Romániában tavaly 100 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület cserélt gazdát – a magyarországi átlaggal gyakorlatilag azonos – 4380 eurós (1,4 millió forint) hektáronkénti átlagáron. A legkeresettebbek a (földrajzilag az Alföldhöz tartozó) Nyugat-romániai, Temes és Arad megyei szántóföldek, ahol az év első felében csaknem tízezer adásvételi szerződést kötöttek. Keresettek továbbá az olténiai Dolj, illetve a Duna torkolatvidékéhez közeli Baragan-síkságon található Braila és Galati megyei földterületek.

A legmagasabb hektáronkénti árat (9000 eurót) idén egy – a román fővárost körbevevő – Ilfov megyei 35 hektáros területért fizetett egy spanyol ingatlanbefektető, a Temes megyei Vejtén (Voiteg) pedig az egyik legnagyobb hazai mezőgazdasági vállalkozó vásárolt 6500 eurós hektáronkénti áron újabb 85 hektárnyi földet.

A Capital.ro szerint a szántóföldek ára az utóbbi öt évben megkétszereződött, sokhelyütt pedig megháromszorozódott Romániában. A piacon jelentős felhajtó erőt képvisel a külföldi spekulánsok érdeklődése, tekintettel arra, hogy a legmagasabb romániai árak még mindig csak felét-harmadát teszik ki a legolcsóbb (25-60 ezer euró között hektáronkénti áron beszerezhető) németországi, vagy hollandiai területek árának.

A mezőgazdasági hitelezésre szakosodott Agricover becslése szerint a román termőföld mintegy 20-30 százaléka van – az országban bejegyzett cégeik révén – külföldiek tulajdonában. Hivatalosan azonban alig 17 ezer hektárnyi – az 5,8 millió hektárnyi mezőgazdasági terület 0,3 százaléka – termőföld szerepel külföldi magánszemélyek nevén. Romániában egyébként eddig a mezőgazdasági terület alig 42 százalékát sikerült telekkönyvezni – emlékeztet a lap.

A Capital.ro beszámolt arról is, hogy a Bukarestben kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) újabb – a szenátusban már elfogadott – törvénytervezetet terjesztettek a képviselőház elé, amelyben további szigorításokkal próbálják nehezíteni a külföldi spekulánsok földvásárlását.

Romániában 2014-ben járt le a külföldi magánszemélyek földvásárlását megakadályozó, az ország uniós csatlakozásakor kikötött hétéves moratórium. Bár az ekkor elfogadott földforgalmi törvény kidolgozásakor is felmerült, hogy Románia is a földművesekre szűkítse a földvásárlásra jogosultak körét, ez a kitétel végül nem maradt a jogszabályban.

Az újabb törvénytervezet ennek a megkötésnek a bevezetésével, és 15 évre szóló elidegenítési tilalommal próbálja román kézben tartani a földvagyont, a jogi személyek esetében pedig megszabnák, hogy csak azok a cégek vásárolhatnának földet, amelyeknek a bevételei legalább 75 százalékban mezőgazdasági tevékenységből származnak, illetve amelyek legalább öt éve jelen vannak az adott térségben.