Ha létrejön az EU és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi egyezmény, annak a magyar mezőgazdaság lehet az egyik nagy vesztese. Már most fel kellene készülnünk az erősödő versenyre.
A 2022 februárja óta tartó orosz-ukrán háború alaposan felforgatta nemcsak Európa, de az egész világ gazdaságát is. Az Oroszország elleni nyugati szankciók eredményeképp Magyarország jelentős agrárpiacot veszített el hosszabb távra. Mivel pedig a háború kirobbanását követően a magyar kormány kiviteli tilalmat rendelt el a hazai gabonára, így elvesztettük a 3,5 millió tonna gabonát felvevő olasz piacot is.
Ezzel párhuzamosan Ukrajna számos engedményt kapott a terményei piacra helyezésében, ami a közvetlen szomszédai – köztük hazánk – agrárpiacait borította fel. Mindehhez hozzájárult, hogy tavaly Magyarországnak (is) az évszázad aszályát kellett elviselnie.
A mezőgazdaság teljes termelési volumene 15 százalékkal csökkent, ugyanakkor a felvásárlási árak átlagosan 42 százalékos emelkedése mellett a hazai agrárium kibocsátási értéke 19 százalékkal nőtt, és elérte a 4 ezer milliárd forintot.
Az idei esztendő csalóka, hiszen a termésmennyiségeket a tavalyi katasztrofális bázisév adataihoz viszonyítjuk, a számos ponton javuló statisztika így igen kedvező képet fest a magyar mezőgazdaság helyzetéről, pedig azt érdemes volna árnyalni.
Raskó György agrárközgazdász, agrárvállalkozó a Népszavának nyilatkozva például elmondta, hogy soha nem látott lépéskényszerbe kerülhet a magyar mezőgazdaság, ha az EU szabadkereskedelmi egyezményt köt Ukrajnával. A szakember szerint ez mindenképpen be fog következni, csupán az a kérdés, hogy mikor.
Érdemes volna tehát már most teljesen újragondolni a magyar mezőgazdaság termelését és termékszerkezetét, mert az ukrán terményeknek a mostaninál is markánsabb megjelenése „a magyar búza, kukorica és napraforgó árát a földbe fogja döngölni” – véli Raskó György.
A gond nagyságát mutatja, hogy a hazai vetésterület 85 százalékát foglalják el a kalászos gabonák, a kukorica, a napraforgó és a repce, így a magyar gazdák az ukrán kihívás miatt óriási gondokkal lesznek kénytelenek szembenézni már a közeli jövőben. A tervek szerint a jelenlegi szabályozást két lépcsőben, 2026-tól, illetve 2031-től váltaná fel a korlátok nélküli szabadkereskedelmi egyezmény.
Ha a magyar termelők megmaradnak a hagyományos terményeknél, akkor csúcstechnológiára volna szükség, ezt biztosíthatná ugyanis, hogy a jelenlegi termésátlagokat 20-30 százalékkal növeljék – mutat rá az agrárközgazdász.
Az első figyelmeztető jelek már idén megérkeztek: míg tavaly 100-110 ezer forintért adhatták el a gazdák az étkezési búza tonnáját, addig az idén ez az 55-60 ezer forintos sávban mozog. Az egy hektárra fordított termelési költség pedig olyan magas volt, hogy nagy többségében nem tudtak nyereséget realizálni a termelők.
Ukrajnának életbevágóan fontos pénzhez jutnia, ezért eladási kényszer alakult ki náluk. Az európai piacokon eladásra kínált magyar gabonának már most mindenütt meg kell küzdenie az ukránnal, és ebben az árversenyben nehéz győzni – véli Raskó György.
(Fotó: Saatbau Probstdorfer Ukraine/Facebook)
