény további nagy előnye, hogy felezési ideje rövid, ezért az élelmezésügyi várakozási idő csupán 3 nap.
Genetikai megoldások
A növényvédőszer-skála szűkülésével egyre nagyobb figyelmet kapnak az egyéb védekezést támogató elemek. Ilyen például az ellenálló, vagy rezisztens fajták választása. Léteznek olyan kórokozók, kártevők, melyek ellen a termesztésben lévő fajtákban már jelen van akár a betegség több rasszára is kiterjedő rezisztencia, azonban vannak olyan növényvédelmi problémák melyekre az ellenálló képesség beépítése is még csak gyerekcipőben jár. Ezek hosszú folyamatok, de biztosan meghatározóak lesznek a jövő zöldségtermesztése szempontjából.
A Syngenta hosszú évek óta foglalkozik a különböző káposztafélék rezisztencianemesítésével. Ennek eredményeképpen a mai fajták említésekor beszélhetünk a fuzáriumrezisztenciáról. E betegség 1- es rassza ellen a korai káposzták kivételével szinte minden fejeskáposzta-fajtában található rezisztencia.
Egyes fajtákban már megtalálható a gyökérgolyva-rezisztencia is. Ilyen a Clarina F1 elnevezésű, antociánosodásra nem hajlamos karfiolfajta, melyre kimagasló rózsaminőség jellemző. Fejeskáposzták közül a Kilaherb F1 tartalmazza ezt a rezisztenciát, karalábéink közül pedig a Fonda F1. Ezeket a fajtákat különösen ajánljuk olyan területeken történő termesztésre, melyek savanyúbbak, ezért a betegség megjelenésének valószínűsége nagyobb.
A legjelentősebb betegségként számon tartott xanthomonasos feketeerűség megfékezésére megfelelő növényvédőszer hiányában csak a fajta rezisztencia lehetne a megoldás, azonban jelenleg a piacon teljes rezisztenciával rendelkező fajta még nem érhető el. A folyamatos rezisztencianemesítésnek és genomi szelekciónak köszönhetően a Syngenta már rendelkezik olyan fejeskáposzta-fajtákkal melyekben nagyfokú xanthomonas-ellenálló képességet tapasztaltunk mind hazai, mind nemzetközi fajtakísérletek során.
Ezek a Toreador F1, a Katator F1 és a Terminator F1. Hasonló tapasztalataink vannak ezekkel a fajtákkal a tripszekkel szembeni ellenálló képesség tekintetében is. Bár a fajták nem rezisztensek az említett baktériumra és kártevőre, az általuk okozott kár mértéke mégis jóval alacsonyabb, ezért fontos eszközei lehetnek a komplex növényvédelemnek.
Fóris-Kuti Kamilla
Fóris Balázs
Syngenta Kft.
