A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnökei a rügyfakadáshoz illő környezetben – a Flóra Hungária Nagybani Virágpiacon – számoltak be a sajtó képviselőinek az agrárium néhány aktuális kérdéseiről, úgymint: öntözés, élelmiszeripar, és az állattenyésztési egyes ágazatainak válsága. Ezzel semmi újat nem mondtunk, mert április 11-én – átvett hírként – már tájékoztattuk olvasóinkat az ott elhangzottakról. Amiről viszont nem szólt a híradás, az a vendéglátó tájékoztatása a Virágpiacról, illetve néhány kérdésről, amelyeket az alelnökökhöz intéztünk.

Treer András a Flóra Hungária vezérigazgatója elmondta, hogy az 1993-ban alapított virágpiac, Kelet-Közép-Európa legnagyobb virágpiaca, amelyet 48 kertész hozott létre a dísznövény kereskedelmi kultúra javítása érdekében. A piac viszonteladókat szolgál ki, 17 hektáron 850 elárusító helyen, és 22.500 m2-es csarnokban. A Flóra Hungáriának jelenleg 524 tagja van.

A piac méretének és az eladók nagy számának köszönhetően a kereskedők mindent egy helyen megtalálnak, az élőnövénytől, a virágkötészeti alapanyagokon és kellékeken át, az ajándéktárgyakig.

*

A kérdéseink ifj. Hubai Imre vidékfejlesztésért felelős alelnökhöz:

Jelenleg az öntözés engedélyezéséhez szükséges hatósági eljárások hosszú ideig, akár egy évet is meghaladóan elhúzódhatnak. A végére már megbánja a gazda, hogy egyáltalán belefogott az öntözési beruházásba. Terveznek-e ezen változtatni?
Igen. – kezdte a válaszát az alelnök.
Ezt mi is érzékeljük éppen ezért kezdeményeztük, hogy az engedélyező hatóság 60 napon belül hozza mg a döntését, ha nem, akkor az eljárási díjat vissza kell fizetnie a kérelmező részére. Ez persze csak akkor működik, ha a kérelem pontos és nem kell visszaküldeni hiánypótlásra.

Másik kérdésünk:

Kezdeményezi-e a Kamara a jelenleg széttagolt tulajdoni viszonyok miatt az egyes birtoktestek összevonását, a tulajdonosok egyezségét, hogy az öntözési beruházások megvalósulása elől elháruljanak ezek az akadályok.
Rendkívül időszerű és jogos a felvetés – mondta az alelnök. Ezt állami eszközökkel nem lehet kikényszeríteni, de reményeink szerint a józan ész és az érdekek megoldják ezt a problémát. A Kamara szorgalmazza a birtoktestek tulajdonosainak, illetve használóinak a megegyezést. A feltételeket helyben kell kidolgozni. Egy biztos, és ezt rendre tapasztaljuk, hogy az öntözhető területek értéke ugrásszerűen megnövekedett az öntözetlenhez képest.
Ezt az értéktöbbletet a józanul gondolkodó magyar gazda ki fogja használni és törekedni fog a megegyezésre, már csak azért is, mert az érdekei ezt diktálják.

*

Zászlós Tibortól a mezőgazdaságért felelős alelnöktől kérdeztük:

Lehet vagy fél éve, hogy Mezőfalván Nagy István államtitkár úrral együtt kortyolták azt a tejet, amelyet az import GM szójadara helyett hazai GMO mentes takarmánnyal etetett tehenektől fejtek? Hol tart ma ez a program?
Megyünk előre. Sikerült elérnünk, hogy a jövőben egyes élelmiszeripari termékeknél jelölni lehessen a GMO mentességet. Mi és még jó néhány gazdaság, akik csatlakoznak a kezdeményezésünkhöz, így hozhatják majd forgalomba az általuk tartott tehénállománytól nyert tejet.

*

Arra gondoltunk, hogy ennyi kiegészítéssel hozzájárulhatunk olvasóink információ igényének kielégítéséhez.

(Dr. Bódis László – Agrofórum Online)