A tavalyi évben keletkezett káresemények után mintegy 1680 mezőgazdasági termelő részesült március végéig 2,85 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban, a kifizetéssel érintett összes terület nagysága meghaladja a 20 400 hektárt.
A 2023. évben a tavaszi fagykár és az aszálykár okozta a legjelentősebb károkat. A teljes kárenyhítési juttatás összegéből:
tavaszi fagykárra több mint 863 millió forintot, aszálykárra mintegy 796 millió forintot, jégesőkárra csaknem 480 millió forintot, felhőszakadáskárra mintegy 330 millió forintot, viharkárra megközelítőleg 247 millió forintot, belvízkárra hozzávetőleg 97,5 millió forintot, őszi fagykárra 24,2 millió forintot, a téli fagykárra pedig 13,2 millió forintot folyósít a Magyar Államkincstár.
A kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság és a kárenyhítő juttatás összegének megállapításkor a MÁK a 2022. november 1-től 2023. október 31-ig tartó kárenyhítési időszakban bekövetkezett, a kormányhivatalok által igazolt káreseményeket vette alapul.
Ez a juttatási forma azoknak jár, akik a kárenyhítési hozzájárulás befizették, a teljes értékű kárenyhítő juttatás feltétele pedig a piaci biztosítás megléte is.
Az Agrárminisztérium kiemelt célja, hogy a mezőgazdasági termelők tevékenységének jövedelmezőségét segítse. Ehhez a jövedelembiztonsághoz, a kiszámíthatósághoz járul hozzá a 2012 óta folyamatosan fejlődő mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amelynek első és egyben legfontosabb pillére az agrárkár-enyhítési rendszer.
További két kockázatkezelési eszköz pedig a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás és a mezőgazdasági krízisbiztosítás, melyek ugyancsak a gazdálkodói öngondoskodás tekintetében működik.
Az agrárkár-enyhítési rendszer a rendkívüli, nagy összegű károk megfelelő szintű kezeléséhez 2024-től a magyar KAP Stratégiai terv 2027-ig rendelkezésre álló forrásait is igénybe fogja tudni venni.
