A megye egyes területein már vetik a gazdák a napraforgót, hamarosan a kukoricát is. A talaj hőmérséklete szombaton Paks környékén 8 fok volt, a kukorica vetéséhez azonban 10-12 fok az ideális.
A megye egyes területein már vetik a gazdák a napraforgót, hamarosan a kukoricát is. A talaj hőmérséklete szombaton Paks környékén 8 fok volt, a kukorica vetéséhez azonban 10-12 fok az ideális.
E hét végén vetik a napraforgót a gazdálkodók a biritói Pusztabir Kft.-hez tartozó földek egy részén, 60 hektáron. Krieser János, a cég vezetője, a megyei gabonaszövetség tagja elmondta, 12 őstermelővel közösen gazdálkodnak 1560 hektáron. Idén viszonylag kevés napraforgót vetnek, de már figyelembe vették az uniós előírást, a zöldítést és a diverzifikálást is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy 30 hektár felett minimum három növényt kell termelniük, a zöldítésnek pedig az a feltétele, hogy úgynevezett másodvetésű növényeket is termeszteniük kell ahhoz, hogy hozzájuthassanak a hektáronkénti 81,3 eurós támogatáshoz. Idén tehát nem egyszerű megtervezni a vetést, hiszen ennek sikerétől függ, mennyire tudják igénybe venni a gazdák a területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásokat.
A Paks környékiek a napraforgó mellé 460 hektáron kukoricát terveznek, az ősszel elvetett növények pedig: 410 hektáron repce, 420 hektáron hibrid búza és 180 hektáron őszi árpa. Krieser János elmondta, a kisebb gazdálkodóknak jelent gondot a támogatásra való jelentkezés. Bemennek a falugazdászhoz, és ott szembesülnek azzal, hogy a zöldítést sajnos nem tudják igénybe venni, mert ahhoz ki kellene szántaniuk vagy tárcsázniuk őszi növényeik egy részét. Sokan ugyanis nem voltak tisztában azzal, hogy 10-30 hektár között legalább kettő, 30 hektár felett pedig minimum három növényt kellene termelniük (diverzifikálás), 15 hektár felett pedig a terület 5 százalékán „zöldíteni” kell. Vagyis másodvetésben is kell gondolkodniuk, pillangós növényt, szóját vetve. Aki a diverzifikálási előírásokat nem teljesíti, részben vagy egészben elveszítheti zöldítési támogatásait. Krieser János szerint, az országban a támogatott terület feléről nem tudják visszaigényelni a gazdák a támogatást. Sokan most szétírják a területüket családon belül, hogy 15 hektár alá kerüljön egy-egy igény.
Jobb lett volna, ha ez egy átmeneti év
Korpádi Lajos, a nagykónyi mezőgazdasági szövetkezet elnöke elmondta, április 20-a körül vetik majd a kukoricát, ők még hidegnek találják a talajt. A támogatási kérelmek beadásával még nem foglalkoztak, május 15-ig van még idejük erre. Mivel 1800 hektáron gazdálkodnak, így érinti őket, hogy az 1200 hektár feletti földjeikre megvonták a területalapú támogatást. Korpádi Lajos szerint nagy gond, hogy még nem ismert az a Mepáros térkép, melyen az ökológiai területek (fasor, vízfolyás, stb.) fel vannak tüntetve. A másodvetéssel is gondjaik lesznek, mondta az elnök, hiszen ha nem lesz nyáron eső, akkor ki sem kel a növény, így pedig a zöldítési támogatás nem jár. Szerencsésebb lett volna, ha az idei évet átmenetinek tekintené az unió, mert az új információk ismerete nélkül nem lehetett rá időben tervezni, mondta Korpádi Lajos.
Most szembesülnek a gazdák a feltételekkel
Az ökológiai másodvetéseknek legalább kétféle, rendeletben meghatározott növényfaj keverékéből – pl. perzsaheréből, olajretekből vagy fehér mustárból – kell állniuk. Nem lehetnek betakarítható második haszonnövények, hanem azokat – úgynevezett zöldtrágyaként – földbe kell forgatni (illetve tavaszi vetések előtt téli talajtakarásra is használhatók). Biztosan nem tudnak eleget tenni a gazdálkodók a diverzifikálási szabályoknak például akkor, ha terményeiket július 15-e után aratják le. Ekkor ugyanis másodnövényeiket hiába vetik el, azok május 1. és szeptember 30. között rövidebb ideig lennének a földben, mint az ősszel elvetett haszonnövények. Ilyen helyzet leggyakrabban éppen az őszi búzánál alakulhat ki, mivel átlagos években e növény 50 százalékát július közepe után takaríthatják csak be a gazdák. Aki pedig az időből kicsúszik, zöldítési pénzeit is elbukja.
(teol.hu)
