Az évente mért globális csapadékmennyiség fele jelenleg mindössze 12 nap alatt esik le – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a század végére az esőzések és havazások eloszlása valószínűleg még aránytalanabbá válik, amelynek eredményeként az éves csapadékmennyiség fele 11 nap alatt fog leesni.
Korábbi tanulmányok azt mutatják, hogy az éghajlat melegedése nyomán a jövőben várhatóan erősödni fognak a szélsőséges időjárási események és valamelyest emelkedni fog az éves átlagos csapadékmennyiség. A szakemberek azonban még mindig kutatják a két tendencia közötti kapcsolatot – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
„Ez a tanulmány megmutatja, hogy a két dolog miként függ össze egymással” – mondta Angeline Pendergrass, az amerikai Nemzeti Légkörkutatási Központ (NCAR) munkatársa, a Geophysical Research Letters című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője. „Arra jutottunk, hogy a várható erősödések a már eleve legnedvesebb időszakokra fognak koncentrálódni, vagyis a legesősebb napok még esősebbek lesznek” – tette hozzá a kutató.
A szakemberek szerint az áradások és az azokkal járó károk is növekedni fognak. Mindennek komoly kihatásai lesznek a vízgazdálkodásra, a várostervezésre és a sürgősségi segélyszolgálatokra, valamint a mezőgazdaságra is, amely jóval produktívabb akkor, amikor az eső nagyjából egyenlően oszlik el a termesztési időszakban.
A tanulmány elkészítéséhez Pendergrass és kollégái 185 világszerte működő földi meteorológiai állomás adatait használták fel az 1999-2014 közötti időszakból. Ennek a tizenhat évnek a méréseit ugyanis össze tudták vetni az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) TRMM – a trópusi esők mennyiségét mérő – műholdjának adataival. A tanulmányba bevont földi állomások többsége Észak-Amerikában, Eurázsiában és Ausztráliában volt.
Vizsgálatukban a kutatók a világ 36 olyan klímamodelljének szimulációit használták fel, amelyek a napi csapadékmennyiségre vonatkozó adatokkal is szolgálnak. Megnézték az éghajlati modellek előrejelzéseit a század utolsó 16 évére, majd a kapott eredményeket levetítették az egyes megfigyelő állomásokra.
Megállapították, hogy a megfigyelőállomásoknál mért egész éves csapadékmennyiség valamelyest növekedett a szimulációkban, ám a többletcsapadék időben nem egyenlően oszlott szét, hanem az extra eső- és hómennyiség fele mindössze hat nap alatt esett le.
Ennek következtében az egész éves csapadékmennyiség is jóval egyenlőtlenebbül esett le a mostaninál. Az eredmények szerint 2100-ra a bolygó éves csapadékmennyiségének fele 11 nap fog leesni, szemben a mostani 12-vel.
„Mivel a klímamodellek általánosságban véve csak egy kicsivel több esőt jeleznek, arra jutottunk, hogy ez a növekedés valószínűleg egy maroknyi, de nagyon esős időjárási esemény formájában fog megvalósulni, és ezért több negatív hatása is lehet, például áradások formájában” – magyarázta Pendergrass, hozzátéve, hogy mindezt figyelembe kell venni a jövőre történő felkészülés során.
