Agrárközélet

Jelentős forrás a Nemzeti fehérjetakarmány-programhoz

Magyar Idők

Mintegy 470 millió forintból indulhat el idén az alternatív takarmánynövények felkutatását segítő Nemzeti fehérjetakarmány program.

A következő években további hétmilliárd forintot költene a génmódosított szója kiváltását célzó intézkedésekre a kormány – írta a Magyar Idők vasárnapi számában.

Több milliárd forintot fordít a kormány a következő években a génmódosítás-mentes, biztonságos fehérjetakarmány-termelés támogatására. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint 2018–2022 között mintegy 7,54 milliárd forintos keretből valósulhatnak meg a Nemzeti fehérjetakarmány­program intézkedései. Az összegről a nemzetgazdasági miniszternek a földművelésügyi tárca vezetőjével közösen kell gondoskodnia. Az éves bontás szerint idén 470 millió forint, jövőre pedig 1,26 milliárd forint jut a programra, míg 2020-ban 1,52 milliárd, 2021-ben 2,05 milliárd, 2022-ben pedig 2,24 milliárd fordítható erre a célra.

A támogatást a központi költségvetés terhére kell elkülöníteni, míg az agrármarketingcélokra emellett 360 millió forint biztosítandó. Ez utóbbi keretből az idén 30 millió forint költhető el, jövőre 70 millió forint, 2020-ban és 2021-ben egyaránt 80 millió forint, 2022-ben pedig 100 millió forint fordítható a GMO-mentes termékek népszerűsítésére. A program megvalósítását a jövőben szakmai munkacsoport koordinálja majd, amelynek felállításáért a földművelésügyi miniszter a felelős.

Hazánk 2013-ban indította útjára a nemzeti fehérjeprogramot, amelynek az a célja, hogy az állattenyésztők minél nagyobb arányban tiszta, genetikai módosítástól mentes magyar takarmány-alapanyaggal váltsák ki az importszóját. A hazai állattenyésztés fehérjeigénye jelentős, egy évben csaknem 840 ezer tonna szójababnak megfelelő fehérjeforrást használ az ágazat, amit ma jórészt import szójadarával elégítenek ki. Az elmúlt években jelentős előrelépést sikerült elérni a hazai szójatermesztés terén.

Részben a nemzeti programnak, részben pedig az európai uniós többlettámogatásnak köszönhetően közel 70 százalékkal bővült a szója termőterülete az országban. Így tavaly már több mint 70 ezer hektáron vetettek szójababot a gazdák.

A szója ugyanakkor nem az egyetlen megoldás a fehérjetakarmány biztosítására, számos alternatív lehetőség áll az állattenyésztők rendelkezésére. A kukorica és a napraforgó feldolgozásakor keletkező melléktermék például kiválóan hasznosítható erre a célra, emellett egyéb pillangós növényeknek is nagyobb szerepet kellene kapniuk a takarmányozásban.

A Nemzeti fehérjetakarmány-program ezért elsősorban a kutatásra helyezi a hangsúlyt. A cél, hogy megtalálják azokat az alternatív fehérjeforrásokat, amelyek felhasználásával biztosítható az állatok GMO-mentes takarmányozása. A program a borsó, lóbab, lucerna termesztésének ösztönzésével és a terület növelésének a lehetőségével is foglalkozik, ahogyan az innovatív takarmány-előállítási technológiák meghonosítását is megvizsgálják a szakemberek.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója korábban elmondta, a belföldi előállítású fehérjetakarmány-alapanyaggal mintegy 500-550 ezer tonna génmódosított szója importját kellene kiváltani. A cél nem megvalósíthatatlan, ha minden lehetőséget kihasználnak a szakemberek, elképzelhető, hogy teljes egészében hazai termeléssel biztosítható lesz az állattenyésztés fehérjetakarmány-igénye.

A várakozások szerint a program megvalósításának köszönhetően mintegy 80-100 milliárd forinttal nőhet a magyar mezőgazdaság kibocsátása a következő években, ráadásul új munkahelyek tucatjait hozhatja magával az alternatív takarmánytermelés elterjedése.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Emlékmorzsák Farády Lászlóról: búcsú egy kivételes embertől

2025. március 24. 17:10

A megemlékezést március 23-án, vasárnap délelőtt tartották a Turisztikai Központban, ahol több tucatnyi résztvevő idézte fel közös emlékeit.

Géntechnológia: EU-megállapodás a küszöbön

2025. március 9. 08:10

Az Európai Unió egyre közelebb kerül ahhoz, hogy közös álláspontot alakítson ki az új növénynemesítési technológiák (NZT) szabályozásáról.

Különleges magyar megoldásokat díjaztak, amelyek versenyképesebbé tehetik a mezőgazdaságot

2025. február 18. 14:40

Kihirdették a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat nyerteseit. A pályázók az agráriumhoz köthető problémákra keresik a választ.

EU-s agrárpolitikai konfliktust okozhat a lengyel elnökség

2025. január 28. 16:10

Lengyelország az olcsó brazil hústól és cukortól félti az uniós gazdákat. További agrártémák a vetőmag-szabályozás és az állatszállítás.

Lehúzza a szójabab árát a javuló brazil időjárás

2024. január 5. 08:10

Amerikában vegyes volt az összkép a csütörtöki terménypiaci kereskedés során, míg Európában inkább a vevők voltak túlsúlyban. Chicagóban a búza 1,9 százalékkal, a kukorica pedig 0,4 százalékkal drágult, miközben a szójabab 0,4 százalékkal, a repce pedig 0,7 százalékkal lett olcsóbb. Európában a malmi búza, a kukorica és a takarmánybúza kurzusa is pluszban zárt, ám a repce olcsóbb lett.

Hogyan válasszuk ki a legjobb vetőmagot?

2025. január 10. 08:10

Három gazdálkodó osztotta meg, hogyan tudják az új kukoricahibridek és szójafajták közül a saját körülményeik között a legjobbakat megtalálni.

Rakétaként lőtt ki a búza ára – erről is a kínaiak tehetnek

2023. december 5. 08:10

Amerikában vegyes összkép rajzolódott ki a hétfői terménypiaci kereskedésben, míg Európában határozottan felülkerekedtek a vevők. Európában mind a négy kiemelt agrártermék, a malmi búza, a kukorica, a repce és a takarmánybúza kurzusa is pluszban zárt.

Rekordszójatermés várható Brazíliában

2024. szeptember 4. 11:10

Remek évre van kilátásuk a brazil szójatermesztőknek, a rekordtermés egyben óriási, több mint 10 százalékos előrelépés az előző évhez képest.