Agrárközélet

A Sano megvásárolja a Solum Mezőgazdasági Zrt.-t

MTI

A bajor tulajdonú Sano - Modern Takarmányozás Kft. megvásárolja a komáromi Solum Mezőgazdasági Zrt.-t és 12 milliárd forintos beruházással a világ egyik legkorszerűbb sertés- és szarvasmarhatelepét alakítja ki - jelentette be pénteken György László Komáromban.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára elmondta, az ügylet az első külföldi tulajdonszerzés egy stratégiai ágazatban, amelyet a kormány engedélyezett az ellenséges felvásárlások megakadályozására hozott törvény értelmében.

A törvény megszületése óta a kormányhoz 80 megkeresés érkezett, eddig tíz esetben született határozat, kilenc ajánlat nem minősült a törvény hatálya alá tartozónak – ismertette a politikus.

Csorba Zsolt, a Sano ügyvezetője az MTI-nek elmondta, a komáromi cég részvényeinek 80 százalékot meghaladó részét vásárolták meg. A fejlesztések során a Solum szarvasmarhatelepén a tejelő tehenek számát 900-ról 2000-re növelik, a Sano saját sertéstelepén pedig 500 kocáról 1200-ra emelik az állományt.

A Sano digitalizált, a mesterséges intelligenciára alapuló mintagazdaságokat alakít ki. A létesítmények működtetése érdekében részt vesz a helyi szakképzésben, valamint kutatás-fejlesztési megállapodást köt a győri egyetemmel – tette hozzá az ügyvezető.

A Solum Zrt. a komáromi Klapka György Termelőszövetkezet utódjaként alakult, 122 résztulajdonosa van, 155 embernek biztosít munkát. A társaság 1600 szarvasmarhát tart, amelyből 770 tejelő tehén. Évente 7 millió liter tejet értékesítenek.

A társaság egyik legjövedelmezőbb ágazata a burgonyatermesztés, 350 hektáron évente 15 ezer tonnát termelnek, a mennyiség 90 százalékát áruházláncoknak értékesítik.

A vállalkozás összesen 1500 hektár szántót művel, ebből 1200 hektáron gépesített öntözőberendezésekkel.

A Solum Zrt. 2018-ban és 2019-ben 3 milliárd forintot meghaladó nettó árbevételt ért el.

 

Kiemelt kép: MTI/Krizsán Csaba

 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Földvásárlás előtt áll? Ezt a hibát ne kövesse el!

2025. október 8. 10:10

Magyarországon földet csak földműves vásárolhat – ehhez pedig szinte kötelező az aranykalászos gazda végzettség.

KÁN Egyetemi Napok: új irányok a növénytáplálásban

2025. szeptember 30. 11:00

A kaposvári KÁN Egyetemi Napok részeként idén is megrendezték a IV. Alkalmazott Növénytudományi Konferenciát, fókuszban a tápanyagutánpótlással.

Nemzetközi figyelem övezi a MATE új MSc szakját

2025. szeptember 15. 15:10

Elindult a MATE Haltenyésztő mérnöki MSc-je, amely a fenntartható akvakultúrában képez új generációt.

Von der Leyen terve: mi marad a gazdáknak?

2025. szeptember 11. 16:10

A Bizottság 300 milliárdos KAP-keretet ígér, védzáradékokkal. A termelők szerint a kockázat így is jelentős.

Egységesítés a szarvasmarha-genetikában: új irányt mutat az EU

2025. augusztus 17. 14:10

Az Európai Unió új, egységes tenyészérték-rendszert vezet be, amely forradalmasíthatja a szarvasmarhatenyésztést.

AKI: tavaly kevesebb állatot vágtak le a vágóhidakon, mint az előző évben

2023. március 10. 13:07

A magyarországi vágóhidakon 97,9 ezer darab szarvasmarhát vágtak le 2022-ben, 10,4 százalékkal kevesebbet az előző évinél, sertésből 4 millió 532 ezret, ez 6,9 százalékos csökkenés, baromfiból pedig 207,8 millió darabot, ami 11 százalékkal marad el a 2021. évitől.

Sikeresek a hazai agrárcégek az orosz piacon

2019. április 24. 10:16

Nemrég orosz sajtóhírek szerint felmerült az orosz embargó esetleges szigorításának lehetősége is, ami igen érzékenyen érintené Magyarország és az uniós országok eddig még nem korlátozott tenyésztési célú szarvasmarha kivitelét is.

Nehéz lesz a szarvasmarha-ágazatnak a kibocsátáscsökkentés

2024. június 24. 10:10

A mezőgazdaság a legnagyobb metánkibocsátó, emiatt ütköznek a környezetvédelmi és a termelői érdekek. Ki fizesse meg a kibocsátáscsökkentés árát?