Agrárközélet

Jelentős forrás a Nemzeti fehérjetakarmány-programhoz

Magyar Idők

Mintegy 470 millió forintból indulhat el idén az alternatív takarmánynövények felkutatását segítő Nemzeti fehérjetakarmány program.

A következő években további hétmilliárd forintot költene a génmódosított szója kiváltását célzó intézkedésekre a kormány – írta a Magyar Idők vasárnapi számában.

Több milliárd forintot fordít a kormány a következő években a génmódosítás-mentes, biztonságos fehérjetakarmány-termelés támogatására. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint 2018–2022 között mintegy 7,54 milliárd forintos keretből valósulhatnak meg a Nemzeti fehérjetakarmány­program intézkedései. Az összegről a nemzetgazdasági miniszternek a földművelésügyi tárca vezetőjével közösen kell gondoskodnia. Az éves bontás szerint idén 470 millió forint, jövőre pedig 1,26 milliárd forint jut a programra, míg 2020-ban 1,52 milliárd, 2021-ben 2,05 milliárd, 2022-ben pedig 2,24 milliárd fordítható erre a célra.

A támogatást a központi költségvetés terhére kell elkülöníteni, míg az agrármarketingcélokra emellett 360 millió forint biztosítandó. Ez utóbbi keretből az idén 30 millió forint költhető el, jövőre 70 millió forint, 2020-ban és 2021-ben egyaránt 80 millió forint, 2022-ben pedig 100 millió forint fordítható a GMO-mentes termékek népszerűsítésére. A program megvalósítását a jövőben szakmai munkacsoport koordinálja majd, amelynek felállításáért a földművelésügyi miniszter a felelős.

Hazánk 2013-ban indította útjára a nemzeti fehérjeprogramot, amelynek az a célja, hogy az állattenyésztők minél nagyobb arányban tiszta, genetikai módosítástól mentes magyar takarmány-alapanyaggal váltsák ki az importszóját. A hazai állattenyésztés fehérjeigénye jelentős, egy évben csaknem 840 ezer tonna szójababnak megfelelő fehérjeforrást használ az ágazat, amit ma jórészt import szójadarával elégítenek ki. Az elmúlt években jelentős előrelépést sikerült elérni a hazai szójatermesztés terén.

Részben a nemzeti programnak, részben pedig az európai uniós többlettámogatásnak köszönhetően közel 70 százalékkal bővült a szója termőterülete az országban. Így tavaly már több mint 70 ezer hektáron vetettek szójababot a gazdák.

A szója ugyanakkor nem az egyetlen megoldás a fehérjetakarmány biztosítására, számos alternatív lehetőség áll az állattenyésztők rendelkezésére. A kukorica és a napraforgó feldolgozásakor keletkező melléktermék például kiválóan hasznosítható erre a célra, emellett egyéb pillangós növényeknek is nagyobb szerepet kellene kapniuk a takarmányozásban.

A Nemzeti fehérjetakarmány-program ezért elsősorban a kutatásra helyezi a hangsúlyt. A cél, hogy megtalálják azokat az alternatív fehérjeforrásokat, amelyek felhasználásával biztosítható az állatok GMO-mentes takarmányozása. A program a borsó, lóbab, lucerna termesztésének ösztönzésével és a terület növelésének a lehetőségével is foglalkozik, ahogyan az innovatív takarmány-előállítási technológiák meghonosítását is megvizsgálják a szakemberek.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója korábban elmondta, a belföldi előállítású fehérjetakarmány-alapanyaggal mintegy 500-550 ezer tonna génmódosított szója importját kellene kiváltani. A cél nem megvalósíthatatlan, ha minden lehetőséget kihasználnak a szakemberek, elképzelhető, hogy teljes egészében hazai termeléssel biztosítható lesz az állattenyésztés fehérjetakarmány-igénye.

A várakozások szerint a program megvalósításának köszönhetően mintegy 80-100 milliárd forinttal nőhet a magyar mezőgazdaság kibocsátása a következő években, ráadásul új munkahelyek tucatjait hozhatja magával az alternatív takarmánytermelés elterjedése.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Sztereotípiák helyett teljesítmény: női vezetők az állattenyésztésből

2025. szeptember 7. 08:10

A FarmerExpón először ültek egy asztalhoz női vezetők, hogy őszintén beszéljenek pályájukról, kihívásaikról és sikereikről.

Fiatalok nélkül elapad a vidéki élet – mit léphet az EU?

2025. augusztus 21. 16:10

Az EU agráriuma munkaerőhiánnyal küzd: sürgősen vonzóbbá kell tenni a gazdálkodást a fiatalok számára a jövő élelmiszerbiztonságáért.

Mit hozhat az új KAP ciklus? + podcast

2025. július 15. 16:10

A KAP átalakítása számos kérdést vet fel, ugyanakkor nehéz konkrétumokról beszélni. A BASF és NAK olyan platformot hoztak létre, ahol a témával kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a meghívottak.

Gödöllőn kap új otthont a Mezőgazdasági Múzeum

2025. június 11. 13:10

Gödöllőre, a MATE területére költözik a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. Az új létesítmény 2029-re készülhet el.

Az európai GMO-mentes fehérjetakarmány-alapanyagok mennyiségét kell növelni

2018. június 20. 13:58

Az agrártárcának hosszabb távon célja, hogy ki lehessen váltani a GMO szója import függőségünket, ehhez a minisztérium támogatja a tudományos kutatásokat, a hagyományos szójafajták nemesítését.

Vegyes hangulatban mennek hosszú hétvégére a gabonakereskedők

2020. február 15. 10:47

Hétfőn az Elnökök napja miatt az árutőzsde mellett mind a kötvény-, mind a részvénypiacok zárva tartanak majd.

Kijózanító árzuhanás a terménypiacokon

2023. november 28. 11:10

Nem indult túl jó hangulatban a kereskedés a terménypiacokon. Chicagóban a búza 2,9 százalékkal, a kukorica 1,4 százalékkal, a szójabab 0,1 százalékkal, a repce pedig 0,2 százalékkal zárt alacsonyabb árszinten, mint pénteken. Európában a malmi búza, a kukorica és a takarmánybúza kurzusa is mínuszban zárt, ám a repce drágult.

Árcsökkenések hete az agrártőzsdéken

2020. szeptember 28. 04:37

A párizsi árutőzsdén a malmi búza értéke 1,2 százalékkal, azaz 2,25 euróval a tonnánkénti 192,25 euróig mérséklődött öt nap alatt. A kukorica piacán is a vevők uralták a kereskedést.