Ukrajna fekete-tengeri kikötői le vannak zárva, mióta Oroszország február 24-én több ezer katonát küldött Ukrajnába, és több mint 20 millió tonna gabona rekedt a silókban az országban. Általában Oroszország és Ukrajna adja a globális búzaellátás közel egyharmadát, és az ukrán kikötőkből származó jelentős gabonaexport hiánya hozzájárul a globális élelmiszerválság növekedéséhez. Ukrajna a kukorica- és napraforgóolaj jelentős exportőre is.

A nyugati hatalmak az ukrajnai kikötőkből származó gabonaexport számára „biztonságos folyosók” létrehozásának ötletéről vitatkoztak, bár ehhez orosz hozzájárulásra lenne szükség. „Többször kijelentettük ezzel kapcsolatban, hogy az élelmiszer-probléma megoldásához átfogó megközelítésre van szükség, beleértve az orosz exportra és pénzügyi tranzakciókra kiszabott szankciók feloldását” – mondta Rudenko.

„És ehhez az is szükséges, hogy az ukrán oldalon aknamentesítsenek minden kikötőt, ahol a hajók horgonyoznak. Oroszország készen áll a szükséges humanitárius átutazás biztosítására, amit minden nap megtesz.”

Kijev zsarolásnak tartja

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter gúnyosan fogalmazta meg azt a felvetést, hogy Moszkva meg akarja engedni Ukrajnának a gabonaszállítást. „Nem is találhatna jobb példát a zsarolásra a nemzetközi kapcsolatokban” – mondta a davosi Világgazdasági Fórumon. „Ha valaki elfogadja ezt, úgy gondolom, hogy probléma van az illetővel, és nem szabad túl sok időt vesztegetnünk azzal, hogy megértsük, miért pont az illető állítja ezt.”

Odessza Ukrajna fő mélytengeri kikötője, korábban szinte az összes gabonaexportot bonyolította le. Számos orosz rakétatámadást szenvedett el, és Kijev attól tart, hogy Moszkva más ukrán kikötőihez hasonlóan el akarja foglalni.

London nem küldene hadihajót

Nagy-Britannia kedden közölte, hogy nem tervezi hadihajók küldését, hogy segítsenek elszállítani az élelmiszerexportot Odesszából. Kéthetes mélypontra esett szerdán Párizsban az Euronext búza, miután Oroszország közölte, hogy bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi az ukrán élelmiszerexport tengeri úton történő újraindítását.

Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint Mariupol kikötője, a sekély vizű Azovi-tenger partján fekvő ukrán város, amelyet hosszú ostrom után Oroszország elfoglalt, normálisan működött, miután az orosz erők befejezték az aknák eltávolítását onnan.

Ben Wallace brit védelmi miniszter szerdán felszólította Oroszországot, hogy engedje Ukrajnának gabonaexportját, hogy segítsen azoknak az országoknak, ahol a gabonahiány éhezést okozhat.

Az Afrikai Unió is felszólalt

Szenegál elnöke és az Afrikai Unió elnöke, Macky Sall kijelentette, hogy amikor a következő hetekben Oroszországba és Ukrajnába látogat, arra fogja ösztönözni őket, hogy ne akadályozzák a gabona- és műtrágyaexportot, hogy Afrikában elkerüljék a kiterjedt éhínséget.

Afrika az élelmiszerellátás zavaraitól és az alapvető javak árának emelkedésétől szenved, és ha a helyzet tartós marad, katasztrofális következményekkel járhat – mondta Sall.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint Afrika 54 országának csaknem fele Oroszország és Ukrajna búzaimportjára támaszkodik. Oroszország emellett legalább 11 ország fő műtrágya-szállítója.

Műtrágya-export

Az ENSZ egyik magas rangú tisztviselője a következő napokban Moszkvába látogat, hogy „megvitassák azt a rendszert, amellyel műtrágyákat exportálhatunk” – mondta Vaszilij Nebenzia, Oroszország ENSZ-nagykövete a Reuters hírügynökségnek.

Nebenzia azt mondta, hogy „a műtrágya és a gabona formálisan nem tartozik a szankciók hatálya alá, de vannak logisztikai, szállítási, biztosítási, banki átutalási problémák”, amelyeket az Oroszországgal szemben bevezetett nyugati szankciók okoztak, és amelyek „meggátolnak bennünket abban, hogy szabadon exportáljunk”.