Kényes egyensúly: gazdaságosság, fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás

A hollandiai Nunhem adott otthont a BASF 2019. október 9. és 10. között megrendezett nemzetközi sajtótájékoztatójának, amelyen a multinacionális vállalat főbb stratégiai irányvonalait mutatták be, valamint kiemelten a zöldségvetőmag-üzletágat érintő nemesítési célkitűzéseket foglalták össze és ismertették a digitális gazdálkodási platform szerepét a fenntartható és környezetbarát mezőgazdasági gyakorlatban.

Nunhemben 67 hektár nagyságú területen – amelyen 55 ezer négyzetméteres üvegházi felület található – zajlik a zöldség vetőmagok nemesítése. A BASF akvizíció részeként, 2018-ban vásárolta meg a zöldségvetőmag-üzletágát. A nunhemi zöldségnemesítési központban (1. kép) 650 munkavállaló dolgozik a modern üvegházakban, a laboratóriumokban és a kísérleti területeken.

A BASF zöldségvetőmag-üzletága főként a Nunhems márka név alatt fut, amelyhez összesen 24 zöldségfaj és hozzávetőlegesen 1200 forgalmazott zöldségfajta/hibrid tartozik. 2018-ban nyílt a 2,5 ha nagyságú legmodernebb technológiával készült üvegházkomplexum a GreenEx (2. kép). Az itt zajló kutatás-fejlesztés eredményeként olyan innovatív zöldségfajtákkal és hibridekkel lesz jelen a BASF a piacon, amelyeket mind a szabadföldön, mind a termesztőberendezésekben termelő zöldségtermesztők számára ajánlanak.

Komplex mezőgazdasági megoldások

Az elmúlt évben zajlott a BASF másfél évszázadra visszatekintő történetének legnagyobb akvizíciója: a Bayer által eladásra kínált üzletágak és eszközök kerültek a vállalathoz a felvásárlás során. Az új, BASF-hez került területek miatt vált szükségessé a cég stratégiájának újragondolása, átalakítása – mondta el nyitó előadásában Vincent Gros a Mezőgazdasági Megoldások Üzletág elnöke (3. kép).

A célok kijelölése során a jövedelmezőség mellett szereplő megkerülhetetlenül fontos tényező a fenntarthatóság kritériumainak való megfelelés és a digitális technológia beépítése a mindennapi gyakorlatba. Meg kell felelni az egészséges élelmiszer iránt megfogalmazódó igényeknek, miközben figyelembe kell venni a világban zajló kereskedelmi konfliktusok hatásait, valamint az egyre növekvő számú jogszabályi előírásokat is be kell tartani. Ez utóbbira úgy is lehet tekinteni, mint az innovatív megoldások születésének motorjára. A Bayer üzletágak és eszközök akvizícióját követően mára a BASF komplex mezőgazdasági megoldásokat kínáló vállalattá vált. Mindez új versenypozíciót jelent, hiszen összekapcsoltan egy csomagban tudja ajánlani a növényvédelmi megoldásokat, a vetőmagot, a fajtát és a digitális platformot, amelyek együttesen segítik a hatékonyabb és környezetet kímélő termelésben a gazdálkodókat.

Az új stratégiai célkitűzések között szerepel, hogy 2030-ra a globális mezőgazdasági növekedést a BASF 1%-kal haladja meg, továbbá, hogy az értékesítés 50%-os emelkedést érjen el, továbbá a vállalat erőfeszítéseket tesz a szén-dioxid-semlegesség elérése irányába. 2028-ra több mint 30 új termékkel fog megjelenni a piacon a cég. Olyan termékek fejlesztését szorgalmazzák, amelyek használata hozzájárul a fenntartható gazdálkodáshoz. A BASF, mint a világ egyik vezető mezőgazdasági megoldásokat kínáló vállalata, tevékenységét négy stratégiai fontosságú szegmens irányába összpontosítja: szója, kukorica és gyapot Amerikában, búza, repce és napraforgó Európában, rizs Ázsiában, valamint világszerte a gyümölcs- és zöldségágazat.

A stratégiaalkotás során több kulcstényező játszik meghatározó szerepet: az innováció, a digitális eszközök, a fenntarthatóság és a vevői tapasztalatok erősítése, elmélyítése.

Az európai mezőgazdaság különleges és speciális – vette át a szót Livio Tedeschi EMEA & CIS / Mezőgazdasági Megoldások Üzletág vezető alelnöke (4. kép). Az öreg kontinens agráriumát különböző nehézségek terhelik – többek között a politikai helyzet, a jogszabályi környezet, a klímaváltozás és a társadalmi elvárások –, amelyek megoldása komplex megközelítést kíván. Ebben nyújt segítséget a BASF az új fajták (InVigor^® repceportfólió, hibridbúza), új fungicidek (Revysol^®) és inszekticidek kínálatával, valamint a digitális eszközök (xarvio™ Digital Farming Solution) biztosítása révén úgy, hogy a környezetet érő károk a lehető legkisebb szintre szoruljanak vissza. 2025-re magas hozamot elérő, klímarezisztens hibridbúzával jelenik meg a BASF a piacon. A növényvédelem területén az egyik legnagyobb kihívást jelentő terület a rezisztenciamenedzsment. A BASF legújabb fejlesztésű fungicid készítménye, a Revysol® a gazdák kezében hatékony eszközt fog jelenteni. Több kultúrában is felhasználható lesz, így kalászosokban, kukoricában, szójában, zöldségben és gyümölcsben.

A BASF partnerei olyan üzleti vállalkozók, akiknek a folyamatosan változó üzleti világban kell helyt állni. A modern gazdaságokban egyre több és több adat elemzésére kerül sor. Ezek komplex értelmezése alapján születnek meg a gazdálkodásra vonatkozó döntések. A BASF digitális platformja a xarvio™ Digital Farming Solution biztos támaszt nyújt e területen a termelőknek (xarvio™ SCOUTING, xarvio™ FIELD MANAGER és a 2020-ban piacra kerülő xarvio™ HEALTHY FIELDS). A xarvio™ SCOUTING akár 625 millió gazda mindennapi munkáját segítheti a jövőben annak pontos meghatározásában, hogy milyen növényvédelmi kérdésekkel vagy tápanyag-ellátottsággal kapcsolatos folyamatok zajlanak a vizsgált szántóföldeken. Jelenleg 120 országból 1,2 millióan veszik igénybe a szolgáltatást, az elmúlt év során megnégyszereződött a felhasználók száma. A xarvio™ FIELD MANAGER-t 17 ország gazdái használják, számuk évente megháromszorozódik. Az új digitális technológia a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatot támogatja a felhasznált kemikáliák minimalizálásán keresztül – mondta el Konstatin Kretschun a BASF Európia Digitális Megoldások menedzsere.

Hogyan látják a gazdák?

Szántóföldi növénytermesztéssel, állattenyésztéssel és kertészeti termeléssel foglalkozó, a világ számos pontjáról érkezett gazdák vettek részt egy olyan panelbeszélgetésen, ahol a mezőgazdaságot érintő aktuális problémákról megfogalmazott véleményüket osztották meg egymással és a közönséggel (5. kép). Ennek kapcsán szó volt a növényvédő szerekre vonatkozó EU-s visszavonások következtében kialakult hatóanyag-választék szűküléséről. Mint elmondták, e folyamat a rezisztencia kialakulásának esélyét fokozhatja. Ezzel kapcsolatban azt a terjedőben lévő nagyáruházi gyakorlatot is említették, amely szerint egyre kevesebb számú szermaradék jelenlétét engedélyezik az áruházláncok az általuk forgalmazott termékekben. Ez a látszólag környezet- és fogyasztóbarát intézkedés azért hordoz magában nagy veszélyt, mert arra ösztönzi a gazdákat, hogy szűkebb hatóanyag-spektrumból válasszanak, ami pedig a károsítók elleni rezisztencia kialakulásának a melegágya.

A panelbeszélgetés másik hangsúlyos témája volt a mezőgazdasági termelés folyamatos javítása és ehhez kapcsolódóan a megfelelő információhoz való hozzáférés és a gazdák közti kommunikáció erősítése. Egy az Egyesült Királyságból érkezett gazdálkodó elmondta, hogy a termelők a különböző információs csatornákon nagyon sokat tanulnak egymástól is.

Arra a kérdésre, hogy a BASF milyen támogatással tudná segíteni a gazdák munkáját, a panelbeszélgetés résztvevői a kommunikáció jelentőségét hangsúlyozták. Arra lenne szükségük, hogy a társadalom tagjai, a politikai szereplők tisztában legyenek az egészséges élelmiszer előállításának fontosabb lépéseivel, hogy különböző ismeretterjesztő kampányok eredményeként javuljon az a helyzet, hogy a lakosság jelentős hányada számára napjainkban a kémia vagy a vegyipar kifejezés kizárólag negatív tartalommal bír, illetve, hogy megismerjék és elismerjék a gazdák társadalomban betöltött szerepét. Szükségét látják a megkérdezettek annak, hogy a BASF mint multinacionális vállalat segítse elő az ágazat szereplőinek harmonikus együttműködését a folyamatos párbeszéd, az összes nézőpont megvitatása és a konszenzuskeresés révén.

Milyen zöldséget keres a fogyasztó?

A tavalyi akvizíciós megállapodások a zöldségvetőmag-üzletágra is kiterjedtek. A sajtóeseményen rendezett workshopok közül többnek a középpontjában a zöldségnemesítési célkitűzések elemzése állt. Vincente Navarro (BASF Zöldség Vetőmag Üzletág vezetője) a lista első helyén a megfelelő íz kialakítását említette, de hangsúlyozta, hogy emellett nagyon fontos a különböző felhasználóbarát megoldások keresése is (6. kép). Ilyen megfontolások vezettek például annak a hagymafajtának a létrejöttéhez is, amely szeletelésekor nem könnyezik a szem. Itt említhető meg a különböző felhasználási, feldolgozási folyamatokra optimalizált méretű fajták kialakítása is. A nemesítési irányvonalak közül kiemelkedik az egészséges táplálkozásba illeszthető fajták előállítása. Alátámasztja ezt a magas vitamin- és ásványianyag-tartalmú zöldséglevek készítésére alkalmas fajták iránt jelentkező igény.

Robert Oostveen (BASF Zöldség Vetőmag Üzletág) sárgarépa-nemesítő a fajták széles skáláját mutatta be, amelyek többek között méretben, betegség-ellenállóságban és tenyészidőben különböztek egymástól (7. kép). A nemesítési célkitűzések kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a fogyasztó a szemével választ, tehát egyáltalán nem elhanyagolható szempont a külalak. A képet tovább árnyalja az is, hogy a fogyasztó milyen földrajzi régióból származik, milyen hagyományok, szokások befolyásolják a döntését. Uwe Dijkshoorn (BASF Zöldség Vetőmag Üzletág) mindezt azzal egészítette ki, hogy a vásárlók egyre inkább olyan termékeket keresnek, amelyek a főzésre vagy a közvetlen fogyasztásra már elő vannak készítve. A tudatos vásárló ezen kívül azt is nyomon szeretné követni, hogy honnan származik a kosarába helyezett élelmiszer. Az új trendek, a környezeti szempontok erősödése abba az irányba mutatnak, hogy a fenntartható úton előállított termékek lesznek egyre inkább kelendők.

E gondolatmenetet tovább folytatta Carin Stroeken (BASF Zöldség Vetőmag Üzletág), aki azzal nyitotta az általa vezetett workshopot, hogy egy tál vegyes zöldséget és pékárut mutatott a közönségnek. Azt kérte, hogy fogalmazzuk meg a képről eszünkbe jutó gondolatokat. Ezek a következők voltak: színes, egészséges, tápláló, finom. Ez az, amit a fogyasztó érzékel – mondta el –, miután ismertette, hogy más megközelítésben a tálban a BASF genetikája szerepel. Ezt a két nézőpontot kell összhangba hozni a nemesítés során. Ennek alátámasztására virtuális vásárlásra invitált a közönség soraiból – mindkét nem képviseletében – két vállalkozó szellemű jelentkezőt. A kivetített polcról a különböző fajtájú, kiszerelésű és csomagolású paradicsomokból kellett választani (8. kép). A női kézhez jobban passzoló apróbb koktélparadicsomot választotta a hölgy vásárló, míg az erősebbik nem képviselője a környezetvédelmi szempontokat helyezte előtérbe, így ő az ömlesztett, csomagolás nélküli paradicsomból vásárolt. Ha tovább elemezzük a nemesítési célok kérdését a fogyasztók szerteágazó igényein túl, akkor a termelő törekvéseit sem lehet szem elől téveszteni, akik az elérhető terméshozamot és a betegség-ellenállóságot helyezik előtérbe – hívta fel a figyelmet Carin Stroeken. Természetesen a nemesítési célok kitűzését a felhasználás módja (pl. háztartás vagy feldolgozóipar) is alakítja.

A piac ma az ízletes, jó minőségű, kényelmesen felhasználható, környezetbarát módon előállított termékeket keresi. Ezt a fő trendet a különböző divatirányzatok tovább árnyalják, amelyekben egyre nagyobb szerepet játszanak a digitális bennszülött generáció tagjai is. E szerteágazó és dinamikusan változó piaci igények kiszolgálása a BASF-nél a gazdaságosság, fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás kényes egyensúlyának szem előtt tartása mellett zajlik.