Elkezdődött a káposzta betakarítása Magyarországon. Hazánkban idén mintegy 4 ezer hektárnyi öntözött területen termesztették a vitaminokban, rostanyagokban, valamint ásványi anyagokban gazdag zöldségfélét. Az idei termés a korszerűbb fajtáknak, a magas színvonalú termesztéstechnológiának köszönhetően elegendő lehet a hazai igények ellátására, hangzott el a Syngenta ócsai szakmai napján.
A káposztafélék azon kevés, fontos zöldségfélék közé tartoznak, amelyekből szinte egész évben hazai termesztésből lehetne a fogyasztási igényeket kielégíteni. A káposztafélék rendkívül jó hatással vannak az egészségünkre: vitaminokban, rostanyagokban, ásványi anyagban gazdagok, ugyanakkor kevés kalóriát tartalmaznak. A növény hozzájárul az emésztőrendszer megfelelő működéséhez és erősíti a szervezet védekezőképességét különféle betegségekkel szemben, hangzott el a Syngenta szakmai napján, amelynek ebben az évben a vállalat ócsai zöldségkutató és nemesítő bázisa adott otthont.
A káposzta népszerűsége az elmúlt évtizedben leszálló ágba került, pedig élettani hatásai miatt nagyon fontos lenne, hogy a családok ne csak a divatosabb zöldségféléket fogyasszák. Ráadásul az idei év első felében komoly nehézséget okozott az értékesítésben az üzemi, iskolai konyhák koronavírus-járvány miatti bezárása, ugyanis ez a szegmens használja a legnagyobb mennyiségű káposztafélét.
„A kertészeti termesztésben nincs két egyforma év. Az éghajlatváltozás, valamint az ezzel járó termesztési, növény-egészségügyi kihívások minden évben újabb feladatok elé állítják a termelőket. Az időjárás viszontagságai sajnos ebben az évben sem kímélték őket: a csapadékos nyár kedvezett a gombás és baktériumos betegségek terjedésének. Az egyre szigorúbb uniós növényvédelmi szabályozásnak és a fogyasztók elvárásainak köszönhetően egyre kevesebb a hatékony növényvédelmi megoldás. Az idei évben akár még átlag feletti terméskilátások is lehetnének káposztafélékben, de a rövid idő alatt lezúduló júniusi-júliusi esők, az ezt kövező felmelegedésekkel a baktériumos betegségek melegágyai. Ezek sok bosszúságot és kárt okoztak. Ettől függetlenül a körülbelül 4 ezer hektáros termőterületen termesztett mennyiség a korszerűbb fajtáknak, a magas színvonalú termesztéstechnológiának köszönhetően elegendő lehet a hazai ellátásra”, mondta Antal Gyula, a Syngenta zöldségfélék üzletágvezetője.
Antal Gyula
A hagyományos nemesítés csak nagyon lassan tudja beépíteni azokat a tulajdonságokat, amelyek könnyebbé teszik mind a növényvédelmet, mind a munkaerő-felhasználást úgy, hogy a termék biológiai, táplálkozási, gasztronómiai értéke ne csökkenjen, sőt lehetőleg növekedjen. Magyarországon ma már senki nem termel fejes-, kel- vagy vöröskáposztát, karfiolt, brokkolit, vagy karalábét öntözés nélkül. Ez részben versenyelőny az északi, hagyományos káposztatermelő országokkal szemben, de a költségeket is jelentősen növeli. A Syngenta évtizedekkel ezelőtt kiemelt stratégiai céljává tette a betegségeknek, rovarkártevőknek minél inkább ellenálló új hibridek nemesítését, csökkentve ezzel a terméskockázatot és a tudatos fogyasztók gyanakvását a növényvédő szer felhasználás irányában, ismertette Antal Gyula.
Antal Gyula
Az ócsai szakmai rendezvényen bemutatott új hibridek a termesztés minden szegmensében igazi újdonságnak számítanak. A meghívott vendégek megtekintették az új tárolási, frisspiaci, savanyítási hibrideket, amelyek teljesen egészségesek maradnak nehéz körülmények között is. Megismerkedtek az erős növekedésű, kevesebb műtrágya-felhasználást igénylő, de a legintenzívebb napsütésben is hófehéren maradó karfiolokkal, valamint a gépi betakarításra alkalmas újdonságokkal.
A hazai tudást és hagyományokat, a nyugat-európai tudományos háttérrel ötvözve a Syngenta már több mint 2 évtizede hazai, kontinentális éghajlati körülmények között nemesíti hibridjeit Ócsán, öregbítve a magyar nemesítők hírnevét, tekintélyét. A szektor jövőképe egyelőre homályos, de mindenki törekszik a jobb eredményre a termelőkért és a fogyasztókért.
