Agrárközélet
Agrárközélet

Megérné öntözni a területeket

Megérné öntözni a területeket

Magyar Idők

Több mint egymillió tonnával több terményt takaríthatnának be a gazdák évente, ha mindenhol, ahol arra lehetőség van, öntözéssel biztosítanák a növények vízigényét - írja a Magyar Idők.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet tanulmánya szerint további 382 ezer hektáron gazdaságosan kiépíthető lenne a rendszer, ehhez azonban a jogszabályi környezeten is egyszerűsíteni kell.

Többszörösére lehetne növelni az öntözött területek nagyságát hazánkban, anélkül, hogy indokolatlanul nagy terhet rónánk a környezetre.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) tanulmánya szerint a felszíni vizekből a már öntözött területek mellett további 337 ezer hektárt, a felszín alatti vizekből pedig mintegy 45 ezer hektárt lehetne gazdaságosan öntözni az országban. Bár a szélsőséges időjárás és a változó klimatikus viszonyok miatt egyre több növénykultúrában válik szükségessé az öntözés, a vízutánpótlás ilyen formája még mindig gyerekcipőben jár az országban.

Holott a szakemberek szerint ez az egyetlen módja annak, hogy érdemben növelhetők legyenek a terméshozamok, legyen szó akár szántóföldi kultúrákról, akár zöldségnövényekről vagy gyümölcs­ültetvényekről.

A statisztikai adatok alapján itthon alig 68 ezer hektárt öntöznek a gazdálkodók. Az AKI szerint a felszíni vízkészletekből jelenleg mintegy 51 ezer hektár szabadföldi területre jut, ám e mennyiséget a jövőben, megfelelő irányú fejlesztésekkel a többszörösére lehetne növelni. A szántóföldi növények esetében további 325 ezer hektár bevonására látnak lehetőséget a szakemberek.

Emellett 5800 hektárral növelhető a zöldségek, 5900 hektárral a gyümölcsösök és hatszáz hektárral a szőlőültetvények öntözhető területe. A felszín alatti vízkészletekből már most is ellátott háromezer hektárt nagyjából 45 ezer hektárral lehetne tovább bővíteni. Az érintett gyümölcsösök területe 38 ezer hektárral, a szántóföldi zöldségnövények 6300 hektárral, a szőlőé pedig háromszáz hektárral emelkedhetne. Ezzel együtt pedig jelentősen bővülne a mezőgazdaság teljesítménye is.

Becslések szerint megfelelő vízgazdálkodással akár 1,1 millió tonnával több terményt takaríthatnának be minden évben a gazdálkodók, ami 135,6 milliárd forintos többletbevételt jelentene. Nem véletlen tehát, hogy a hazai agrárpolitika is stratégiai területként tekint az öntözésre. Nagy István, agrárminiszter-jelölt a minapi bizottsági meghallgatásán is kitért a kérdésre. Véleménye szerint a következő években 400-500 ezer hektárra lehetne bővíteni a területet.

Az AKI számítása a beruházások forrásigényére is kitért. E szerint a felszíni öntözőberendezések kiépítéséhez a gazdálkodók részéről 127-147 milliárd forintos beruházásra, a felszín alatti vizeknél 25-28 milliárd forintos ráfordításra lenne szükség. Együttesen tehát 151–175 milliárd forintra becsülhető az öntözőberendezések forrásigénye. Ehhez adódnak hozzá azok a vízügyi fejlesztések, amelyek ahhoz kellenek, hogy az öntözővíz eljusson az adott tábláig.

Bár ma még a meglévő kapacitásokat sem használják ki teljes egészében a termelők – mintegy 436 ezer hektáron van elvi lehetőség a vízkivételre –, további beruházásokkal a vízügyi rendszere fejlesztésére, új öntözőcsatornák létesítésére és az infrastruktúra kiépítésére lenne szükség.

A beruházások mellett a jogszabályi környezeten is módosítani kell. A fejlesztés alapvető feltétele a meglévő öntözőtelepi vízjogi engedély. A jelenlegi engedélyezés ugyanakkor eléggé bonyolult, a folyamatba akár öt-hat szakhatóság bevonása is szükséges. Az ügyintézéssel járó adminisztratív teher pedig akkora, amit a kisvállalkozások már nem tudnak vállalni, ezért gyakran meg sem próbálnak legális úton vízhez jutni.

Az egyszerűsítés egyik hatékony eszköze lehet az elektronikus ügyintézés bevezetése. Emellett az AKI szakemberei egy olyan intézmény felállítását javasolják, amely adott esetben képes komplett öntözési beruházásokat megtervezni, és felvállalja az adminisztrációt egészen az engedélyezési fázisig. Ezzel segítve a termelőket, illetve a termelői csoportokat a beruházások megvalósításában.

A mai naptól tartósan vízhiányos időszakot állapított meg a belügyminiszter

A tartósan vízhiányos időszak várható kezdetét és végét a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével a vízgazdálkodásért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben teszi közzé.

Ötezer hektáron javul a Hortobágy vízháztartása

A projekt keretében az érintett pusztarészeken a még meglévő, a puszta vízháztartását kedvezőtlenül befolyásoló csatornák, töltések, felszámolása történik meg, ezzel helyreáll a legelőtavak vízgyűjtőterületeinek integritása.

Közös felelősségünk az erdőtüzek megelőzése

A július-szeptemberi hónapokban főként a fenyőerdők, borókás nyárasok veszélyeztetettek, mert aszályos időben könnyen koronatűz alakul ki akár egy kisebb avartűzből is.

Tavalyhoz képest jobban bejelentik a nyári idénymunkásokat

Az ellenőrzésnek nem volt kiemelt ágazati területe, ám a vizsgálódás kiterjedt mezőgazdasági területekre (dinnyeföld, almaültetvény, paprikaföld, baromfitelep) és feldolgozóipari létesítményekre (vágóhíd, fafeldolgozó üzem, hűtőház, borászati üzem) is.

Februárban megindul a húskivitel a Fülöp-szigetekre

Három magyar húsipari cég kapott exportengedélyt, emellett további hét vállalat kérte a magyar kormány segítségét a kiviteli jogosultság megszerzéséhez.

2018. február 9. 08:18

Közös vízgazdálkodási projekt indult a Dél-Alföldön és a Vajdaságban

A projekt részeként egy aszály- és belvízkutató monitoring központot is létrehoznak, amelynek a határon átnyúló szakmai munka mellett feladata a szoros kapcsolat megteremtése a tudományos szféra és a felhasználók között.

2018. január 24. 14:40

Hiánypótló terménypiaci képzés gazdáknak

A 2020-as év kulcsfontosságú fordulópont lesz a magyar mezőgazdaság életében, ehhez nyújt segítséget az innovatív képzés, amely hiánypótló a hazai piacon.

2018. március 23. 08:58